A Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. értékesíteni szeretné a legismertebb hazai szinkronstúdióban lévő 41 százalékos üzletrészét.
A szinkronstúdió a MAFILM állami filmgyártó vállalat hangrészlegéből alakult át professzionális szinkronstúdióvá a '90-es években, emiatt technikai felszereltsége sokáig kiemelkedő volt a magyar piacon, és a folyamatos beruházásoknak köszönhetően ma is vezetőnek tekinthető eszközparkját és infrastruktúráját tekintve.
Jelenlegi fő profilja is a magas technikai és szakmai minőségű szinkronok gyártása – olvasható a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ, a Magyar szinkronipar működése című, 2019-ben készített elemzésében.
Az eladással a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (MNV) bízták meg, amely elektronikus árverést írt ki. Az MNV oldalán megjelent hirdetmény szerint a licitálás február 20-án kezdődik és február 25-ig tart, a kikiáltási ár pedig 825,5 millió forint – írja a Menedzsment Fórum.
A Mafilm Audio messze a legjövedelmezőbb szinkronstúdió, hiszen a vizsgált időszakban stabil 770–800 millió forintos árbevételét szinte minden évben 5–7 százalékos árbevétel–arányos profitráta kísérte. A cég tehát évente 40 millió forint feletti adózott eredmény ért el.
A HÉTFA kutatása kitér arra, hogy tulajdonosi szerkezetét tekintve a cég egyedülálló abban az értelemben, hogy 41,05 százalékát a magyar állam tulajdonolja, míg 40,38 százalékát magánszemélyek birtokolják. A fennmaradó 18,75 százaléknak pedig egy nemzetközi iparági szereplő, a londoni Voice & Script International Limited nevű cég a tulajdonosa, aminek köszönhetően a Mafilm Audio szintén részese lehet a nemzetközi, régiós szintű tárgyalásoknak. Ez a tulajdonosi szerkezet borulhat fel azzal, ha a Nemzeti Filmintézet eladja az állami üzletrészt.
Viszonylag ritka, hogy az állam árverés útján privatizálja a különböző cégekben meglévő tulajdonát. Az MNV esetében az a jellemző, hogy főleg állami ingatlanokat próbál értékesíteni árveréssel, de már 2018-ban is volt egy nagyobb licitálási hullám az állami céges tulajdonokra.
Az MNV korábban azt közölte, hogy az árverésre bocsátott társaságok jellemzően nem látnak el közfeladatot, így állami tulajdonban tartásuk sem vagyonpolitikai, sem költséghatékonysági szempontból nem indokolt.