Orbán Viktor idei évértékelője optimistább, bizakodóbb hangulatú, karakteresebb és harciasabb volt a tavalyinál, beszédét a harc és háború képei uralták. A miniszterelnök ezúttal is meghatározta a kormányzat politikai és kommunikációs irányvonalát, választások előtti nagy osztogatást jelentett be, szóba hozta Magyar Pétert és Ruszin-Szendi Romuluszt is, bár a nevüket nem mondta ki. Elemzőket kérdeztünk Orbán Viktor beszédéről.
Orbán Viktor már a beszéde elején kitért Magyar Péterre, a nevének említése nélkül a 2024-es évet értékelve azt mondta, „ahogy lenni szokott, az árulás sem maradt el”, majd megjegyezte, az évértékelő első sorától nem is olyan hosszú az út Manfred Weber brüsszeli kasszájáig.
A miniszterelnök arra utalt, hogy Magyar Péter nemrégen még első sorból hallgatta az évértékelőjét. Szerinte „ez a fajta” bárkit elárul az első kanyarban, a hazáját tehát miért ne árulná el. A kormányoldalnak üzent, amikor azt is hozzátette, hogy a közösségük ereje és erénye a hűség, az árulókkal összefüggésben kijelentette:
Aki ezt nem érti, annak kívül tágasabb. A végén úgyis mindenki azt kapja, ami jár neki.
Orbán Viktor azt is mondta, hogy 2024 „férfias év volt”, „tegnap még eretnekek voltunk, ma nálunk kopogtat a fél világ”, „mi vagyunk a jövő”, „örökzöldek vagyunk, mint a Rolling Stones”.
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője az évértékelő előtt lapunknak azt nyilatkozta, hogy Donald Trump győzelmével belpolitikai színtéren is lényegesen nagyobb lett a mozgástere Orbán Viktornak, ezért olyan lépéseket is megtehet, amelyeket a demokrata Biden-adminisztráció tiltakozása miatt eddig nem tudott. A miniszterelnöknek valóban több erős kijelentése volt, például azt is mondta, hogy a budapesti Pride szervezői ne bajlódjanak az idei rendezvény szervezésével, mert az „kidobott pénz és idő”, „mindegy, mit mond Weber körzetparancsnok és az ő magyar ügynöke”. Trumphoz igazodva azt is megígérte, hogy beleírják az alkotmányba, hogy az ember férfi vagy nő.
Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban azt mondta: azt majd a magyarok eldöntik.
„Magyarország és a magyarok ellenében Ukrajna soha nem lesz az Európai Unió tagja” – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy az ukrán csatlakozás tönkretenné a magyar gazdákat és a magyar nemzetgazdaságot.
Orbán Viktor szóba hozta a Ruszin-Szendi Romulusz-ügyet (bár a volt vezérkari főnök nevét nem említette), azt mondta, „mértéktartást javaslok mindenkinek, neki is ezt javasoltam volna”, majd úgy fogalmazott: a hadseregből a pártpolitikát kifelé kell vinni, nem befelé. A honvédségnek szánt üzenetként is értelmezhető, hogy úgy fogalmazott: a hadseregben csak nemzetstratégiának van helye, a tiszteknek tudniuk kell, hogy ez magasan a pártpolitika fölött áll.
Rivalizálások, villaügyek, egóügyek nem méltók a honvédséghez. Elvárom Szalay-Bobrovniczky miniszter úrtól, hogy a seregben mindenki eszerint tegye a dolgát. Tisztelet a magyar katonáknak
– fogalmazott Orbán Viktor.
Beszéde végén a miniszterelnök az ellenzékkel kapcsolatban ismét kiemelte, hogy az igazi ellenfelük nem a magyarországi ellenzék, hanem „az ő gazdájuk”, vagyis Brüsszel: „A magyar ellenzék csak kiszolgálja a birodalmi akaratot, ami őt pénzeli, eteti, utasítja. (...) Brüsszelnek csak az a fontos, hogy neki behódoló kormánya legyen Magyarországon.”
Nagy Attila Tibor független politikai elemző az Indexnek azt mondta, az előzetes értékelése nagyrészt bejött, kivéve talán a vezérkari főnököt illetően, bár az évértékelő előtt azt nyilatkozta: a miniszterelnök egyértelművé teheti, hogy továbbra is lojalitást vár el a hadseregtől. Márpedig Orbán Viktor kijelentése, hogy a pártpolitikán kívül kell lennie a haza védelmének, értelmezhető így.
