Bár a válaszadók túlnyomó többsége aggasztónak tartja az Eurostat azon kutatási eredményét, ami szerint a magyar nők ellen elkövetett erőszakos cselekmények száma az európai uniós átlag fölött van, azzal már kevesen értenek egyet, hogy az ilyen esetekben az államnak közbe kellene lépnie. A magyarok 18 százaléka egyenesen túlzónak véli az adatokat.
Az egész országot megrázta a Budapesten halálra égett japán anya esete, akit korábban a férje többször is megfenyegetett. Bár az áldozat többször is segítségért fordult, férjét több alkalommal feljelentette, mégsem történt semmi, és a tragédiát is balesetként kezelte első körben a rendőrség. A BRFK később nyilvánosan kért bocsánatot és elrendelte a kommunikációs gyakorlat felülvizsgálatát. Az Idea Intézet még a tragédia előtt, tehát attól függetlenül vizsgálta a nők elleni, párkapcsolati erőszakkal kapcsolatos lakossági véleményeket.
A vizsgálat alapját az Eurostat friss adatai adták, melyek szerint 2024-ben a magyar nők között az Európai Unió átlagánál jóval többen voltak olyanok, akik lelki vagy fizikai erőszakot, fenyegetést és/vagy szexuális erőszakot szenvedtek el valaha párkapcsolataikban. Az Idea Intézet eredményei szerint azonban a felnőtt lakosság nők elleni, párkapcsolati erőszak gyakoriságára vonatkozó elképzelései nem esnek egybe az Eurostat kutatási tapasztalataival.
Az eredmények alapján a magyar felnőtt lakosság 2025 elején a nők elleni erőszak gyakoriságának magyarországi mutatóit jelentős mértékben alulbecsülte, miközben az EU-tagországokban elkövetett erőszak gyakoriságának átlagos értékét jelentős mértékben felülbecsülte.
Így a felnőtt népesség elképzelései alapján a nők elleni, párkapcsolati erőszak szempontjából a magyarországi nők helyzete megfelel az EU átlagának. A válaszadók háromnegyede kifejezetten aggasztónak és szomorúnak tartotta az Eurostat kutatási eredményeit:
Az Idea Intézet eredményei alapján elmondható, a társadalom érzékeli, hogy a nők elleni erőszak problémája egyre erőteljesebben van jelen a hétköznapokban, hiszen a többség (62 százalék) azzal legalább részben egyet tudott érteni, hogy az utóbbi években egyre több magyar nő számol be arról, hogy lelki, vagy fizikai bántalmazást kell elszenvednie.
A téma hatékony, össztársadalmi kezelését azonban nehezítheti, hogy a nők bántalmazásának általános elterjedtségét nem látja reálisan a magyar társadalom. Bár az Eurostat adatai szerint a nők többségét érte már élete során valamilyen lelki, vagy fizikai, szexuális erőszak, vagy fenyegetés a párkapcsolatában, az Idea Intézet eredményei szerint a felnőtt népesség, és ezen belül a nők többsége is úgy gondolja, hogy kisebbséget alkotnak az ilyen helyzeteket elszenvedők.