A Váci Madách Imre Gimnázium vezetékes ivóvize olyan mértékben ólomszennyezett, hogy 2019 végén megtiltották a diákoknak és a munkatársaknak, hogy fogyasszanak belőle. Azóta a tankerület ballonos vízzel oldotta meg az emberek vízellátását, de több mint 5 évig semmi nem történt a szennyeződés megszüntetése érdekében. Miután napvilágra került, hogy a tankerület megszüntetné a ballonos vizet is, és egyetlen ivókúttal oldaná meg több száz ember vízigényét, azonnal működésbe léptek a fogaskerekek.
Bár már 2019. november 8-án megtiltották a vezetékes víz fogyasztását a Váci Madách Imre Gimnáziumban a mértéken felüli ólomszennyezésre hivatkozva, a Váci Tankerületi Központ azóta sem oldotta meg ezt a problémát. Akkor azt írták, hogy az ivóvíz nem felel meg a népegészségügyi előírásoknak, így ballonos vízzel oldották meg a tanulók és a pedagógusok ellátását. A Váci Napló akkor arról számolt be, hogy a szakemberek állítása szerint a probléma lokális jellegű, tehát csak az épületre és a közvetlen környezetére terjed ki.
Elrendelem napi legalább 1,5 liter mennyiségű palackozott víz biztosítását az intézmény valamennyi tanulója és munkatársa számára
– írta akkor a Váci Járási Hivatal, amihez a Váci Tankerületi Központ annyit tett hozzá, hogy kulacsról vagy pohárról mindenkinek saját magának kell gondoskodnia, a palackozott víz pedig legyen inkább ballonos.
Ez a megoldás évekig működött is – több mint 5 évig, és nem történt semmi –, viszont 2025 februárjában a Magyar Kétfarkú Kutya Párt egy madáchos diák levelét tette közzé közösségi oldalán, amiben a tanuló arról írt, hogy a tankerület már túl drágának tartja az automaták és a ballonok fenntartását, ezért egyetlen ivókúttal oldanák meg a diákok és a munkatársak vízellátását.
Ez pedig – amellett, hogy nagyon kevés – azért sem lenne jó megoldás, mert mire a diákok kiállnák a sorukat, már le is telne a szünetük, főleg, ha például a harmadik emeletről kell lezarándokolniuk a földszintre, majd onnan vissza a termükbe. A büfében természetesen kapható ásványvíz 450 forintos palackáron, de ezt sok diák nem engedheti meg magának.
Ilyenkor mit tudunk tenni? Kinek szólhatunk, ha a tankerület egy alapvető életszükséglettől fosztja meg a diákokat?
– tette fel a kérdést az intézmény tanulója.
Egy nap sem telt el a botrány kirobbanása óta, a Váci Tankerületi Központ egy hosszabb közleményben már cáfolta is a híreszteléseket. Ebben azt írták, hogy „teljesen valótlan, félrevezető tájékoztatás, hogy a fenntartó nem fizeti a ballonos ivóvízellátást a továbbiakban az intézményben, és egyetlen csapot szerelt fel ennek pótlására. Ezzel kapcsolatosan tisztelettel tájékoztatjuk, hogy a fenntartó egy új technológiával ellátott víztisztító eszközt, illetve új csapot szerelt fel az intézményben, amely része annak a felújító munkának, melyben – a korábbi munkálatokat is folytatva – további csőcseréket is elvégeztet majd, azért, hogy az ivóvízellátást javítsa az intézményen belül.”
Hozzátették, hogy a ballonos vízellátást továbbra is biztosítják, és fel sem merült ennek a finanszírozási problémája.
Sőt, a közlemény szerint komoly erőfeszítéseket tesznek az ivóvízellátás javítására, „amennyiben a munkálatok eredményesen befejeződnek, időben tájékoztatunk minden érintettet” – zárták.
A felszerelt eszközt egyébként a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) hagyta jóvá, így véleményük szerint ezzel már nem lehet probléma az ivóvíz tisztítása. Kérdéseinkkel megkerestük a tankerületi központot (hogy miért csak most szerelték fel ezt a szerkezetet, ha öt éve fennáll a probléma; mennyiben más ez, mint a régebbiek; mitől biztonságosabb ez a technológia), de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Amennyiben megérkezik a reakció, frissítjük írásunkat.
Az Átlátszó és a Váci Napló szintén megkereste a központot, viszont a kérdéseikre csak ugyanazt a sablonválaszt kapták, amit közleményben is kiírtak, hiába kérdeztek rá többször is, hogy mióta szennyezett a víz, mikor és hogy fedezték fel a szennyezést, és mit tettek eddig ez ellen. Ezek alapján mi is hasonló válaszra számítunk.
A Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV Zrt.) viszont már 2019 óta biztosan tudott a problémáról, hiszen a kirobbanás utáni napon azt írták, hogy azonnal mozgósították a környezet- és vízminőség-védelmi laborukat, akik a helyszínen mintákat vettek. Később az Átlátszónak arról írtak, hogy hosszú évek óta problémát jelent a gimnázium szennyezett vize, viszont a méréseik eredményei egyértelművé tették, hogy
a kifogásolható ólomtartalmat nem a DMRV által biztosított ivóvíz okozza.
Így tehát ők mossák kezeiket – ólommentes vízzel –, ugyanis a társaságnak nincs köze a gimnázium belső vezetékhálózatához, a mérések alapján viszont a probléma ott keresendő, így egyértelműen a Váci Tankerületi Központ hatáskörébe tartozik. A legfrissebb, 2024. szeptemberi mérések továbbra is csak a gimnázium bekötővezetékénél mutattak ki ólomszennyezést, viszont egy öblítést követően itt is határérték alá süllyedt a károsanyag-koncentráció.
„A vizsgálati eredményeket megküldtük a BFKH Népegészségügy Főosztály részére is, mely ellenőrző szervezet további intézkedési kötelezettséget nem állapított meg Társaságunk számára” – közölte a DMRV a portállal. Az NNGYK nem kommunikál az ügyben, viszont annyit mindenképpen lehet tudni, hogy 2023-ban országosan 3696 ólomvizsgálatot végeztek, amelynek 98,6 százaléka megfelelő volt. A váci gimnázium a maradék 1,4 százalékba tartozik, immáron hatodik éve.
Még 2021-ben azt is megmérték, hogy az 5548 gyermekintézményből mindössze 5-6 százalék van magas vagy nagyon magas kockázatú helyen, ezekben pedig mindből vettek mintákat. A 642 mintából 13 százaléknál volt határérték felett az ólomkoncentrátum (ez 2 százalék), az intézkedéseket pedig minden esetben megtették. Ez a váci Madách Imre Gimnázium esetében több mint 5 éven keresztül a ballonos vizeket és a csapvíz tiltását jelentette.
Frissítés:
A Váci Tankerületi Központ a cikk megjelenése után megküldte válaszát, amely nagyjából egyezett a már fent említett, többi újságnak is megküldött sablonnal. Annyival egészítették ki, hogy azért csak most szerelték efl a víztisztító eszközt, mert „a probléma forrását sikerült lokalizálni, a munkálatok az utolsó fázisba léptek, cél, hogy a gimnáziumban iható víz legyen a vizes blokkokban is”.