Nagy Attila Tibor szerint
Orbán Viktor idei beszéde sokkal optimistább és bizakodóbb hangulatú volt, mint az egy évvel ezelőtti.
Úgy véli, a tavalyi beszédet a miniszterelnök inkább csak le akarta tudni, mivel az röviddel a kegyelmi ügy után hangzott el, amely őt is érzékenyen érintette. Most viszont jelentős lelki változás volt megfigyelhető rajta, és beszédéből az sugárzott, hogy a kormány már túl van ennek az ügynek a hatásain.
Az elemző hangsúlyozta: a beszéd legfontosabb eleme a választási kampány szempontjából az volt, hogy Orbán Viktor nagyarányú választási osztogatást jelentette be (itt írtunk a gazdasági bejelentésekről). Ezzel különösen a női szavazók támogatását kívánja megszerezni, akiknek egy része bizonytalan lehet Magyar Péterrel kapcsolatban. A Fidesz eddig is erőteljesen próbálta elbizonytalanítani a női választókat Magyar Péterrel szemben, most azonban nemcsak érvekkel, hanem jelentős anyagi juttatások ígéretével is igyekszik maga mellé állítani őket.
Az elemző arra is rámutatott, hogy az inflációval kapcsolatban a miniszterelnök a nyugdíjasoknak is ígért, a Fidesz tehát a nyugdíjas szavazóit is megtartani igyekszik.
Nagy Attila Tibor úgy látja, hogy a Pride betiltásának felvetése és a készpénz alkotmányos védelmének bejelentése a Mi Hazánk programjából átvett elemek. Ezeket a radikális jobboldal már korábban is szorgalmazta, például a régi Jobbik is, még a radikálisabb korszakában. Orbán Viktor ezzel a lépéssel egyértelműen a radikális jobboldali szavazók egy részét próbálja átcsábítani a Fideszhez, gyengítve ezzel a Mi Hazánk támogatottságát.
Nagy Attila Tibor azt mondta: Magyar Péter és Orbán Viktor beszédének egyik fő különbsége, hogy eltérő pozícióból szólították meg a választókat:
Magyar Péter azt próbálta bizonyítani, hogy sok minden rosszul működik, míg Orbán Viktor optimizmust sugallt, és azt hangsúlyozta, hogy az ország jó irányba halad.
Hasonlóságként említette, hogy mindkét beszéd összeszedett, jól követhető és határozott volt. Ugyanakkor Magyar Péter ígéretei mögött még nincsenek konkrét eszközök, hiszen arra kéri a választókat, hogy helyezzék őt pozícióba, hogy ezeket megvalósíthassa. Ezzel szemben Orbán Viktor az elmúlt 15 évben már többször is bizonyította, hogy hajlandó választási osztogatásokat végrehajtani, bár a választások után előfordulhat, hogy egyes intézkedéseket visszavesz, ahogy például a rezsicsökkentést szigorították a 2022-es választás után.
Tartalmi különbségként az elemző kiemelte: Magyar Péter abból a szempontból Brüsszel-párti politikus, hogy konstruktív együttműködésre törekedne az Európai Unióval. Ezzel szemben Orbán Viktor továbbra is Brüsszelt és az ellenzéket azonos oldalon állónak mutatja be, az ország kifosztásával vádolva őket. Az elemző szerint
a Fidesz kommunikációja elkezdett intenzíven építeni arra a narratívára, hogy Magyar Pétert egy „nemzetellenes” szerepbe helyezze.
Ez a megközelítés már a szuverenitásvédelmi kampány során is megfigyelhető volt, és a jelenlegi beszédben is visszaköszönt.
Nagy Attila Tibor úgy látja, hogy Orbán Viktor ezúttal is Brüsszelt és a Soros-birodalmat állította be fő ellenségként, ahogyan a kormánykritikus civil szervezeteket is támadta. Kiemelte, hogy az idei beszéd sokkal karakteresebb és harciasabb volt a tavalyinál, amelyet színtelenebbnek és kevésbé meghatározónak tartott. Orbán Viktor beszédét a harc és háború képei uralták, nem pedig az együttműködésé. Az elemző szerint a Fidesz hosszú évek óta épít a konfrontatív hangnemre, mivel úgy látja, hogy ez mobilizálja a szavazóit, akik már megszokták ezt a világképet, és tudják, kiket kell ellenségként azonosítani.
