Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egy jelentést tett közzé. A 267 oldalas dokumentum szerint a hatpárti összefogás a választási kampányban a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét figyelmen kívül hagyta, a törvényi előírásokat megkerülte a közös kampányuk finanszírozása, a kampányköltések mértékének korlátozása és a kampányelszámolás tekintetében.

Az Állami Számvevőszék akkor kifejtette: „A hat párt közös listát állított a választáson egy pártokon kívüli egyesület, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökének részvételével, aki a hatpárti összefogás miniszterelnök-jelöltje volt. A hatpárti összefogás vezetői elfogadták, hogy közös kampányt folytatnak, amelynek irányítója a kampánytanács lesz, ebben mindegyik szervezet, az érintett pártok és a Mindenki Magyarországa Mozgalom is képviselteti magát. A hat párt és közös miniszterelnök-jelöltjük által létrehozott összefogás közös kampányrendezvényeket tartott, a kampányban közös plakátokat, közös logót és egységes választási szlogeneket használt. Mindezek alapján a Mindenki Magyarországa Mozgalom kampányhoz kapcsolódó tevékenysége és költései alkalmasak voltak a választási kampány és a választások befolyásolására.”

Az összefoglalóban az is szerepel, hogy: „A Mindenki Magyarországa Mozgalom kampányköltései a közös kampányhoz nyújtott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak minősülnek, amelyet az ellenőrzött szervezetek a kampányelszámolásaikban nem vettek figyelembe, ezáltal nem biztosították a közös kampány költéseinek teljes átláthatóságát.”

A közös kampány során az ellenőrzött szervezetek jogi személytől, a Mindenki Magyarországa Mozgalomtól tiltott támogatásban, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásban részesültek, amelynek összege elérte a 261,26 millió Ft-ot

– áll a jelentésben.

Az ÁSZ szerint: „A hatpárti összefogásban részt vevő pártok a kampányköltésekre előírt törvényi korlátozást nem tartották be, a hat párt és a Mindenki Magyarországa Mozgalom együttesen több mint 193,3 millió Ft-tal többet költött a választási kampányra az engedélyezett összegnél. Továbbá politikai hirdetés vásárlása során a Demokratikus Koalíció 213 ezer Ft, a Magyar Szocialista Párt 4,0 millió Ft tiltott támogatást fogadott el. A Jobbik Magyarországért Mozgalom a Kampányfinanszírozási törvény előírásaival ellentétesen a jelölő szervezetnek járó költségvetési támogatásból két esetben kampánytevékenységgel összefüggő 58,1 ezer Ft kiadást számolt el, amely nem a választási kampányidőszak alatt merült fel.”

Ráadásul további eljárások is folyamatban vannak, ahogy az a törvényszéki tárgyalásból kiderült, ezek a mai napig tartanak: „A Mindenki Magyarországa Mozgalom által a kampányidőszakban kampányeszközök finanszírozására fordított 1 673,52 millió Ft összegből 1 412,26 millió Ft összeg tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részéről hatósági eljárások vannak folyamatban. A részjelentés az ellenőrzés eddig megtett megállapításait és összesen 261,26 millió Ft, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatósági vizsgálatával nem érintett kiadás tekintetében a jogkövetkezményeket rögzíti. A Mindenki Magyarországa Mozgalom kiadásaiból 1 412,26 millió Ft értékű gazdasági esemény tekintetében a tiltott támogatás összegszerűségére, valamint az azzal kapcsolatos jogkövetkezményekre vonatkozó végleges megállapítást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által folytatott vizsgálatok lezárultát követően az Állami Számvevőszék végleges jelentése fogja tartalmazni.”

Ez az az ügy, amelynek következtében a Fidesz „dollárbaloldalként” emlegeti a 2022-es hatpárti összefogást, miután Márki-Zay Péter elismerte, hogy mozgalma az Egyesült Államokból is kapott támogatást. A pártok viszont többször is leszögezték, hogy ők ebből a támogatásból nem részesültek. A Fidesz és a KDNP az ÁSZ jelentése szerint szabályszerűen használták fel a költségvetési támogatást.

Plakát, karkötő és LED-fal

Nem először találkoztak az ügyvédek a Fővárosi Törvényszéken, ugyanis az ügyben ugyan történt bírócsere, az eljárást azonban nem kellett megismételni, de az ülést egy rövid iratismertetéssel kezdte a bíróság.  Az Állami Számvevőszék jogi képviselői szerint készítettek egy objektív tesztet, ami alapján megnézték a pártok költéseit, így találtak tiltott támogatásra utaló jeleket. Csak azokat a tételeket nevezte meg jelentésében szabálytalannak az ÁSZ, amiket egyértelműen be lehetett azonosítani és objektívan kiértékelni, így több olyan kiadást sem tett a listájára a hivatal, amiket a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz lehetett kapcsolni. Az ÁSZ álláspontja szerint az összefogás tagjai nem tartották be a párttörvényt, ugyanis nem fogadhattak volna el jogi személytől vagy szervezettől vagyoni hozzájárulást a kampányhoz. 

A hivatal egyik jogi képviselője jelezte, hogy nemrég ítélet született a törvényszéken a Demokratikus Koalíció és az Államkincstár ügyében, amely az utóbbit marasztalta el. A per azonban még folytatódhat, mert a felülvizsgálati kérelmüket befogadta a Kúria. A Momentum Mozgalom ügyvédei szerint a párttörvénynek világosnak kell lennie, ebben az esetben viszont nem volt világos, hogy milyen objektív tények alapján állapították meg a szabálytalanságot a párt részéről. Elmondása szerint egy Excel-táblázatba odavetett félmondatokból kellett kikövetkeztetniük, hogy az ÁSZ szerint mi lehetett tiltott támogatás az esetükben, illetve mi volt az, ami már túlment a véleménynyilvánítás szabadságán. Érthetetlen azonban számukra, hogy egy választásra buzdító plakát, egy karkötő – amin olyan felirat olvasható, hogy „Lehet, hogy az olajról keletről jön, de a szabadság nyugatról” –, illetve egy LED-fal felállítása milyen módon sértette meg a párttörvényeket. Meglátásuk szerint nem létezik az a fajta objektív teszt, amire az ÁSZ hivatkozik.

Az ügyben várhatóan tavasszal hoz ítéletet a tanács, a héten pedig a Párbeszéd és a számvevőszék csörtéje várható a Fővárosi Törvényszéken.