Súlyos következményekkel járt a magyar fogathajtósport egyik kiválóságának videóra rögzített viselkedése. Az Index birtokába jutott felvételen Dobrovitz József világbajnok fogathajtó intenzíven ostorozza lovát, miközben szitkozódva fakad ki az állatra. A Magyar Lovassport Szövetség az eset miatt felfüggesztette a fogathajtó versenyengedélyét. A szakértői vélemény szerint a történtek nem merítik ki a bűncselekmény tényállás elemeit, ugyanakkor versenyetikai és morális szempontból túlzó volt a fogathajtó viselkedése. Dobrovitz Józsefet is elértük, szerinte állatjóléti szempontból nem tett semmi aggályosat, sőt az állatok jólétét maga is fontosnak tartja.
Egyik olvasónktól olyan videó került birtokunkba, amit fogathajtás közben vettek fel, és ami alapján állatjóléti szempontból a fogathajtó kifogásolhatóan viselkedhetett a lovakkal. Olvasónk elárulta, hogy nem akárkit látunk a videón: Dobrovitz József világbajnok fogathajtót, aki a lovas szakma megbecsülését élvezi.
Információink szerint a videót a 2024-es szilvásváradi négyesfogathajtó világbajnokság előtti felkészülésen vehették fel, bár ezt megerősíteni nem tudjuk. Szemmel láthatóan hajtás közben nem nyerte el a ló teljesítménye a fogathajtó tetszését, ezért egyre erősebben ostorozta az állatot, majd egy ponton kifakad:
Király! Király! K*rva édesanyád, azt b*sznád már meg, hát könyörögni fogok szerinted?
A szitkozódást pedig sorozatos, az átlagosnál jóval erőteljesebbnek tűnő ostorcsapások követték.
Az Index a videóval felkereste a Magyar Lovassport Szövetséget, akik válaszuk elején leszögezték: „az e-mail mellékletében küldött videófelvételről és annak tarmalmáról a Szövetségnek nem volt korábban tudomása”. Majd így folytatták:
„A Nemzetközi Lovas Szövetség (FEI) a lovak védelme és jóléte érdekében évről évre szigorítja a versenyszabályzatait, amelyek a nemzeti szövetségek számára is irányt mutatnak, és kötelezően betartandók. A sportág jövője és megítélése nagyban függ a lovas sportolók és sportszakemberek lovakhoz való sportszerű és etikus hozzáállásától.
„Bár a levelében írtak alapján az igazságügyi szakértő (lentebb szerepel a cikkben, a szerk.) szerint a felvételen nem történt állatkínzás, a lovassport szabályozása jóval szigorúbb állatvédelmi követelményeket ír elő.”
„A Magyar Lovassport Szövetség a lovak bántalmazásával kapcsolatban a »zéró tolerancia« elvét követi”.
„A Szövetség elnöksége egyértelműen elítéli a felvételen jól látható és felismerhető fogathajtó lovával szemben tanúsított magatartását, és az eset kivizsgálásig a sportoló versenyengedélyének azonnali felfüggesztése mellett döntött.”
A fogathajtó videót megmutattuk dr. Deim Zoltán igazságügyi szakértőnek, aki állatorvosként is praktizál.
Versenyetikai és morális szempontból eltúlzó volt a fogathajtó, de amit tett, nem meríti ki a bűncselekmény tényállási elemeit
– válaszolta lapunknak, majd kifejtette: „Magyarországon a lóversenyeken történő bánásmódot az állatvédelmi törvény és egyéb kapcsolódó jogszabályok szabályozzák. Az 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről kimondja, hogy tilos az állatoknak indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni.”
A törvény ugyanakkor megkülönbözteti a megengedett bánásmódokat, például az állatok emberi célú felhasználását (sport, versenyzés), de ezeknek humánus módon kell történniük, a fájdalom és szenvedés minimalizálásával.
„A lovaglóostor használatának szabályozása lóversenyeken külön kérdés, amely általában sportági előírások és nemzeti jogszabályok kombinációjából adódik. Az ostorhasználat nem minősül automatikusan állatkínzásnak. A magyar jogszabályok tehát engedélyeznek a sportági szabályok keretein belül bizonyos fizikai ösztönzési eszközöket, például az ostor korlátozott használata megengedett lehet.
Állatkínzás esetén a bánásmódnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy az állatnak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.
„Jelen ügyben még ha több ostorcsapás is volt – bár ennek megítélése nehéz, nem tudjuk, nem érezzük innen, hogy a baloldali ló mennyire húzott el a kijelölt iránytól –, mint azt egy külső szemlélő gondolja, az még nem alkalmas maradandó egészségkárosodás vagy pusztulás okozására” – fejtette ki az igazságügyi szakértő.
Tavaly év végén írtuk meg, hogy a Nemzetközi Lovassport Szövetség egy évre eltiltotta Charlotte Dujardint, a britek háromszoros olimpiai bajnok versenyzőjét.
A 39 éves sportoló néhány nappal a párizsi játékok előtt visszalépett az indulástól, mivel egy négy évvel ezelőtti videófelvétel miatt vizsgálat indult ellene.
A felvételen az látszott, hogy az egyik legsikeresebb szigetországi női olimpikon edzésen folyamatosan ostorral ütött egy lovat, miközben egy másik lovas gyakorolt. Dujardin július 23-ig nem versenyezhet, és 10 ezer svájci frankot is fizetnie kell büntetésként.
Cikkünk megjelenése előtt felkerestük a videón látható Dobrovitz Józsefet is:
Az állatok jólétét magam is fontosnak gondolom
– kezdte válaszát, majd kritikát fogalmazott meg: „a kérdéseiből az derül ki, hogy még nem rendelkezik jártassággal a fogathajtásban, így először néhány alapvetést érdemes tisztázni. Illetve, amennyiben gondolja, szívesen látjuk vecsési farmunkon, ahol testközelből is megnézhetné, hogy hogyan zajlik a hajtás – mindig örülünk a sajtó érdeklődésének.”
Majd figyelmünkbe ajánlott egy lovas oktató videót, meg is néztük. Nos ebben nem szerepelt jótanácsként „k*rvaanyázás”, de később erre is választ kapunk, hogy miért volt szükséges. Most egy hosszabb magyarázat jön a fogathatjó tolmácsolásában:
A fogathajtásnál nincs olyan közvetlen kapcsolat a lóval, mint amikor a lovas rajta ül, ahol gyakorlatilag egymás rezdüléseit is érzik. A hajtó a bakon ülve távol van a lovaktól (akikből ráadásul több is van), így – közvetlen testkapcsolat hiányában – háromféle segítséggel dolgozunk együtt: hangsegítséggel, szársegítséggel és ostorsegítséggel (többnyire mindhárommal együtt). Így tudják a lovak, hogy mit kérünk tőlük a közös munka során.
„Az átküldött videó nem a legjobb minőségű, a táj sem túl jellegzetes, így nem tudom biztosra mondani, hogy az ön által írt helyszínen készült. Az időt pedig pláne nem, a versenyszezonban az ország szinte minden fogathajtó pályáján többször hajtok minden évben, akár versenyen, akár felkészülés során.
A videóból annyi azért kiderül, hogy nem tudok annak készítéséről, hiszen a hátam mögött van a kamera, illetve a ruházatom alapján az is, hogy nem versenyen készült (a versenyeken jellegzetes ruházatot viselünk, a versenyen történő átmozgatás során pedig nem ez a póló szokott rajtam lenni). Tehát egy magánterületen, a beleegyezésem nélkül készült videóról van szó.
„Azt szeretném hangsúlyozni – erre utaltam amikor azt írtam, hogy a fogathajtás ismerete segít megérteni, hogy mi történik, illetve ezért lényeges, hogy a videó nem jó minőségű –, az ostorsegítség nem azt jelenti, hogy ütjük a lovakat. A lovakkal mi együtt dolgozunk, amennyiben félnének tőlünk, úgy ez a szoros kapcsolat felbomlana, és nem tudnánk együtt teljesíteni.”
