A Szabad Európa Intézet igazgatója a kommunizmus áldozatainak emléknapján mondott beszédet Bauer Sándor szobránál, ahol hangsúlyozta, hogy ma Magyarország alaptörvénye garantálja az emberek méltóságát, míg az 1950-es évekében nem érvényesültek a szabadság elvei. Csigás Zoltán emellett azt emelte ki, hogy a kommunizmusnak vannak még követői, felelősségünk mit sem csökkent.
A kommunizmus volt az az ideológia, amelynek nevében a világon a legtöbb ember adta életét. A leggyilkosabb eszmére emlékezünk, aminek az elfelejtése nem lehetséges − mondta a Szabad Európa Intézet igazgatója pénteken Bauer Sándor szobránál, a kommunizmus áldozatainak emlékére rendezett budapesti ünnepségen, amelyről az MTI adott tájékoztatást.
Szájer József úgy fogalmazott: az 1950-es évek Magyarországa nem olyan volt, ahol érvényesültek a szabadság és az emberi méltóság elvei. „Éppen ezt tagadta meg mindenkitől. Erre a hiányra mindig emlékeznünk kell” − tette hozzá.
Mint mondta, Bauer Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon idegen megszállás van, éppen ezért az ő emlékét folyamatosan őrizni kell. „Amikor rá emlékezünk, akkor a kommunizmus sok száz millió áldozatára együtt emlékezünk. Nem lehet rájuk egyenként tekinteni” − fogalmazott.
Az intézet igazgatója felidézte, hogy Bauer Sándor önként vállalta az áldozatot egy „hazafias és a szabadság érdekében tett cselekedettel, amelyet a mai életünk normalitásának mércéjével őrültségnek mondanánk: meggyújtotta magát a Nemzeti Múzeum lépcsőjén.”
Ma Magyarország alaptörvénye garantálja az emberek méltóságát − húzta alá. „Olyan világban élünk, ahol ilyen tetteket már nem kell elkövetni” − jegyezte meg.
Szájer József rámutatott: ma is gyakran diktatúrát kiáltanak, „vannak külföldiek, akik azt mondják, hogy Magyarországon diktatúra van”. A ma diktatúrát kiáltók hamis vádakat fogalmaznak meg − jelentette ki. Hozzátette: azért kell emlékeznünk a kommunizmus áldozataira, hogy „ilyen őrültségeket, hazugságokat ne lehessen mondani, ne lehessen kicsinyíteni a kommunizmus bűneit”.
Csigás Zoltán, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének elnöke arról beszélt: negyven-ötven évvel ezelőtt bátorság kellett ahhoz, hogy a kommunizmus eszméire nemet mondjanak.
„Ma a kommunizmusnak vannak még követői, felelősségünk mit sem csökkent” − folytatta, kiemelve: ennek jegyében kell emlékeznünk az áldozatokra és nemet mondanunk a kommunizmusra, valamint más, korlátlan hatalmon alapuló diktatórikus eszmékre, gyakorlatokra.
„De nem elég nemet mondani. Igent is kell mondani” − hívta fel a figyelmet, hozzátéve: meg kell tudnunk fogalmazni, milyen Magyarországot szeretnénk. „Olyat, ahol az Alaptörvényben foglalt értékek érvényesülnek” − szögezte le.
Csigás Zoltán hangsúlyozta: az alaptörvény megfogalmazói igent mondtak a függetlenségre, a demokráciára, a nemzeti összetartozásra, a szuverenitásra és az európai egység megteremtésében való részvételre is. Az Alaptörvény nemcsak hatályos jog, hanem jövőkép is − tette hozzá.