Mráz Ágoston Sámuel lapunk kérdésére úgy vélekedett Orbán Viktor szombati évértékelőjéről, hogy egyrészt magabiztos beszéd volt, a győzelemre készülő miniszterelnököt lehetett látni akár a világtendencia, akár a 2026-os magyarországi választások tekintetében.
A kormányfő kiemelt szakpolitikai területeken sok konkrétumot jelentett be, valamint részletesen leírta azokat a nemzetközi folyamatokat, amelyekben a magyar álláspont egyre nagyobb támogatottságot élvez, ilyen például az ukrajnai béke ügye és a migráció, ezeken a területeken az Egyesült Államokban már fordulatot látunk.
A Nézőpont Intézet vezetője arra a kérdésünkre, hogy a gazdasági bejelentések már a 2026-os választásokról is szólhatnak-e, kifejtette: „Természetesen, minden politikus választásról választásra szerez felhatalmazást. A magyar valóságban élünk, komoly kihívója van a Fidesz–KDNP-nek, de magasabb a támogatottsága. A gazdasági helyzet a háború és a rossz európai válaszok miatt nehéz, Orbán Viktor olyan intézkedéseket jelentett be, amelyek egyrészt választ adnak erre, másrészt minden társadalmi csoportot a kormányzás nyertesévé tesznek. Az egyetemistáknak a diákváros jelent segítséget, a dolgozóknak a száz gyár program, a családoknak az adókedvezmények kiterjesztése és a kétgyermekes anyáknak is járó örökös jövedelemadó-mentesség, a nyugdíjasoknak a 13. havi nyugdíj megvédése és az élelmiszeráfa-visszatérítés programja.”
Orbán Viktor Ruszin-Szendi Romulusz nevének említése nélkül szólalt meg a volt vezérkari főnök ügyében, aki a Tisza Párt évértékelő rendezvényén mondott beszédet. A kormányfő többek között azt üzente, „mértéktartást javaslok mindenkinek, neki is azt javasoltam volna. A hadseregből a pártpolitikát kifelé kell vinni, nem befelé. A hadseregben csak nemzetstratégiának van helye, a tiszteknek tudniuk kell, hogy ez magasan a pártpolitika fölött áll”.
Miért volt szükség arra, hogy személyesen a miniszterelnök szólaljon meg ebben az ügyben?
Mráz Ágoston Sámuel úgy látja, „precedens nélküli az eset, ezért fontosnak tarthatta a kormányfő tisztázni: a honvédség politikamentes kell hogy maradjon. Orbán Viktor nem konkrétan a volt vezérkari főnök személyével foglalkozott, hanem egy olyan stratégiai kérdéssel, amit az Egyesült Államokban már láttunk, nevezetesen a hadsereg korábbi átpolitizálódása”.
Orbán Viktor a beszéd egy pontján azt tanácsolta, hogy a Pride szervezői ne bajlódjanak az idei felvonulás előkészítésével. A Nézőpont Intézet vezetője a kijelentéssel kapcsolatban felhívta a figyelmünket: „Konkrétan arról is szólt a beszéd, hogy ezeket a csatákat folytatja a kormány. Öt területet emelt ki a miniszterelnök, ezek nem ismeretlen témák, köztük a migrációval, a háborúval, a rezsicsökkentéssel, a nyugdíjrendszerrel és a genderrel. A genderkérdés évek óta kulcselem, az EP-választáson is az volt. Arra számítok, hogy vita lesz a női és férfi nem Alaptörvényben történő rögzítéséről, valamint a Pride kilátásba helyezett tiltásáról is. Mindkét téma elfogadhatatlan a liberális eliteknek, de a magyar társadalom többsége – a Fidesz-táboron túlmutató többsége – a kormány álláspontja mellett van.”
Tudósításunkat itt, összefoglalónkat pedig itt olvashatja el.
(Borítókép: Orbán Viktor évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban 2025. február 22-én. Fotó: Fischer Zoltán / MTI)