2024-ben ismét emelkedett a vasúti balesetek száma, összesen ötvenöten vesztették életüket a síneken, negyvenhatan pedig súlyos sérüléseket szenvedtek. A MÁV edukációs céllal podcastet indít, hogy felhívja a figyelmet a veszélyekre.
Az úgynevezett idegenhibás vasúti balesetek száma 2024-ben sajnos újra emelkedett. Ezek azok a balesetek, amelyek a vasúttársaságnak fel nem róható okból: a közlekedés többi résztvevőjének hibájából – például a KRESZ be nem tartása vagy a gyalogosok figyelmetlensége miatt – következnek be – áll a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságának közleményében.
Nagy sebességgel közlekedő, súlyos vasúti járművekről lévén szó az ilyen esetek sajnos gyakran tragikus kimenetelűek. Tavaly ötvenöt halálos áldozatot követelt a figyelmetlenség és a szabályok megszegése, míg negyvenhatan szenvedtek súlyos, nemegyszer csonkolásos sérülést. Az áldozatokon túl minden baleset egyúttal trauma a mozdonyvezetőnek is, aki vétlen részese az eseményeknek. Nem utolsósorban pedig a balesetek forgalmi zavarokat okoznak egy-egy térség közlekedésében, illetve több száz milliós anyagi kárt a vasúttársaságnak.
A MÁV most balesetmegelőzési témájú, ismeretterjesztő podcastben hívja fel a figyelmet a vasút veszélyeire Molnár Péter mozdonyvezető és Härtlein Károly, a BME Fizikai Intézet mesteroktatója közreműködésével.
2024-ben a figyelmetlen közlekedés és a KRESZ-szabályok megszegése miatt 76 vasúti átjárós baleset történt – tizenöttel több, mint 2023-ban –, ebből 14 követelt emberéletet, és tizenháromban sérültek meg súlyosan. Tizenhárom baleset könnyű sérülésekkel, harminchat pedig anyagi kárral járt.
Az év első hónapjában, ahogy a tavalyi évben is, minden baleset oka egy-egy rossz emberi döntés volt: a figyelmetlenség és a szabályok megszegése. Magyarországon a vasúti átjárók védelme, azok biztosítási módja kivétel nélkül minden esetben megfelel az előírt biztonsági szintnek. A MÁV hálózatán 2025-ben eddig 6 baleset történt vasúti átjáróban – feleannyi, mint tavaly –, amelyekben két ember életét vesztette, egy súlyos, egy pedig könnyű sérüléssel járt (a tavalyi év azonos időszakában 12 baleset történt, 3 súlyos és 7 könnyű sérüléssel).
A MÁV hibájából vasúti átjáróban 2009 óta, több mint másfél évtizede nem történt halálos baleset. A vasúttársaság arra kéri a közlekedőket, hogy a vasúti átjárót mindig fokozott körültekintéssel közelítsék meg.
Tiltott területen való tartózkodás miatti gázolások
2024-ben drámaian sok halálos kimenetelű és súlyos sérüléssel járó baleset oka a tiltott vasútüzemi területen tartózkodás, átkelés volt. Tavaly összesen 66 gázolás történt, amelyek során gyalogosan, kerékpárral és elektromos rollerrel közlekedő személyeket ütött el a vonat.
Áramütések
A villamos felsővezeték okozta áramütés tavaly egy áldozatot követelt, és két esetben súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott.
Mozgó vonatról való leugrás
Huszonegy utas döntött úgy, hogy az életét kockáztatva leugrik a mozgó vonatról. Az értelmetlen balesetekben összesen harmincnyolcan vesztették életüket, és harmincketten súlyosan megsérültek.
Öngyilkosságok
2024-ben a MÁV hálózatán 103 ember vetett véget az életének a síneken, és 15 öngyilkossági kísérlet történt. Múlt héten az egész országot mélyen megrázta az a szörnyű tragédia, amely során egy anya gyermekével a karján hozta meg a végső döntést, és a vonat elé lépett. A hasonló esetek sajnálatos módon egyáltalán nem ritkák, pedig van segítség. Ingyenes, anonim, a nap 24 órájában hívható lelkielsősegély-szolgálat várja a hívásokat a 116-123-as és 06-80-810-600-as telefonszámon. Ha öngyilkossági gondolatai vannak, kérjük, olvassa el ezt az oldalt, mielőtt kárt tenne magában. Ha másvalakiért aggódik, ezen az oldalon talál tanácsokat, mit tud tenni.
Minden baleset trauma az áldozatok családjainak, a sérülteknek és a hozzátartozóknak, de nehezen feldolgozható emberi dráma a mozdonyvezetőnek is, aki vétlen és tehetetlen részese szerencsétlenségnek. Nem utolsósorban pedig a figyelmetlenségből, tragikus döntésből vagy a közlekedési szabályok megszegése miatt bekövetkező balesetek jelentősebb mértékben zavarják meg egy-egy térség, akár az egész ország közlekedését, késésekhez, akár járatkimaradásokhoz is vezetnek.
A MÁV elkötelezetten küzd a balesetek számának csökkentése érdekében. A 2022-ben elindított Érj haza biztonságban! kampány részeként a vasúttársaság legújabb ismeretterjesztő, figyelemfelkeltő podcastjában Molnár Péter mozdonyvezető és Härtlein Károly, a BME Fizikai Intézet mesteroktatója közreműködésével mutatja be a vasút veszélyeit és a balesetek bekövetkezésének okait, a fizika törvényszerűségeivel alátámasztva.
