„Még egy hétig vagyok a Humán Reprodukciós Igazgatóság vezetője” – jelentette be a Köztér YouTube csatorna Közbeszéd című műsorának pénteken megjelent adásában Vesztergom Dóra, az Országos Kórházi Főigazgatósághoz tartozó Humánreprodukciós Igazgatóság vezetője.

A szülész-nőgyógyász, endokrinológus, meddőségi specialista, IVF-szakorvos szerint Magyarországon az oktatási rendszer a gyermekvállalás lehetősége helyett inkább arra koncentrál, hogy „hogyan ne legyen gyerek”.

Vesztergom Dóra az interjúban elmondta, sok támadást kapott a volt államfőhöz, Novák Katalinhoz fűződő rokoni kapcsolata miatt.

Egyszerűbb lett volna, hogyha nem lett volna a sógornőm, mert ez alapján én úgy futottam, mint egy olyan ember, aki nem is szakember, és ezt próbálták az újságok bebizonyítani, hogy sőt, most legutóbb még azt kérdőjelezték meg, hogy van-e szakvizsgám

– fogalmazott a szakember, aki úgy látja, hogy a mögötte álló csapattal az elmúlt három évben több eredményt is sikerült elérni az állami kézbe vett meddőség megelőzésére és kezelésére hivatott rendszer megváltoztatására, ennek ellenére orvosi munkáira kíván figyelni a jövőben, állami feladat ellátását nem tervezi, de nyitottan áll a lehetőségek előtt.

A Humánreprodukciós Igazgatóság vezetője hangsúlyozta, hogy az elmúlt években megtörtént az ellátórendszer alapjainak lerakása, intézményeinek bővítése, finanszírozásának kialakítása, létrejött az eredményességet láthatóvá tevő egységes adatgyűjtés, elindul a korábban Magyarországon nem létező reproduktív endokrinológusképzés, és ami a legfontosabb, a kezelések nyomán a nemzetközileg meghatározott kumulatív élveszületési ráta a korábbi 18.5 százalékról 2025-ben várhatóan 20,5 százalékra, jövőre a tervek szerint 24,5 százalékra nő.

„Rengeteg jogszabályt megváltoztattunk, és tudnék beszélni arról, hogy most miért lett jobb a pácienseknek” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a meddőség problémája Magyarországon is nagyon sokakat érint, „20 évvel ezelőtt minden nyolcadik nő volt gyermektelen, most már azt látjuk, hogy minden harmadik” – mondta a szakember. 

Vesztergom Dóra az interjúban többek között arról is beszélt, hogy

• miért küzd egyre több pár meddőséggel, hogy hogyan alakította át az államosítás a meddőségi ellátást, hogy miért olyan nehézkes a petesejt-donáció Magyarországon, sőt még arról is, hogy miért fordulnak sokan külföldi klinikákhoz.
• Úgy látja, hogy a nagy számok ellenére „itthon hiányos az iskolában annak az oktatása, hogy mit tudunk tenni azért, hogyha később gyermeket szeretnénk, a magyar oktatásban alapvetően arra fókuszálunk, hogy hogyan ne legyen gyerek”.
• Beszámolt az általa vezetett igazgatóság egyik legutóbbi reprezentatív, kétezer főn elvégzett felméréséről is, amelyből az derült ki, hogy a válaszadó nők 10 százaléka nincs tisztában azzal, hogy esetükben a reproduktív kor vége az 45 éves korra tehető.
• Közölte, hogy az igazgatóság szakemberek és influencerek bevonásával 2025-ben is megtartja a Termékenységtudatosság Hete nevet viselő, a Z generációt és egyetemistákat megcélzó programját, ami hasznos információkat nyújt a női meddőség és férfi termékenység lehetséges okairól, kezelésének lehetőségeiről.
• Részletesen mesélt a meddőségellátásban a hazai és külföldi kezelések, szolgáltatások azonosságairól és különbségeiről, kitért a petesejt donációra, a preimplantációs genetikai szűrővizsgálatok kiszélesítésének hiányára, sőt, még a tabunak számító béranyaságra is.
• Elmagyarázta, hogy mivel a 18 és a 40 éves kor közötti nők száma folyamatosan csökken, így annak ellenére, hogy emelkedik a születési ráta a jövőben is egyre kevesebb gyerek fog születni.
• Úgy véli, a népességfogyás megállíthatatlan, de valamiféle egyensúlyi helyzet fenntartására kell törekedni, ebben pedig a döbbenetesen sokakat érintő meddőség kezelése is fontos szerepet játszik.