Egy tanuló alkotmányjogi panaszban támadta meg a tavaly szeptemberben hatályba lépett kormányrendeletet, amely korlátozza a mobiltelefonok iskolai használatát, azokat a diákoknak a tanítás megkezdése előtt le kell adniuk – tudta meg az Index. Az indítványt, amelyre Pintér Sándor belügyminiszter is reagált, kedden tárgyalja először az Alkotmánybíróság teljes ülése.
Mint arról lapunk is beszámolt, 2024. szeptember 1-jén lépett hatályba az a kormányrendelet, amely korlátozza az okostelefonok és egyéb okoseszközök iskolai használatát. A rendelet szerint tehát az okostelefonokat és egyéb okoseszközöket ugyan a diákok magukkal vihetik az oktatási intézményekbe,
de a nap elején, a tanítás megkezdése előtt (vagy kollégiumban a foglalkozás megkezdése előtt) le kell adniuk azokat.
Az eszközöket – a házirendben meghatározottak szerint – a nap végén visszakapják a tanulók. A jogszabály arra is kitér, hogy „a használatában korlátozott tárgyat az átvételt követően a nevelési-oktatási intézmény által a házirendben meghatározott elzárt helyen kell tárolni”, és e tárgyat „a házirendben meghatározott személy veszi át és tárolja visszaadásáig”.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt rendelet előírásait kell alkalmazni a tanítási napon
Ezenkívül vannak tiltott tárgyak is, amelyeket egyáltalán nem lehet bevinni az iskolákba. Ezek közé tartozik:
A rendelet hatálybalépése után egy hónappal egy tanuló alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Mint beadványában leszögezte: „diákként a támadott jogszabályi rendelkezések közvetlenül érintenek, mivel azok kifejezetten a tanulókra vonatkozó szabályokat állapítanak meg, amelyek meghatározzák, hogy milyen tárgyakat birtokolhatok és használhatok az oktatási intézményben.”
Az indítványozó tanuló, aki kérte a kormányrendelet megsemmisítését, többek között azt is sérelmezte, hogy a tiltott tárgyak bevitelére vonatkozó szabályozás kifejezetten csak a diákokat célozza, míg az oktatási intézmények más tagjaira, mint például a tanárokra és egyéb alkalmazottakra nem vonatkozik a tiltás.
Ez a különbségtétel olyan helyzetet eredményezhet, amelyben a tanárok olyan tárgyakat birtokolhatnak, amelyek potenciálisan veszélyt jelenthetnek a diákok biztonságára, csökkentve ezzel az intézményen belüli biztonságos környezetet.
A panaszos szerint a telekommunikációs eszközök, különösen az okostelefonok használatának szigorú korlátozása sérti a diákok személyi biztonsághoz való jogát. Az okostelefonok nemcsak az oktatási tevékenységek során használatosak, hanem kulcsfontosságú eszközök lehetnek sürgősségi helyzetekben is, amikor gyors segítségkérés vagy információátadás szükséges. A szabályozás, amely a diákok számára szigorúan korlátozza a telekommunikációs eszközök használatát a tanítási idő alatt, megnehezíti, illetve ellehetetleníti, hogy veszélyhelyzetekben azonnal elérjék a szülőket, vagy hogy az intézményen kívüli hatóságoktól segítséget kérjenek.
Az alkotmányjogi panaszról kifejtette álláspontját Pintér Sándor belügyminiszter, aki szerint az indítvány nem tartalmaz olyan indokot, amely alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetne fel. Amennyiben az Alkotmánybíróság mégis a panasz érdemi vizsgálata mellett döntene, a tárcavezető felhívta a figyelmet az UNESCO globális felmérésére, amely szerint az országok negyede tiltja valamilyen módon és mértékben a mobilhasználatot az iskolákban. Így például teljes vagy részleges tiltás van érvényben Portugáliában, Spanyolországban, Svájcban, Lettországban, Skóciában, Angliában, Olaszországban, Franciaországban, Mexikóban és az Egyesült Államokban.
A belügyminiszter szerint az iskolai mobiltelefon-használat jelentős mértékben eltereli a diákok figyelmét a tanulásról, emellett az internetes zaklatásra is lehetőséget teremt.
A szabályozás szigorítása visszavezethető az iskolákban a közelmúltban a társadalom jogos felháborodását kiváltó esetekre, amelyek a tanárokkal, illetve a diákokkal szemben történtek. Ezek a verbális, vizuális, valamint fizikai támadások az online és az offline térben egyaránt előfordultak.
A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy nem lehet diszkriminatív szabályozásról beszélni a tanuló és a pedagógus relációjában, ugyanis a támadott norma címzettje a tanuló, és nem a pedagógus.
Az alkotmányjogi panasz, amelyet február 18-án vesz először napirendjére a teljes ülés, már csak azért is alaposan feladja a leckét az alkotmánybíróknak, mert el kell dönteniük, hogy kiskorú személytől is elfogadhatnak-e indítványt.
(Borítókép: Tövissi Bence / Index)