Majd így folytatta: „Az ostorral ráadásul nagyon komoly sérülést lehet okozni (egy képzett hajtó egy OSB-lapot el tud vele törni), amennyiben a lovak gyenge bőrét egy erős suhintás érné, egyből felrepedne, a versenyen jelen lévő (és a lovat minden számnál vizsgáló) steward pedig sérült/vérző lovat nem engedd versenyezni.”
A videón egyetlen ostorsegítség van, ami hozzáér a lóhoz: 5 másodpercnél szársegítséggel balra fordulást kérek a két lótól, amire a bal oldali ló nem reagál, farát balra kicsapja és jobbra kifelé kezdi tolni a rudat és a másik lovat, ekkor kap egy kis csípést a bal hátsó combjának felső 1/3 részére (ami inkább kellemetlen, mint fájdalmas), ezt követően látszik, hogy a 6. másodperctől a kérésnek megfelelően elkezd balra fordulni (ebből is látható, hogy már egy kis csípéstől is hogy megindul a ló; gondoljon bele, hogy mekkorát ugrana, ha őt ütnénk meg). Közben végig hangsegítséget is kap.
Az összes többi ostorsegítséget kizárólag a hanghatás miatt kapja a ló, az ostor nem ér hozzá (nem az ostor „bot” részét használjuk, ha így tennénk az első ostorcsapásnál eltörne, ez egyszerű fa, hanem a bot végén lévő pamut anyagot (régen még szíjat használtunk, de már pamutból van minden ostoron, pontosan állatvédelmi szempontból), aminek a vége, a sudár csattan egyet, amikor átlépi a hangsebességet).
A videó utolsó, kb. 10 másodpercében látszik, hogy a ló mozgása szétesik, miután valamit észrevett a távolban, és egy pillanatra másra figyelt, és elveszti az ütemet a jobb oldali lóval (aki viszont jó ütemben megy), utána az ütemes ostorsegítséggel, kb. mint egy metronómmal adjuk meg a helyes ütemet, és vissza is áll a ló a jó ütembe.
Azért erőteljesek a mozdulatok, hogy a ló elkezdjen arra figyelni, amit mi kérünk tőle (a nagyobb csapás hangosabb), az ütem jól hallható a videón.
Ha azokból az ostorsegítségekből akár az egyik eltalálta volna a lovat, diónyi vérző seb keletkezett volna rajta (a sudár visszacsapódik, úgy keletkezik a hang, tehát a ló szempontjából legrosszabb módon találta volna el).
„Így biztosan ki tudom jelenteni, hogy nem tettem állatjóléti szempontból aggályosat”.
„Az egyetlen kifogásolható elem a videón a káromkodás, de ez nem állatvédelmi szempont, az embereket zavarja. Ez sem öncélú: a ló nem reagált lényegében sem a szársegítségre, sem az ostorsegítségre, így hangsegítséggel is jeleztem, hogy nem jól dolgozik – a lovak csordaállatok, hanggal is kommunikálnak. Nem a konkrét szavak a lényeg, hanem hogy átadjuk ilyenkor hanggal is azt az információt, hogy nem jól csinál valamit”.
A magyar fogathajtás azért jutott ilyen magas szintre, azért adott ennyi világ és európabajnokot, mert mi már régen rájöttünk arra, hogy a lovakat nem ütni kell, hanem segíteni.
„Az a focista sem tudna jól játszani, akit megvernek ha nem rúg gólt. Mi együtt dolgozunk velük. Jól mutatja, a módszer sikerességét, hogy azok a nemzetek, ahol divat a »macsós«, durva hajtás, komoly eredményeket nem tudnak elérni.”
„Elnézést a hosszú válaszért, de szerettem volna, ha megérti, hogy valójában mi történik a videón (ha már látszani nem látszik), mielőtt elhamarkodott következtetéseket von le.” Majd zárásként óvva intett minket, és azt is elmondta, miért fejtett ki ilyen szájbarágósan mindent: „nem szeretném, hogy kontextusból rosszul kivéve szerepeljen valami – a fogathajtó társadalom eléggé szereti froclizni azt, aki szakmaiatlanul beszél a hajtásról.”
Utólag még kiemelte: „a videón látható lovat nem is készítettem a világbajnokságra, és azon nem is vett részt.”
(Borítókép: Grant Faint / Getty Images)