Magyar Péter és a Tisza Párt évértékelő és országértékelő eseményt tartott február 15-én, szombaton a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban. Az eseményen szóba került a magyar agrárium helyzete és Magyarország katonai biztonsága is. A konferencia résztvevői megismerkedhettek az emeleti teremben a Tisza Párt EP-képviselőivel, miközben 600 kiválasztott önkéntes a földszinten továbbképzést kapott problémamegoldásból, politikai kommunikációból és kampánystratégiákból.
Magyar Péter tavaly február 11-én lépett elő a politikai színtérre, és hónapok alatt leuralta az ellenzéki teret. Az első évforduló alkalmából a Tisza Párt vezetője ellátogatott Gulyás Mártonhoz a Partizán műsorába, ahonnan politikai pályafutása indult, szombat reggelre pedig meghirdetett egy egész napos évértékelő és országértékelő rendezvényt.
Az eseményen kerekasztal-beszélgetésekre és plenáris felszólalásokra került sor európai parlamenti képviselőkkel, a Tisza munkacsoportjainak szakértőivel és a Tisza prominens arcaival. Ezzel párhuzamosan kis csoportok zárt körben kampányfelkészítésen is részt vettek, ahol kép- és hangfelvételek nem készülhettek, de az újságíróknak szervezett formában volt lehetőségük ide is rövid ideig betekinteni. Mi pedig mindenről beszámoltunk a helyszínről.
Szombaton reggel a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban gyülekeztek az újságírók és a Tisza Párt támogatói. Nincs túl nagy tömeg, ugyanis az eseményen csak 2000 fő vehet részt személyesen.
Tudjuk, hogy közösségünk ennél sokkal nagyobb, és szívünk szerint mindenkit szeretettel meghívnánk a szombati rendezvényre, azonban a jelenlegi keretek miatt sajnos most nem tudunk mindenkit vendégül látni
– írta támogatóinak a Tisza Párt a létszámbeli korlátozással kapcsolatban.
Ahogyan a regisztrációra várakoztunk, beugrott Bessenyei György A Tiszának reggeli gyönyörűsége című verse, igaz, valószínűleg csak a párt neve és az időpont miatt, ugyanis más kapcsolat nincs a vers és a mostani rendezvény között.
A látogatókat a főbejáraton engedték be, a regisztráció után pedig mindenki kapott egy ajándékcsomagot. A támogatók számára megnyitott területből a sajtó munkatársai nem sokat láttak, ugyanis az újságírókat egy hátsó ajtón engedik be, majd felvezetik őket a sajtószobába, ahonnan csak a plenáris terembe mehettek be hivatalosan.
A párt szerint a Vissza Európába címmel meghirdetett konferencia egyik célja, hogy reagáljon arra a sokszor hangoztatott kritikára, miszerint a Tisza Párt egy one man show, ezért az eseményen számos új arcot mutattak be a jelenlévők számára.
Az eseményt egy rövid köszöntőbeszéd nyitotta meg, amelyben meghallgathattuk a Tisza Párt létrejöttének történetét – legalábbis a Tisza Párt Magyar Péterhez köthető történetét, hiszen a párt már régóta létezett –, majd felvázolták az esemény menetrendjét.
A Tisza mára Magyarország legerősebb pártjává vált
– fogalmazott köszöntőjében a műsorvezető, ami hatalmas tapsvihart váltott ki az egybegyűltekből.
Az esemény első előadását Tarr Zoltán tartotta meg. A református lelkész április 6-án vált ismertté a szélesebb nyilvánosság számára, amikor felszólalt a Kossuth téri tüntetésen az állam és az egyház összefonódása ellen. Ennek következményeként a lelkészt elbocsátották állami állásából. Jelenleg a Tisza Párt EP-képviselőjeként dolgozik.
Az EP-képviselő megpróbálta kicsit felrázni a tömeget, úgyhogy azzal indított, hogy körbekérdezte a tömeget, hogy ki honnan érkezett. A terv bejött, ugyanis a közönség ujjongva fogadta, amikor egy hozzá közeli térséget említett a szónokló politikus.
Ma megpróbálunk ennek a tiszaságnak a mélyére menni, hogy mégis kik vagyunk, mik vagyunk, hogy vagyunk
– vezette fel Tarr Zoltán.
