„A kormány hülyének nézi a kormánytisztviselőket, nem maradt más, mint a sztrájk. Nincs tárgyalás, a kormány halogat, de a saját bérét nem felejtette el megemelni” – hangzott el a Szakszervezetek Akciószövetségének csütörtöki sajtótájékoztatóján, amelyen a béremelési követelésről és a nyomásgyakorlás formájáról is beszámoltak.
A Szakszervezetek Akciószövetségének eseményén felszólalt:
Mint kiderült, a Szakszervezetek Akciószövetséghez csatlakozott a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete is, így az Akciószövetség 22 000 taggal bővült.
Boros Péterné azzal kezdte a sajtótájékoztatót, hogy „a közszolgálat kivéreztetése miatt hosszúak a várólisták, és hosszú az ügyintézés a kormányhivatalokban, az igazságszolgáltatásban, az egészségügyben”. Sokan elhagyják a szakmájukat, a maradóknak pedig a nagy leterheltség mellé alacsony bérek járnak.
A kormány hülyének nézi a kormánytisztviselőket, nem maradt más, mint a sztrájk. Nincs tárgyalás, a kormány halogat, de a saját bérét nem felejtette el megemelni
– jelentette ki Boros Péterné, aki követelésként a területi közigazgatási kormánytisztviselők bérének megduplázását említette.
Boros Péterné beszámolt egy közszolgálati konzultációról, amelyben arra a kérdésre, hogy egyetértenek-e az együttes fellépéssel a bérek megduplázása érdekében, 98,5 százalékot ért el az igenek száma. Arra a kérdésre, hogy milyen formában tudnak részt venni a fellépésben, 68 százalék a sztrájkot jelölte meg. Most először az MKKSZ tagjai és a tagsággal nem rendelkező kormánytisztviselők együtt szerveznek sztrájkot, új alapszervezet is létrejöhet azoknak, akik nem tagjai az MKKSZ-nek.
Boros Péterné elárulta, már százötven helyről jelezték az érdeklődést a sztrájkban történő részvétellel kapcsolatban, nincs olyan vármegye, ahol ne lenne érdeklődő. Az MKKSZ támogatja az önkormányzati tisztviselők bérkövetelését is, az elmúlt két napban tizenkilenc településről jelentkeztek önkormányzati tisztviselők, jegyzők, polgármesterek, hogy kérik az MKKSZ támogatását.
A Szakszervezetek Akciószövetsége egyébként támogatja a bírák február végi, valamint a Magyar Orvosok Szakszervezetének március eleji tüntetését is.
Farkas Andrea, az MKKSZ Csongrád-Csanád vármegyei titkára felsorolta, többek között veszélyben vannak azok az ellátások, amelyeket rászoruló gyermekek, családok vesznek igénybe, ahogyan azok is, amelyeket az idősebb korosztály vesz igénybe, sőt azok is, amelyeket egészségükben tartósan károsodott személyek vesznek igénybe, valamint ugyanez a helyzet a lakhatási gondokkal küzdőknél is. Farkas Andrea hangsúlyozta, ezeket az állam által finanszírozott rendszerben lehet igénybe venni, és a felelősségteljes, emberközpontú, mély hivatástudattal rendelkező szociális szakemberek nyújtják.
Viseljetek ti is zöld-kék szalagot
– hívta fel a figyelmet a szolidaritás szimbólumára az MKKSZ tagja.
Lengyel Tibor arról beszélt, hogy a mentőknél is komoly problémákat okoz a forráshiány, az ellátásban és a munkakörülményekben is. A MOMSZ elnöke úgy látja, nyilatkozatokkal, levélírásokkal, sajtótájékoztatókkal nem igazán mennek semmire, „a hatalom az erőből ért”.
Ha nem tudunk közösen erőt mutatni, továbbra sem fog történni semmi
– húzta alá Lengyel Tibor, hozzátéve: a valós cselekvésben a szakszervezeteknek, a munkavállalóknak, a társadalomnak is részt kell venniük.
Taskovics István arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre többen vannak olyanok, akiknek arra is gondolniuk kell, milyen ételt engedhetnek meg maguknak. „Az állam a közigazgatás sírját ássa” – közölte a TBDSZ elnöke.
Nagy Erzsébet, a PDSZ Országos Választmányának tagja hangsúlyozta, támogatják a köztisztviselők, kormánytisztviselők, egészségügyben dolgozók és bírák akcióit. Nagy Erzsébet szerint össze kell fogniuk a közszférában dolgozó szakszervezeteknek. Hamarosan kiadnak egy kérdőívet, amely azt vizsgálja, hogy a tényleges béradatok mennyire vannak összhangban a hivatalosan közöltekkel.
Naszályi Gábor (FÖX) mások mellett kiemelte, hogy az a működés, amit létrehoztak a koronavírus-járvány idején, a fővárosi cégek és intézmények dolgozói együttműködésével, példaértékű lehet az egyéb érintett területeknek is.
A sajtótájékoztató végén Boros Péterné lapunk kérdésére elárulta:
A sztrájk előkészítő folyamata zajlik, még nem határoztuk meg a sztrájk időpontját, ez egy stratégiai kérdés, be fogjuk jelenteni.
Az MKKSZ elnöke az Indexnek kifejtette: az előkészítő folyamat idején gyűjtik a résztvevőket, és a sztrájk valamennyi törvényes feltételének megfelelnek. Aláírással az adott MKKSZ-alapszervezet illetékességi körében a dolgozók 50 százalékára plusz egy főre van szükség, az aláírásokat elzárva tárolják, de a sztrájktörvény értelmében kellenek.
„Kicsit hosszabb így a folyamat, de a törvényes sztrájk feltételeit mindenütt tudjuk biztosítani azoknak a munkavállalóknak, akiknek a problémája azt igényli, hogy nyomást gyakoroljanak a bérük emelkedése érdekében a kormányra” – zárta lapunknak adott válaszát Boros Péterné.
Októberben arról számoltunk be, hogy a kormányzati oldal lemondta a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) ülését. Szerintük „ha a szakszervezetek valóban tárgyalni szerettek volna a kormányzattal és az önkormányzatokkal, akkor nem a sajtó nyilvánosságához fordulnak”.
(Borítókép: MKKSZ / Facebook)