A WHO becslése szerint 47,7 millióan szenvednek demenciában, 2050-re pedig az érintettek száma elérheti a 130 milliót. Hazánkban is hasonló kedvezőtlen tendencia figyelhető meg, már negyedmillióan szenvednek ebben az időskori idegrendszeri betegségben. Az idősotthonokban élők fele érintett, miközben többségük ott kapja meg a diagnózist – ismertették az intézményeikben végzett felmérést a Magyar Máltai Szeretetszolgálat budapesti központi épületében rendezett konferencián.
„A világ összes országában nagymértékben növekszik a demenciában szenvedők száma, Magyarországon mintegy 250 ezer főre teszik, de mivel kezdetben nehéz felismerni, valójában sokkal többen lehetnek. Ha a családtagokat is hozzávesszük, a teljes lakosság tíz százaléka lehet érintett. A ’80-as évekhez képest jelentősen nőtt a 65 év felettiek aránya itthon, és bár a születéskor várható élettartam is nőtt, nem tartunk még ott, hogy az egészségben töltött évek száma ezt ugyanolyan mértékben kövesse; ezért még sokat kell tenni” – fogalmazott dr. Beneda Attila, a Kulturális és Innovációs Minisztérium család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára.
A korábbi évtizedekben nem esett ennyi szó a betegségről, ami súlyosan terheli a családokat és a társadalmat. Arra is rávilágított, hogy ellátásuk elképesztő összegeket emészt fel, miközben csak tíz százalékuk jut el a kezelésig, ugyanis a kezdeti időszakban nehéz felismerni a betegséget. „Még a háziorvos számára is komoly kihívás kiszűrni a demenciára utaló tüneteket, pedig mielőbb a megfelelő helyre kell irányítani a betegeket” – mondta a helyettes államtitkár, aki korábban maga is az alapellátásban dolgozott orvosként.
Beneda Attila azzal folytatta, hogy vannak ugyan kockázati tényezők, de valójában nem tudjuk a kialakulásának okát. Az életút során a demencia módosítható rizikófaktorai közé sorolta: az alacsony iskolázottságot, a hallászavart, a dohányzást, a depressziót, a társas elszigeteltséget, a mozgásszegény életmódot, az elhízást. A magas vérnyomás, a cukorbetegség, a traumás agysérülés, sőt még a légszennyezettség is (ugyan csak 2 százalékban) növelheti az esélyét a szellemi leépüléssel járó kór kialakulásának. A tünetek megjelenése után az állapotromlást a fizikai és szellemi aktivitás lassíthatja. Mint elmondta, készül a betegséggel kapcsolatban kormányzati program.
Olyan társadalmi csoportól van szó, akik segítségre szorulnak, de nem tudják érdekeiket képviselni
– jegyezte meg dr. Vajda Norbert, a Katolikus Szeretetszolgálat főigazgatója. Mint rámutatott, időnek kell eltelni ahhoz, hogy a demencia stigmatizáció nélkül legyen a közbeszéd tárgya. Felelevenítette, hogy 2015-ben az szakállamtitkársággal együttműködve az Interprofesszionális Demencia Alapprogram (INDA) létrehozása ezt a célt szolgálta. Ennek keretében legalább hétszáz szakdolgozót képeztek a speciális idősellátásra.
A szakemberek által kitalált gondozási formát igyekeztek a gyakorlatba átültetni, emellett az egészségfejlesztési irodák segítségével felkészíteni a társadalmat a demens betegek gondozására, rövidfilmekkel felhívni a figyelmet a jelenségre, továbbá ingyenes információs órákat tartani a hozzátartozóknak. Vajda Norbert hozzátette: 2025-ben is azon dolgoznak tovább, hogy a demenciával élők családtagjait támogassák nehéz élethelyzetükben.
Magyarországon a szociális otthonokban élő idősek legalább fele demens, többségükről ezt csak az intézménybe kerülést követően állapítja meg a szakorvos. Madár Csaba, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat módszertani munkacsoportjának vezetője elmondta, hogy országszerte 33 intézményükben 2532 idős embert látnak el. 2023-ban indítottak egy online felmérést. A kérdőíveket fél év alatt 24 intézmény 270 dolgozója töltötte ki, ebben a bent lakó 606, demenciával diagnosztizált gondozott állapotáról és ellátásáról szereztek információkat. Bár az 1503 ellátott 40 százaléka rendelkezett szakvéleménnyel, gondozóik megítélése szerint 60 százalék mutatta a demencia jeleit. Kétharmaduk az intézményi felvételt követően jutott diagnózishoz, sok családtag vagy a betegségről, vagy a kezelés lehetőségéről nem tudott.