Az EP-képviselő egy történettel folytatta: New Yorkban egyszer összeültek a szakértők, hogy megfejtsék, merre halad a városuk, és arra jutottak, hogy ha minden így megy tovább, akkor vége lesz New Yorknak. Azért jutottak erre a következtetésre, mert úgy számolták, hogy a népesség növekedése miatt 6 millió lóra lesz szükség, de a lovak végtermékét nem tudják majd hova rakni. A szakértők viszont nem számoltak azzal, hogy a lovakat leváltották az autók.
Ebben a történetben mi vagyunk, ti vagytok az automobil, nem elemzem tovább, hogy kik vagy mik a további szereplők
– fogalmazott az EP-képviselő.
Tarr Zoltán szerint sokkal több van a magyar néplélekben, mint ami most látszik. Úgy gondolja, a Tisza Párt támogatóit a hazaszeretet köti össze, amíg a mostani uralkodóréteget közös bűn tartja össze, ezért nem értik, hogy mi történik a Tiszánál. Azonban nemcsak egy magyar sajátossággal kell szembenéznie a Tisza Pártnak, hanem egy uniós szintű problémával is.
Az Orbán-féle világ nagyon sok színben és nagyon sok formában egyre több helyen jelent fenyegető valóságot és fojtogató kihívást
– részletezte Tarr Zoltán, majd hozzátette, hogy a magyar miniszterelnököt és korrupt kormányát kizárólag az érdekeik vezetik, és ez megjelenik máshol is.
A mi feladatunk, hogy hogy lehet ezt a játékszabályrendszert megkerülve a lényegről, igazságról beszélni. Amikor Magyarország sorsáról beszélünk, nemcsak a magánügyünkről, hanem Európa jövőjéről is. Nem egészen egy év telt el, de már megszületett egy új Magyarország, ez csodálatos, ti ennek vagytok a képviselői
– fogalmazott Tarr Zoltán.
A képviselő beszédében megemlítette, hogy új szlogen is született a Tisza megszületésével, amire a tömeg elkezdte skandálni: „Árad a Tisza!”
A tömeg azonban a skandálás után sem pihenhetett, ugyanis Tarr Zoltán bemutatott egy képet a tavalyi kampányzáró, Hősök terére összehívott tüntetésről, és arra kérte a jelenlévőket, hogy aki akkor is ott volt, az álljon fel és tapsoljon. A teremben mindenki felállt és tapsolt.
Ám ezzel sem ért véget a közönség feladata, ugyanis a képviselő azt kérte, hogy olvassák fel azt a mondatot, amely meghatározza azt, hogy mit csinál a Tisza Párt:
Lépésről lépésre, tégláról téglára visszavesszük a hazánkat, és építünk közösen egy békés, igazságos, modern, európai és élhető Magyarországot.
Majd azt is elárulta, hogy miért csinálja ezt a Tisza Párt: „a morális, gazdasági, társadalmi, politikai és megélhetési válság miatt, és mert ez a nagy és egyetlen esélyünk”.
Tarr Zoltán elmondta, hogy bár szeret színpadon lenni, de nem szeretett volna politikus lenni. A kényszer viszont így hozta.
Elmesélte, hogy gyerekkorában úszó volt – és bár nem szerette, de pechére nagyon jól ment neki –, így jól emlékszik arra, hogy milyen rossz volt a medence mellett állni, tudva azt, hogy be kell ugrania a 13,5 fokos vízbe. Amikor már benne volt a vízben, akkor viszont már nem volt baj, akkor már csinálta.
Sokan állnak még most a medence szélén, de lehet jönni, be lehet ugrani, ugyanis már nem 13,5 fokos a víz, hanem egy kicsit melegebb. Van hely még úszni, és szívesen várunk mindenkit, mert lehet, valaki gyorsabban úszik, mint mi, vagy ad absurdum tud a vízen járni
– biztatta Tarr Zoltán az összegyűlteket.
Tarr Zoltán beszámolója után egy 10 perces videót vetítettek le, amely után a magyar vidékről szóló beszélgetés következett. Ezek az úgynevezett Tisza-világ-videók a nap folyamán rendszeresen feltűnnek majd, az első ilyen kisfilm Magyar Péter korábbi interjúiból, beszédeiből volt összevágva.
A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Bóna Szabolcs agrármérnök, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatója, 2022-ben az év állattenyésztője díj nyertese, Kökény Attila talajmegújító tanácsadó, a RAD direktvetőgép tervezője, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének alapítója és Varga Lőrinc fiatal gazda, őstermelő. A moderátor pedig Magyar Péter volt.
