Szombaton utcára vonulnak a bírák, és a Kossuth térről az Igazságügyi Minisztérium elé vonulnak, ahol a megadott program szerint többen is felszólalnak. Hogyan készülődnek a tüntetésre, milyen előírásoknak kell megfelelniük a résztvevőknek? Cikkünkben annak is utánanéztünk, hol húzódnak a bírói véleménynyilvánítás határai.
A Magyar Bírói Egyesület február 22-én délután demonstrációt szervez az igazságszolgáltatás függetlenségéért. A demonstráció célja – olvasható az egyesület honlapján –, hogy felhívja mindenki figyelmét a jogállami igazságügyi jogalkotás, a bírói véleménynyilvánítás szabadsága és a hivatáshoz méltó bérezés fontosságára. Tájékoztatójuk szerint minden résztvevőnek a politikai megnyilvánulástól és annak látszatától is tartózkodnia kell, ezért kérik, hogy csak tapssal fejezzék ki egyetértésüket. „Aki a rendezvényt megzavarja, illetve annak céljától eltérő magatartást tanúsít, azt a rendezők a helyszín elhagyására szólítják fel, és a továbbiakban nem részvevője a demonstrációnak” – figyelmeztetnek a szervezők, akiknek az előírása szerint a részvevők (orvosi) maszkot, arcot eltakaró sálat sem viselhetnek.
Magyarországon történelmi vívmányként tekintenek arra, hogy a bírák számára szigorúan tilalmazott a politikai tevékenység. Ezt az összeférhetetlenségi szabályt legelőször a bírói hatalomról szóló 1869. évi IV. törvénycikk fogalmazta meg:
A biró nem lehet tagja valamely politikai vagy munkás-egyletnek, illetőleg gyülekezetnek; nem vehet részt azok gyüléseiben; nem folyhat be sem közvetve, sem közvetlenül azok működéseibe, s nem járulhat az ily egylet vagy gyülekezet határozatához vagy kérvényéhez.
Ami pedig napjainkat illeti, az alkotmányos szabályozás abból indul ki, hogy a bírák már csak a hivatásuk megválasztásával is alapjogkorlátozó helyzetbe kerülnek. Az Alaptörvény szerint egyrészt (XI. cikk) „mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához”, másrészt (26. cikk) „a bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet”.
Arra a kérdésre azonban, hogy mit is takar a politikai tevékenység, sem az Alaptörvény, sem a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény, de még ezek indoklása sem ad olyan konkrét definíciót, amellyel megspórolhatnánk a fogalom értelmezését.
Szántai Orsolya, a Veszprémi Járásbíróság bírája, aki a demonstráció programja szerint az utolsó felszólaló lesz a rendezvényen, a Magyar Bírói Egyesület honlapján megjelent írásában kifejtette, hogy egy bíró nyilvánvalóan nem vehet részt valamely politikai párt, csoport vagy akár független képviselőjelölt programjának a maga teljességében és pártpolitikai alapon való propagálásában, a választói támogatás megszerzése érdekében semmifajta buzdításban. Ez azt is jelenti, hogy
ha a bírói megszólalás az egyes társadalmi jelenségekkel, jogintézményekkel kapcsolatos akár nyilvános véleményalkotás, különösen, ha jogelméleti, nemzetközi összehasonlításból fakadó, szakmai tapasztalatokon nyugvó vagy a bírói hivatás gyakorlásának alapelveivel összefüggő meggyőződésből táplálkozik, az nem eshet a tilalmazott politikai tevékenység körébe.
Ezek ugyanis egyéb, az elfogult ítélkezésre utaló konkrét körülmények hiányában – folytatta az érvelést – józan és észszerű gondolkodás mellett nem rengethetik meg a bíró ítélkező tevékenységének pártatlanságába vetett közbizalmat.
Az igazságügyi miniszter, az Országos Bírósági Hivatal (OBH), az Országos Bírói Tanács (OBT) és a Kúria elnöke a tavaly novemberben kötött megállapodásukban a fizetésemelések mellett a hatékonyság növelése érdekében reformokat is rögzítettek. Ennek keretében 2027-ig több lépésben a bírák jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, az egyéb bírósági alkalmazottaké 100 százalékkal emelkedik. A reform részeként a bírói felső korhatárt 70 évre, az alsót 35 évre emelik, a járásbírók a jövőben „mozgóbírók” lesznek, akik kirendelés helyett a törvényszék teljes illetékességi területén dolgoznak, a civil és cégügyszakot közigazgatási hatáskörbe helyezik. Január 15-én az OBT módosította korábbi álláspontját, és tagjai nagy többséggel (tíz igennel, két tartózkodás mellett) megszavazták, hogy kihátrálnak a kormánnyal kötött megállapodásból. Tuzson Bence igazságügyi miniszter erre úgy reagált, hogy a bírói tanács döntése ellenére a kormány továbbra is hatályosnak tekinti a megállapodást.
Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke az Indexnek adott interjújában a demonstrációval kapcsolatban hangsúlyozta: „A bírákat bizonyos keretek és korlátok között megilletik az Alaptörvényben nevesített alapvető szabadságjogok, úgymint a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadsága. Ugyanakkor ügydöntő jelentősége van annak, hogy ez a demonstráció politikamentes legyen. A szervezők is politikamentesnek hirdették meg a rendezvényt, amelyen a véleménynyilvánítás a bírói létre korlátozódik.”
Ugyanakkor az OBH elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy egy sajátos szabályozási hiátus következményeként a bírósági szervezeti, illetve jogállási törvény nem különbözteti meg elég élesen a bírói és a bíró általi, de nem bírói minőségben eljárva vállalt közszereplés határait. Lapunknak adott interjújában ezt azzal magyarázta, hogy az OBT tagjait ebben a minőségükben eljárva nem illeti meg a bíráknak az ítélkezésnél kijáró fokozott védelem. Ha valaki az OBT tagjaként vagy bíróként
az ítélkezési tevékenységen túl vállal nyilvános szereplést, az olyan kivételes közszereplői státuszt keletkeztet, amelynél már a kritika magasabb szintjét köteles tűrni.
Azzal együtt természetesen – tette hozzá Senyei György –, hogy a kritika ebben az esetben sem lehet az emberi méltóságot sértő.
(Borítókép: Az Igazságügyi Minisztérium székháza a Nádor utcában. Fotó: Wikipédia)