A fő bekerülési okok között szerepelt a megromlott egészségi állapot, hogy 24 órás felügyeletre szorul, önellátásra nem képes az idős hozzátartozó. Vizsgálatukból az derült ki, hogy nagyjából 18,5 százalékuk egyáltalán nem volt önellátásra képes, 21 százalék teljes kiszolgálást igényelt, 63,7 százalék inkontinencia miatt pelenkát használ, 65,7 százalék nem tud önállóan tisztálkodni. 72 százalék jelentős segítséget igényel, vagy nem tudja önmagát ellátni.
A pelenkahasználatot illetően elmondta: dolgoznak azon, hogy ne ez legyen az ápolók számára a biztonságosabb mód. Úgy véli, az ellátottak életminőségét ezzel is javítani kell.
Nem mindegy, hogy hogyan élik meg a mindennapjaikat az otthonban élők
– húzta alá. A dolgozók azt illetően is kifejtették véleményüket, hogy mivel, milyen eszközökkel lehetne ezt még támogatni. „Sajnos a szakdolgozói kapacitások korlátozottak, miközben a demenciával élők ellátása speciális felkészülést igényel” – jegyezte meg. Meglátásuk szerint a 45 év felettiek szívvel-lélekkel gondoskodnak az idősekről, de
sokan közülük hamarosan, 5-10 éven belül nyugdíjba mennek,
és inkább az unokákkal való foglalkozást választják. Mint megemlítette, a Nyugat munkaerő elszívó ereje a szociális szférát is jelentősen érinti, ezekkel a bérekkel nem lehet itthon versenyezni, ezért úgy véli, a szakmai előmenetel biztosítása inkább megtartó erő lehet. A szociális ellátórendszert mindenképpen erősíteni kell – hangsúlyozta, további problémaként említve, hogy a pszichiátriai betegek gyógyszeradagolását illetően sokan tanácstalanok, ehhez meglátása szerint szorosabb orvosi konzultációra lenne szükség. „Ha a néni eddig tudta, merre van a mosdó, de ha már a kijáratot sem találja, akkor lehet, hogy túl erős gyógyszert adtunk” – hozta fel példaként a demensellátásban előforduló helyzetet.
Madár Csaba elmondta, hogy egyetemvárosokban is tartanak tájékoztató programokat, amelyek során a fiatal önkénteseik is hozzájárulhatnak az idősotthonok lakóinak mentális támogatásához, házi kedvencekkel, palacsintasütéssel, közös énekléssel, tánccal örvendeztetik meg őket. Karácsonykor általános iskolások választottak maguknak egy-egy nagymamát vagy nagypapát, akinek kedves üzenettel, képeslappal tették szebbé az ünnepet. Mint hangsúlyozta: az ilyen kezdeményezések is arra szolgálnak, hogy a betegség szélesebb körű ismeretével minél előbb képes lesz az érintett környezete beazonosítani a problémát. Az intézménybe kerülésnél pedig beköltözési krízissel kapcsolatos szakmai útmutatóval igyekeznek gondozóik által megkönnyíteni mind az idős ember, mind családja számára a környezetváltozást.
Madár Csaba szerint a mesterséges intelligenciának a szűrésben és a gondozásban is egyre nagyobb szerepe lehet. Egy intézményben kipróbálták a kamerán keresztüli helyzetelemző, figyelmeztetést küldő szoftvert, amely értesíti az ápolót, ha 20 perce a mosdóban van az illető, és nem tér vissza, vagy elesik; nem riaszt viszont, ha csak lehajolt.
Cserbán Józsefné, a Máltai Szeretetszolgálat idősügyi szakértője, módszertani munkatárs az előadásában is arról beszélt, hogy milyen technológiai innovációk segíthetik az idősellátást. A tanulószoftver a személyközpontú gondozást támogathatja, ami tapasztalata szerint a demensek esetében különösen hangsúlyos, ugyanis a kórképhez speciális felkészültségre van szükség, adott állapotban más-más módon működhet a kommunikáció.
Csekély gondozási kapacitás esetén szükség lehet a technológiára, ami az állapot monitorozásában, a személyes biztonságban, társas kapcsolatokban, aktivitásösztönzésben, vészhelyzetek riasztásában nyújthat támogatást. „Egy 20-60 fős részlegnél, ahol egy-két nővér van, nagy segítség lehet az olyan egészségügyi tapasz, ami digitálisan azonnal jelzi, ha véroxigénszint-, vérnyomás-, vércukorszint-eltérés van” – említette a gondozást támogató innovatív fejlesztések sorában.
A demencia 65-70 százalékáért felelős Alzheimer-kór megjelenése előtt tíz évvel e betegség nagyjából egy 60 ezer forintos vérvétellel kimutatható. Egyre több kutatás jelenik meg arról, hogy a retinaanalízis, de hallásvizsgálat is előjelezheti a betegséget. Életviteli tényezőkkel 40 százalékban befolyásolható a demencia megjelenése, 60 százalékban ismeretlen eredetű. A megelőzés faktoraiként gyakran említik a mozgást, a dohányzás mellőzését, a testsúlykontrollt, az élethosszig tartó tanulást. Világszerte kutatják a hatékony gyógyszereket, több mint 140 hatóanyag 170 klinikai vizsgálata folyik jelenleg. Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban elérhető az Alzheimer-kór gyógyszere, az Európai Unió még tárgyalásban van a gyártóval a mellékhatások miatt. Hatásmechanizmusát tekintve a fehérjeplakkok lerakódását gátolja az egyik készítmény, a másik pedig növeli ezek feloldódását az agyban a korai stádiumban.
A diagnosztikus technológiákról az idősügyi szakértő elmondta, hogy a korai felismeréssel az állapotromlás lassítható, amivel értékes életévek nyerhetők. Sokszor drasztikus események hatására realizálódik a családban, hogy az idős hozzátartozó demenciában szenved. Gyakori, hogy elkóborol, és a rendőrség viszi haza az illetőt. Az ilyen helyzetekre a Vibert újabb funkcióval bővítették, amelyben az érintett hozzátartozóját segíti az applikáció azzal, hogy az ismerőseinek üzenetet küldve a keresett személy leírását kérheti tőlük. A címzetteket arra is megkéri az alkalmazás, hogy akkor is jelezzenek vissza, ha nem látják a keresett illetőt a közelben. Ezzel a hatóság ki tudja szűrni azokat a területeket, ahol keresni kell az eltűnt személyt. A háziorvosi kognitív teszteket humánerőforrás-hiány miatt kevesen tudják alkalmazni az időseknél.
Az állapotkövetésre vannak olyan ígéretes applikációk, amelyekkel az orvos távolból is tudja ellenőrizni a beteg beszédét, járását. Tíz éve már Norvégiában látott olyan alkalmazást, amivel a nyak mozgatásából kiindulva döntött távolból az orvos a terápiáról. A demenseknél kihívást jelentő gondozási szituációkban, mint »mit tegyek, ha egy méterre sem tudok eltávolodni anyukámtól«, meglátása szerint segítséget jelenthet az ilyen helyzetekre kifejlesztett applikáció. Az agysorvadás előrehaladottabb szakaszában ez gyakran előfordul – magyarázta.
Alig van olyan fejlett ország, ahol ne jelenne meg az idősápoló robottechnológia, mely a demencia melegágyának nevezett magány felszámolására hivatott. A magány ugyanis a betegség megjelenésénél gyors állapotromláshoz vezet. A kutatások igazolták, hogy kommunikációval a bizalomért és a kötődésért felelős hormon termelődik az idős emberben, akkor is, ha a robottal történik az interakció. „Van olyan robotfóka, aminek a pupillája is tágul, ez is hatással van rájuk, ki tudják hozni őket az agitált szorongó állapotból” – értékelte az idősügyi szakértő.
Ted egy demenciaszimulációs avatar, melynek mesterséges intelligencia által vezérelt szoftverébe bele van programozva több ezer órányi demenskommunikáció. Ausztráliában a szakápolókat mentor társaságában így készítik fel a speciális gondozási szituációkra. Az Annie nevű avatartól a demensellátással kapcsolatos kérdéseikre kaphatnak választ a szigetországban a szakdolgozók. Azt, hogy a már itthon is alkalmazott technológiák hogyan segíthetik a demenciában szenvedőket, prezentációjában mutatta be. Van, ahol a kerekes járókeretre rögzített tablet sárga és kék csíkkal mutatja közlekedés közben, hogy melyik út vezet a mosdó és melyik az étkező felé.
A VR-szemüveget saját tapasztalatai szerint is lehet érzékenyítésre használni, felkészítheti a dolgozókat és hozzátartozókat, hogy hogyan érzi magát adott helyen az idős demens. Egy ausztrál példán keresztül maga is kipróbálta, hogy egy demens férfinak mit jelent a szoba, mi okoz számára félelmet. Ezáltal az ápolók jobban tudják, hogyan kell a betegeknek biztonságos környezetet teremteni. Zárásként azt is megjegyezte, hogy a demenciával élők számára egy uniós program részeként, hazánk együttműködésével 17 ország hamarosan közösen fog digitális jólétet fejleszteni két éven keresztül.
(Borítókép: Bsip / Getty Images)