Bóna Szabolcs azzal indította a beszélgetést, hogy bár nagyon rosszul használt szó az, hogy paraszt, de ő büszke arra, hogy parasztnak nevezheti magát, mert ez a szó írja le leginkább azt a tevékenységet, amelyet ő végez. Varga Lőrinc, aki Magyar Péter megfogalmazása szerint hamarosan „diplomás paraszt” lesz, pedig arról mesélt, hogy ő már kénytelen az általa megtermelt lucernát Stájerországba exportálni, mert a magyar állattartás visszaszorulása miatt nincs Magyarországon felvevőpiaca takarmányának. Kökény Attila pedig elmondta, hogy hazánkban hiába kap sok támogatást az agrárium, nem foglalkoznak a talaj megújításával.
Bóna Szabolcs szerint a rendszerváltás óta minden kormány bűne, hogy nincs stratégiai gondolkodás az agrárium szerepéről.
Kifejtette, hogy az agrárium felfutása a ’70-es, ’80-as években egy technológiai fejlődésnek volt betudható, amelynek következtében a falu lakossága elkezdett átalakulni, ugyanis már nem volt szükség olyan nagy mennyiségben alacsonyan képzett munkaerőre.
Ez a fejlődés a korábbi stratégiát felrúgta, és változtatni kellett. Azóta a kormányok áthelyezték a hangsúlyt a kis- és közepes gazdaságokra, azonban azzal nem számoltak, hogy a vidék elvesztette a legnagyobb piacait.
Hozzátette, hogy a rendszerváltás, majd az unióhoz való csatlakozás után mindenki abban hitt, hogy az európai közös piac megoldja az anomáliákat, de fontos lenne a piaci biztonságot garantálni, megoldani az önellátást az élelmiszer területén. Az uniós támogatások elegendőek arra, hogy fenntartsák a gazdaságokat, azonban a fejlődés nem lehetséges. Ez azért is nagy gond, mert Magyarország klímája kiváló a termelésre.
Pedig Magyarország jövője az agráriumban van
– jelentette ki Bóna Szabolcs.
Varga Lőrinc egy 200 hektáros gazdaságot vezet, és Németországba exportál. Azonban még így sem tud a fejlesztésekkel foglalkozni.
Sokszor azon kell gondolkodnom, hogy miből fizetem ki az alkalmazottamat, vagy miből tankolom meg az autómat. Ezek napi szintű problémák
– fogalmazott Varga Lőrinc.
Hozzátette, hogy szerinte más tagországban nem fordul elő olyan, hogy a támogatások folyósításának ütemezése miatt alakuljanak ki likviditási problémák gazdaságokban.
Magyar Péter megjegyezte, aljas hazugság, hogy a Tisza Párt megkurtítaná a földalapú támogatásokat, és azt mondta, hogy az agrárkamara jelenleg a kormány politikai bunkósbotja.
Bóna Szabolcs a magyar mezőgazdaság problémáiról és a gazdákat hátráltató tényezőkről mesélt. Egy ponton megemlítette az inflációkövető adókat.
Megértem az élvezeti cikkeknél, na de az üzemanyagnál? Hát ez alsós matek...
– fogalmazott Bóna Szabolcs, azonban nem tudta befejezni a mondatát, mert Magyar Péter közbevágott.
Ne nekem. Nagy Mártonnak
– szúrta közbe a Tisza Párt elnöke, aki szerint elképesztő, hogy Orbán Viktor „varázslója, Hókuszpók, aki mindig melléfog, vagyis Nagy ’Majdjövőremegcsinálom’ Márton” ki mer állni az emberek elé, és azt meri mondani, hogy agyonütötték az inflációt.
Az átvezető videó ezúttal a Tisza-szigetekről szólt, ami után az 1992-es barcelonai olimpia és a 2004-es athéni olimpia ezüstérmes párbajtőrözője, a BÁV Zrt. egykori vezérigazgatója, Kulcsár Krisztián tartott előadást a sport politikai szerepéről.
A magyar sport nemzeti kincs. Olyan örökség, amelyet szakértelemmel és odafigyeléssel kell ápolnunk
– fogalmazott a Magyar Olimpiai Bizottság korábbi elnöke, aki Borkai Zsolt után és Gyulay Zsolt előtt, 2017 és 2021 között töltötte be a tisztséget.
