Az MCC és az Oktatási Hivatal (OH) közös gimnáziumi rangsora február elején vált publikussá. Az összeállításból kiderült, hogy a listázott 400 intézményből melyek lettek Magyarország „legjobb” gimnáziumai. A legjobbaknak egy díjátadó gálával kedveskedtek a Várkert Bazárban, ahol felszólalt Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója, Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára és Nicholas Tate történész, a Konzervatív iskola című könyv szerzője is.
Ahogy arról beszámoltunk, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és az Oktatási Hivatal (OH) elkészítette a középiskolák rangsorát, amely alapján kiderült, hogy a top 10-be mindössze egyetlen vidéki intézmény fért be, a többi mind a fővárosban található, illetve egy Budaörsön. Több közösség – a Szülői Hang például – is mélyen elítéli, hogy listát állítsanak fel a gimnáziumok között, a Belügyminisztérium ugyanakkor másképp vélekedik erről.
A top 10-be a következő gimnáziumok fértek be az összesen rangsorolt 400-ból:
A rangsor megjelenése után az MCC egy díjátadó gálát is szervezett a győzteseknek a Várkert Bazárban február 18-án, kedden, ahol felszólalt többek között Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója, Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára és Nicholas Tate történész, a Konzervatív iskola című könyv szerzője.
Szalai Zoltán azzal kezdte, hogy megköszönte az együttműködést az Oktatási Hivatalnak a lista elkészítésében, majd kicsit elemezte a lista elkészítésének módját, amelyet mi ebben a cikkben részleteztünk. Ezután tért át arra, hogy a tehetség megtalálása és kiemelése az MCC egyik legfontosabb célkitűzése, amelynél „kíméletlenül” figyelembe veszik az OH friss, egzakt kutatási számait.
Megköszönte a szülőknek, a pedagógusoknak és az MCC munkatársainak azt a hatalmas munkát, amelyet „nap mint nap elvégeznek” annak érdekében, hogy egy fiatal generációt terelgessenek a felnőtté válás útján.
Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár arról beszélt, hogy a jelenlévők büszkék lehetnek, hiszen a lista elején végeztek. Viszont mikor a listáról tudomást szerzett, ő is tele volt kérdésekkel, hiszen a rangsorban elfoglalt helyezés a „mágnes tulajdonságával bír”, vonzza vagy taszítja a tehetséges fiatalokat. Véleménye szerint a helyes kérdése nem az, hogy szabad-e, hanem hogy
„milyen szempontok alapján lehet rangsorokat készíteni”.
Komplex kutatások kellennek, amelyek megbízható adatokra épülnek, ezek alapján pedig lehet rangsorokat készíteni. Az országos kompetenciamérés például sokat fejlődött az elmúlt években, így egy nagy profizmussal végzett mérés, de az érettségik eredményei is akkurátus betekintést engednek az eredményekbe.
Mit vizsgáljunk, az abszolút teljesítményt vagy a hozzáadott értéket? Mindkettőt!
– válaszolta meg Maruzsa a saját kérdését, hiszen véleménye szerint mindegyik ugyanolyan fontosnak számít a listázás szempontjából. Így a releváns adatok feldolgozásából állt össze az MCC és az OH rangsora, amellyel a szülők és a tanulók tájékozódását segítik majd.
Ezután kiemelte, hogy a béremelések, a munkerő-beáramlás és a látható fiatalítás mind-mind azt szolgálja, hogy a jövőben még jobb teljesítményt érjenek el az iskolák, ha már pedagógiailag nem lehet, akkor a hozzáadott értékek, szakkörök, sport és egyéb iskolán kívüli teljesítmény fokozásával. Kiemelte, hogy jövőre ismét megmérettetnek a gimnáziumok, tehát a győztesek „nem ülhetnek rá az eredményre”.
Nicholas Tate gratulált az iskoláknak és a tanároknak, majd arról beszélt, hogy saját tapasztalatai alapján egy sikeres középiskolának nagyon sok összetevője van. A kulturális érzékenységtől kezdve – amelyet egy remek anekdotával prezentált – az iskola vezetőségének segítségéig, mert ha a „fej jól működik, akkor a karok is jó munkát végeznek”.
Emellett az önmagunk fejlesztése szinté elengedhetetlen, hiszen nemcsak a kívülről érkező segítség lehet hasznos, hanem az is, ha dolgozik egy intézmény a saját fejlődésén. A kemény munka pedig egy idő után meghozza gyümölcsét, hiszen az iskola célja és missziója, hogy az egész iskola egységes legyen, és együtt fejlődjön.
Az iskola egy intellektuális és kulturális központként kell, hogy működjön
– véli a brit történész, emellett fontosnak tartja, hogy a „tanulás egy életre szól”, tehát nem lehet félvállról venni.
Természetesen a tanárok száma, a megbecsültségük és a felkészültségük is hozzátartozik a gördülékeny tanításhoz. De a tanítás nem csak az akadémiai tudás átadását jelenti egy tanító részéről, ugyanennyire elengedhetetlen, hogy a tanár-diák kapcsolatok virágozzanak, a tanár ismerje a diákjait, és ha egy kis beszélgetés átsegíteni a tanulót egy nehéz időszakon, akkor ezt vegye észre. A tanárnak a tanítás mellett nevelő feladatai is vannak.
Az egyensúly megtalálása elképesztően fontos, de egyáltalán nem egyszerű
– mondta.
Ezután az iskolai bullyingról, a támadásokról és a rasszizmusról is ejtett néhány szót, amelyek elvonják a figyelmet a célról, a jövő generációjának neveléséről, oktatásáról és az életre való felkészítéséről.
Ezután Bocsák Péter Domonkos, az MCC hallgatója adott elő egy darabot kürtön, majd Szalai Zoltán és Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke átadták az ország „legjobb” gimnáziumainak a díjakat, először a vármegyei első helyezetteket, majd később a fővárosi intézményeket.
A vármegyék legjobbjainak képviselői érkeztek a színpadra, majd gyűltek össze egy közös kép erejéig ezután pedig az összrangsor első 10 helyezettje ismételte meg ugyanezt. Egyetlen átfedés volt a két listában, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, akik nem csak a budapesti iskolák közt, de az egész rangsorban az első helyen végeztek.
Végül elmondták, hogy Pest vármegye teljesített legjobban az első 100 helyezett rangsora szerint, Budapestről 42, vidékről pedig 58 iskola került be a top 100-ba.
(Borítókép: Mucsi Viktor / Index)