Ismét a Kossuth rádiónak nyilatkozott Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel. Az interjúban szó esett a magyar gazdaság fellendüléséről, működéséről, a Brüsszelben 15 éve vívott csatákról, az „álcivil” szervezetekről és azok közvéleményre gyakorolt hatásáról, a „guruló eurókról”, valamint arról, hogy a kormány hogyan tervez védekezni az efféle szervezetek ellen.
„Rossz iskolának tartom, ha a külső hatásokra hivatkozunk akkor, amikor valami nehézség van itthon. Ezt a korábbi időkben is kifogásnak használták” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban péntek reggel.
A kormányfő úgy látja, sosem az a kérdés, hogy kívülről jó vagy rossz dolgok jönnek, hanem az, hogy itthon mit lehet csinálni. Hozzátette: vannak segítő és hátráltató külső hatások.
Mi az idei évben a békére vettük fel a lapot. A demokrata kormányzat megbukik, Trump békét csinál, ami gazdasági fellendülést okoz. Ha nem így vettük volna fel a lapot, akkor nagy bajban lennénk
– jelentette ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök elmondta, hogy a költségvetés elkészítésének szempontjából megvárták az amerikai elnökválasztás eredményét, így nem háborús, hanem békeköltségvetést kellett készíteni. Orbán Viktor elmondása szerint Magyarország évente 6,5-7 milliárd eurót bukott a háborún. Ha béke lenne, ez benne lenne a gazdaságban – fűzte hozzá.
A kormányfő reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az itthoni akcióképesség, a 21 pontos gazdasági akcióterv, a gazdasági semlegesség, valamint a béke egy húzóerő lesz. Álláspontja szerint a negatív külső hatás Európából jön, de az elég reménytelen. Megjegyezte, hogy a béke talán az Európai Unió gazdaságára is pozitív hatással lehet, ám mint elmondta, Brüsszelből sem lát olyan döntéseket, ami pozitivitást hozna.
Háromszor, ötször annyit fizetünk az energiáért, mint az Egyesült Államokban. Mi alacsonyan tartjuk a rezsiárakat, de az európai vezetők ezt nem tudják kivitelezni, és ez megnehezíti a gazdasági fejlődést
– jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint „erőseket mondunk, de óvatosan cselekszünk”, és bár vannak tervek, mégis óvatos a cselekvés.
A magyar családokkal kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, hogy azokat tulajdonképpen a nők vezetik, mert ők óvatosak. Ráadásul szerinte a magyar nem az a költekező fajta, „nem vagyunk spúrok, de megnézzük kétszer is, hogy mire költünk. A közgazdászok szerint ez nem jó, én azt gondolom, hogy az óvatosság jó, de a túlzott óvatosság lassítja a gazdaságot” – fejtette ki Orbán Viktor.
A háziasszonyok pontosan tudják, hogy mikor lehet és nem lehet költeni, és majd ők döntenek. A kormány nem döntheti el, hogy részt vesznek-e a programokban. Én azt látom, hogy a tavalyi évben mindenki óvatos volt, és az idei évben van egy kis kiengedés, a kormánynak pedig cselekednie kell, ez nem 1-2 nap, de a kormánynak mozgásba kell lendülnie
– fogalmazott a miniszterelnök, megemlítve, hogy a gazdaság nem vezényszóra működik.
Orbán Viktor megemlítette, hogy jelenleg van egy kamateső, a 2025-ös év első három hónapjában 480 milliárd forintnak megfelelő összeg kerül kifizetésre kamatként. Ezt sokan vagy elköltik, vagy szétosztják a családon belül. Ugyanakkor leginkább az számít, hogy a pénz végül bekerüljön a gazdaságba.
Ha ez bekerül, az biztos, hogy jót fog tenni a gazdaságnak. 800 ezer család fog pénzt kapni az államtól állampapírokból. Én egy mozgásba jövő gazdaságot látok 2025-ben
– mondta a miniszterelnök, aki szerint a magyar politikának van egy ütemrendje. Hétfőn kezdődik majd a parlament következő ülésszaka, nagy tervek vannak a jövőre, amelyekről Orbán Viktor a szombati évértékelőjén is beszél majd.
Orbán Viktor elmondása szerint Magyarország négy nagy csatát vív Brüsszellel: ezek a migráció, a gyermekvédelem, valamint a nyugdíjak és a rezsicsökkentés megvédése. Mint mondta, van olyan küzdelem, amit a kormány már 15 éve vív folyamatosan ezek közül.
„Ezt a nagy globális pénzügyi rendszert, amely összehangoltan működik, két helyről irányították, Washingtonból és Brüsszelből, ebből előbbi elesett. Az új amerikai kormányzat kiborította a bilit, és nyilvánosságra hozta azt a ténylistát, hogy kiket és hogyan finanszíroztak azért, hogy más országokat befolyásoljanak. Ebben mi is benne vagyunk” – jelentette ki a miniszterelnök, aki úgy véli, a tavasz egyik legfontosabb feladata annak feltárása, hogy a közvélemény befolyásolása milyen módon és hogyan történt.
Orbán Viktor a műsorban azt is kijelentette, hogy sok millió eurót fizettek nagy hollywoodi sztároknak azért, hogy elmenjenek Kijevbe és támogassák a háborút. Szerinte ilyenből rengeteg van, Perutól Kirgizisztánig, ez a gépezet az egész világon működött. Hozzátette: a feltárással kapcsolatban semmilyen ellenállásra nem számít, és a védekezéssel kapcsolatban is úgy kell tenni, mint Amerikában.
Az arcátlanságnak nincs határa. Politikai korrupcióról beszélünk, ha azért fizetnek közéleti szereplőket, hogy azt képviselje, amit a megbízói elvárnak tőle; genderháború, ez maga a politikai korrupció. Azok, akik ebben részt vettek, nem szégyellik magukat, hanem írnak egy levelet, hogy Brüsszel fizessen. Voltak a guruló dollárok, most jönnek a guruló eurók. Brüsszel pedig azoktól szedi be a pénzt, akik ellen működnek ezek a szervezetek. Ez mindennek a teteje
– jegyezte meg Orbán Viktor, aki úgy véli: ha nem küzdünk, akkor a végén tényleg jönnek a guruló eurók.
Hozzátette: a Brüsszel–Magyarország váltakozó intenzitású szerelemnek ez nem tenne jót, „mi megcsalva éreznénk magunkat”. „Nem szabad alábecsülni a brüsszelieket, sok pénzük és hatalmuk van, de a védekezési mechanizmusokat, amiket az Egyesült Államokból átveszünk, azt Brüsszel ellen is alkalmazzuk” – mondta Orbán Viktor.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt Magyarország! című műsorban a Kossuth rádió óbudai stúdiójában 2025. február 21-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI)