A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium Facebook-bejegyzésben számolt be arról, hogy 2,3-as magnitúdójú földrengés pattant ki Ácstól 11 kilométerre. Bár a lakosság is megérezte a rengést, károk nem keletkeztek. A rengést észlelték Nagyszentjános, Pér, GYőr és Pannonhalma térségében is.
Facebook-bejegyzésben közölte a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium, hogy egy kisebb, 2,3-as magnitúdójú földrengés pattant ki Ácstól 11 kilométerre. A rengés 12 óra 53 perckor történt, a kezdeti becslések szerint két kilométeres mélységben.
Szintén 2,3-as magnitúdójú földrengésről számolt be az obszervatórium, amely Nagyszentjános térségét érintette. Közleményük szerint a földrengés nem sokkal délután 1 óra előtt keletkezett, 2 kilométeres mélységben.
A lakosság az epicentrum közelében érezhette a földmozgást, az obszervatóriumba eddig Pérről 15, Győrből 1 bejelentés érkezett.
A katasztrófavédelem károkról nem kapott bejelentést
– közölte az MTI kitérve arra, hogy kedd délelőtt 9 óra 2 perckor Pannonhalma térségében, 10 kilométeres mélységben is megmozdult a föld, az a rengés 1,69-es magnitúdójú volt, ám lakossági bejelentés nem érkezett az észlelésről.
2,4 magnitúdójú földrengést mértek Magyarországon, Pannonhalma térségében, 13 kilométeres mélységben február 13-án. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium akkor azt írta, a közelmúltban három alkalommal – 2003-ban, 2004-ben és 2011-ben – is 4-es magnitúdót meghaladó rengések történtek Magyarszecsőd, Beled és Rábapatona közelében a Rába-vonal mentén.
A jellemzően körülbelül 10 kilométeres mélységben kipattanó rengések arra utalnak, hogy a Rába-vonal és környezete most is aktívan deformációt szenved az említett két tektonikai egység között (Süle et al., 2020). Ahogy látható, a Pannonhalma térségében kb. 13 kilométer mélységben kipattant földrengés legvalószínűbben a hazánk területén jelenleg is aktív (neotektonikus) balos oldalelmozdulásos szerkezeti zónához kapcsolódik (Koroknai et al., 2020)
– írta az obszervatórium korábban.