Kitért arra, hogy a sport jelenleg nemzetstratégiai ágazat, amely miatt óriási összegek érkeznek a szektorba. A finanszírozás szerinte azonban átláthatatlan, és nem egyértelmű, hogy a sportba öntött pénz hozott-e magával eredményt.
Kifejtette, hogy a rossz egészségügyi adatok azt mutatják, hogy a versenysport fejlődése háttérbe szorította a tömegsportot. Az országos problémát jól mutatják a méregdrágán felhúzott stadionok is. Kulcsár Krisztián szerint amíg milliárdok mentek a sokszor megkérdőjelezhető minőségű stadionok létrehozására, addig például az egyetemi sportlétesítmények állapota folyamatosan romlik – pedig a stadionoknak csak akkor lenne értelme, ha azokat mindenki használhatja.
Kulcsár hozzátette, hogy független, kompetens irányítás kell, ne politikusok vállaljanak sportvezetői szerepet.
A konferencián nyitva van egy Tisza Shop is, ahol kulcstartóktól kezdve a kabátig minden kapható. Sőt a párt a támogatók négylábú kedvenceire is gondolt, ugyanis tiszás nyakörvet és pórázt is lehet kapni.
Miközben az emeleten zajlik a konferencia, addig az alsó szinten 600 ember rotációban továbbképzéseken vesz részt. A lenti tömeget 120-as csoportokra bontották termenként, a termekben pedig 12 fős csoportokat alakítottak ki. Közülük kerülnek ki majd a jövőbeli jelöltek, kampánymenedzserek és más stábtagok. Az itt lévők között vannak olyanok, akik a Jövő Vezetői nevű programokra jelentkeztek, és úgy választották ki őket, de vannak, akik csak nagyon lelkes önkéntesek.
Három típusú továbbképzésen vesznek részt:
Az első teremben, amelybe mi is betekintést kaptunk, Radnai Márk éppen arról beszélt, hogy pontgyűjtő verseny lesz a Tisza-szigetek között. Pontokat lehet kapni a közösségi munkáért cserébe. A pontokat pedig a párt vezetése látja, így tudják, kik a legaktívabbak.
A második teremben Tóth Péter azt fogalmazta meg a jelenlévőknek, hogy hogyan tudják eljuttatni a Tisza Párt vízióját minden településre. Ehhez szerinte arra van szükség, hogy először mindenki a saját településén dolgozzon, és csak azután lehet továbblépni. Úgy látja, hogy 30 ezer aktív emberre lesz szükségük.
A harmadik teremben éppen egy csoportos feladatot kellett megoldaniuk a jelen lévő tiszásoknak Flamm Gergely vezetésével. A feladat, hogy a csoportok rajzoljanak egy olyan közlekedési eszközt, ami elviszi őket a céljukhoz, vagyis megnyerik vele a választókörzetüket. A rajzok között láthattunk rakétát, csészealjat – aminek neve Tiszánlátó –, de a párt logójából kialakított kerékpárt is.
A háttérmunka bejárása közben a teremben 5 tiszás EP-képviselő, Dávid Dóra, Gerzsenyi Gabriella, Kulja András, Kollár Kinga és Lakos Eszter beszélgetett egy előadás keretében. A moderátor Hajdú Márton, az Európai Parlament Tisza Néppárti Delegáció kabinetfőnöke volt.
A képviselők arról beszélgettek, hogy milyen munkát végeznek Brüsszelben, és hogyan tartják a kapcsolatot a magyar választókkal Brüsszelből, valamint arról, hogy milyen civilből lett politikusként képviselni az országot Európában, mik a Tisza tervei, és hogyan látják a helyünket Európában és a világban.
Az európai képviselőket Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a hadtudományok doktora, a Magyar Honvédség volt parancsnoka követte.
Elmondta, hogy jelenleg déli és keleti fenyegetettséggel is szembe kell néznie Magyarországnak. A keleti szerinte egyértelmű, hiszen mindenki hall az orosz–ukrán háborúról, azonban ő személyesen végigjárta az ukrán frontot, és tudja, hogy a legfontosabb, hogy emberek halnak meg.
Én viszont sokkal jobban aggódom a déli fenyegetettség miatt. A migráció miatt
– jelentette ki, de hozzátette, hogy ettől függetlenül szerinte is ki kell maradnunk az orosz–ukrán háborúból.