„Mozdonyvezető vagyok, és nyolc embert ütöttem el” – ezzel a mondattal vonja magára Molnár Péter pillanatok alatt a fiatal hallgatók figyelmét az előadásai során. A podcastból megtudhatjuk azt is, hogyan szemlélteti egyszerű módszerrel a diákoknak a vonat fékútjának hosszát. „A fizika egy objektív tárgy, a tudatunktól függetlenül van. Akár menőzni akarunk, akár nem, az működik. Ezt tudomásul kell venni” – magyarázza Härtlein Károly, aki rámutat: aki felmászik a vasúti kocsi tetejére, a fizika törvényszerűségei miatt nem kerülheti el a felsővezeték okozta – halálos vagy súlyos, gyógyíthatatlan – égési sérüléseket.
Egy-egy baleset szerencsétlen kimenetele akár jelentős, elhúzódó helyreállítással járó károkat is okozhat, így az ütközések száma nem feltétlen arányos a vasúttársaság kárelhárításra fordított költségeivel – de mindenképp elrettentő az összegek nagysága. Az útátjárós események következtében a vasúttársaság 2021-ben egymilliárd forintot meghaladó, 2022-ben megközelítőleg félmilliárd, 2023-ban hozzávetőlegesen 150 millió forintos kárral volt kénytelen számolni. A kárérték 2024-ben megközelítette a 200 millió forintot.
A vasúti átjárós balesetek számának visszaszorítása valamennyiünk közös ügye, ezért a MÁV arra kéri a közlekedőket, hogy minden körülmények között tartsák be a szabályokat, és csak akkor hajtsanak át a vasúti átjárón, ha kétséget kizáróan meggyőződtek arról, hogy semmilyen veszély nem akadályozza az áthaladást!
A MÁV az alábbi KRESZ-szabályok betartását kéri a balesetek elkerülése érdekében:
Ha a vasúti átjárót biztosító berendezés nem működik – nem látható a fényjelzőn a villogó fehér fény –, minden esetben meg kell állnunk az átjáró előtt. Csak azután szabad tovább haladni, ha meggyőződtünk róla, hogy nem jön vonat, és a biztonságos áthaladásnak minden feltétele megvalósul! Fénysorompónál az jelzi az üzemzavart, ha egyik fény sem világít.
A fokozott figyelési kötelezettség, valamint a fényjelző készülék tilos jelzése a gyalogosokra és a kerékpárosokra is ugyanúgy vonatkozik, sőt még a megkülönböztető jelzést használó járművekre is. A járművezetés közbeni telefonálás is elterelheti a vezető figyelmét, így előfordulhat, hogy a vasúti átjáró tilos jelzését nem veszi észre a sofőr.
A szembesütő nap elvakíthatja a jármű vezetőjét, aki nehezebben veheti észre a fényjelző készülék jelzését. Ugyanígy a fényjelzőre tűző nap is okozhat észlelési problémát. Amennyiben a közúti jármű vezetője nem tud kétséget kizáróan megbizonyosodni arról, hogy a fénysorompó-berendezésen milyen fény világít, a vasúti átjáró előtt érdemes lelassítani (akár meg is állni), és úgy meggyőződni arról, milyen jelzést mutat a lámpa, illetve nem közelít-e vonat.
A vasúti közlekedés során az utasok kizárólag az utasforgalom részére kijelölt területeken tartózkodhatnak, amelyeket például a vonatjegy megvásárlásához, a várakozáshoz, a vonatra szálláshoz vagy az utazáshoz használhatnak.
A járműveknek haladás közben jelentős légellenállást kell leküzdeniük, ami azzal jár, hogy a környezeti levegőt tolva maga előtt, mellett egy örvényhatással haladnak. Ez az örvényhatás függ a járművek méretétől, sebességétől. Ekkor történhet meg, hogy ez a hatás berántja vagy kilöki az azon a területen belül tartózkodó személyt. Ahol ez az örvényhatás már nem érvényesül, és biztonsággal lehet tartózkodni a haladó járművek mellett, azt nevezzük elsodrási határnak.
A tiltott helyen tartózkodás miatt bekövetkezett balesetek a vasúti utasforgalom részére kijelölt helyeken kívüli vasútüzemi területeken történnek (például a peronok mellett húzódó sínek, a nyílt vonal (pálya), a rendező pályaudvarok vagy akár azok a figyelmeztető táblával ellátott szolgálati átjárók, amelyeket kizárólag vasúti alkalmazottak használhatnak).
A villamos felsővezeték megközelítése is életveszélyes, a felsővezetéken keresztül az energiarendszer által táplált villamos ívkisülés veszélye már 2 méteres megközelítési távolságtól fennáll, amely áramütést, súlyos vagy életveszélyes égést okoz. A felsővezeték, illetve a felsővezeték-hálózat más részeinek (oszlopok, kapcsolók) érintése is életveszélyes. A vasúti felsővezetékben 25 000 voltos nagyfeszültséget használnak a vonatközlekedéshez.
A sínre helyezett tárgy súlyosan veszélyeztetheti a közlekedő vonatok biztonságát, ami akár azok szolgálatképtelenségét, szélsőséges esetben siklását is okozhatja. A sínre helyezett tárgy észlelését követő vészfékezés következményeként az utasok és a vonat személyzete is megsérülhet. A mozdonyvezetőnek minden ilyen esetben meg kell állnia, hogy meggyőződjön arról, nem történt-e gázolás, valamint hogy keletkezett-e, és ha igen, milyen mértékű az anyagi kár. Az esemény okozta – akár 30-40 perces – időkiesés jelentős késéseket okozhat a vasúti közlekedésben, ezáltal akár utasok százainak célba jutását akadályozhatja. Az ilyen jellegű cselekményeket minden esetben feljelentés követ, amelyet a rendőrség büntetőeljárás keretében vizsgál.
A MÁV kéri a közlekedőktől a szabályok betartását a további balesetek megelőzése érdekében!