Kifejtette, hogy Magyarország akarhat semleges lenni, de ha nincs, aki garantálja a semlegességet, akkor az csak pusztába kiáltott szó. Természetesen létre lehet hozni és fenn lehet tartani egy teljes spektrumú haderőt, amit például az Egyesült Államok is csinál, de az elképesztően drága lenne. Éppen ezért fontos a NATO mint szövetségi rendszer – mondta.
Megemlítette azt is, hogy katonai kiadások tekintetében csak két európai állam van az első tízben, az Egyesült Királyság és Franciaország. Azonban Európa így is megvédhetné magát, mivel ha összeadjuk az összes európai ország védelmi kiadásait, az meghaladja Kína és Oroszország védelmi kiadásait is. Ez azért is nagy szó, mert ez a két ország helyezkedik el a katonai kiadásokról szóló lista második és harmadik helyén.
Vissza kell állítani a bizalmat a szövetségi rendszerben
– szögezte le.
Hozzátette, hogy a katonai bizalom még akkor is megvolt, amikor Magyarország rosszban volt az Egyesült Államokkal a Biden-adminisztráció alatt, ugyanis az amerikaiak akkor is kikérték a magyarok véleményét az orosz–ukrán háborúról.
Minden más csak politika
– tette hozzá.
A magyar honvédelmi rendszert kritizálva Ruszin-Szendi Romulusz kitért arra is, hogy ma Magyarországon lehet külföldi állampolgár is honvéd, elég, ha megvan a magyar nyelvvizsgája. Szerinte azonban a hazát magyar katonának magyar fegyverrel kell védenie, mert ha baj van, akkor csak rájuk lehet számítani, a külföldiekre nem.
Az altábornagy kitért arra is, hogy ma Magyarországon lehet katonai tisztséget vásárolni pénzen.
Szólni kéne nekik, hogy a feudalizmusnak már vége van
– jegyezte meg.
Emellett Ruszin-Szendi Romulusz beszélt arról is, hogy komoly bérfeszültségek alakultak ki, valamint arról is, hogy fiatalítás címszóval megszabadultak rengeteg tapasztalt honvédtől, de nem tudnak újakat toborozni.
Ruszin-Szendi Romulusz szerint a haderőfejlesztést még pont jókor kezdtük el.
Tehát vannak jó dolgok a magyar honvédelemben a katonákon túl is
– fogalmazott, és hozzátette, hogy érkeznek a már korábban megrendelt tankok.
Amint viszont hiányol, az a magyar hozzáadott érték a haderőfejlesztésben. A fejlesztések lassúsága pedig meglátszik a laktanyáknál is, ugyanis nagyon sok megragadt a XX. század második felében.
Holnap minden szavamra azt mondják majd, hogy hazugság, de én erre fel vagyok készülve. Egy a lényeg: az állomány tudja, hogy igazam van
– fogalmazott az altábornagy, akinek kijelentését hatalmas taps és fülsiketítő ováció fogadta.
A következő előadó Bódis Kriszta író, pszichológus, a Van Helyed Alapítvány komplex oktatási rendszerének létrehozója és vezetője.
Ha össze kellene foglalnom, hogy mi a társadalompolitika, akkor azt mondhatnám: az, amivel a Karmelitában nem akarnak foglalkozni
– fogalmazott Bódis Kriszta, majd kifejtette, hogy a társadalompolitika olyan, mint egy karmester, amely összehangolja a különböző szakpolitikákat.
A pszichológus szerint ha nincs társadalompolitika, akkor az állampolgárok alapvető életkörülményei sincsenek biztosítva.
Nem a méret számít, hanem az egyensúly
– jegyezte meg a pszichológus, amikor az állam feladatáról beszélt a felzárkóztatásban.
Kifejtette, hogy szerinte az államnak épp olyan hatáskörűnek és akkora méretűnek kell lennie, hogy szavatolni tudja minden állampolgár számára a stabilitást, hogy ne telepedjen rá a szférára, de ne is hagyja azt magára. Hozzátette, hogy bár nagyon fontosak az egyházak és a civilek, nem nehezedhet rájuk az állami feladatok súlya.
Az évértékelőt Magyar Péter zárta, akinek beszédét ITT követheti percről-percre.
(Borítókép: Tövissi Bence / Index)