Balassagyarmat, Berkenye, Nógrád, Ipolyság és Vác polgármesterei pártszinezeteiket félrerakva összefogtak, hogy előmozdítsák a 75-ös számú Vác–Balassagyarmat vasútvonal teljes körű felújítását és fejlesztését.

A településvezetők szerint az infrastrukturális beruházás nem csak a közlekedési idő csökkentésére jelentene megoldást. A településvezetők projektjének ráadásul van egy nemzetközi vonatkozása is, ugyanis a mintegy 70 éve elbontott, mindössze 6,8 kilométer hosszúságú, Ipolyság és Drégelypalánk közötti vasútvonal újjáépítését is szeretnék elérni, mivel szerintük ez nagymértékű gazdasági fellendülést és regionális felzárkózást is hozna magával.

Felére csökkenhet az utazási idő, de az Ipoly-völgy gazdasága is sokat nyerne

A 70 kilométer hosszú Vác–Balassagyarmat útvonal vonattal való megtételéhez jelenleg két órára van szükség, ami messze elmarad a mai közlekedési elvárásoktól. A kezdeményezők szerint azonban egy átfogó felújítással és a pálya észszerű korrekciójával az utazási idő akár a felére csökkenthető. Ez nemcsak a vasúti közlekedést tenné versenyképessé, hanem jelentős terhet venne le a zsúfolt 2-es számú főútról is, de nem kizárólag a közlekedést segítené a felújítás.

A térségben tevékenykedő magyar cargocégek szerint körülbelül 350 ezer tonna áru termelődik csak Nyugat-Nógrádban, aminek szállítása könnyen megoldható lenne, ha a vasútvonal megfelelő állapotban lenne. A hiányzó Ipolyság–Drégelypalánk szakasz megépülése esetén a tranzitforgalom legalább ilyen volumenű lenne. 

A fejlesztés várhatóan élénkítené a térség gazdaságát, erősítve a munkaerőpiaci mobilitást, és vonzóbbá téve a régiót a befektetők számára. A polgármesterek szerint a korszerűsített vasútvonal elősegítené a Börzsöny és az Ipoly-völgy megtartóerejének növelését, hozzájárulva az elvándorlás csökkentéséhez. A gyorsabb és kényelmesebb közlekedés nemcsak a helyi lakosoknak nyitna új lehetőségeket, hanem Budapest és környéke számára is új turisztikai célpontokat tenne elérhetővé.

A vonalat nem feltétlenül szükséges villamosítani, így az egész projekt finanszírozható mértékű az EU-s forrásokon keresztül. A fejlesztéssel egész Nógrád vármegye és a Felvidék ezen részének a jövője alapjaiban változna meg

– jegyezte meg az Indexnek Csabuda Árpád, Diósjenő független önkormányzati képviselője, az összefogás egyik kezdeményezője.

Regionális és nemzetközi összeköttetést is jelentene a vonal

A tervek között szerepel az Ipolyság és Drégelypalánk közötti 6,8 kilométeres vasúti szakasz újjáépítése is, amely nemzetközi jelentőséggel bírna. A felújított vasútvonal összekötné a térséget a Kassa–Pozsony közötti kelet-nyugati vasúti tengellyel, és új kapcsolatot teremtene a Balkán és Lengyelország között húzódó nemzetközi folyosón.

A kormány is érdekelt lehet a vasútvonal kiépítésében, ugyanis a felújított szakasz, akár a sokat kritizált Budapest–Belgrád vasútvonal egy leágazása is lehetne, hiszen az Ipolyság és a Drégelypalánk közötti szakasz létrejöttével ez lenne az egyik legrövidebb útvonal Lengyelország felé.

A gazdasági lehetőségeken túl ezzel a fejlesztéssel begyógyulna egy történelmi seb, mivel a 70 éve felszedett, Drégelypalánk és Ipolyság közti szakasz is újraépülne. Emellett a Balassagyarmat és Losonc közti, Magyarországra eső részt is korszerűsítené a fejlesztés, így egyrészt Közép-Szlovákia rákapcsolódna Budapestre, másrészt Kassa és Pozsony között ez az út lenne a legrövidebb vasúton, ami Szlovákia érdeke is. 

Politikai összefogás pártokon és határokon át

A kezdeményezést határokon átívelő összefogás jellemzi, amelyben magyar és szlovák települések vezetői is részt vesznek. A projekt célja, hogy Nógrád vármegye és Közép-Szlovákia gazdasági és társadalmi fejlődését közösen mozdítsák elő.

Ez egy olyan összefogás, amely mindkét oldalon biztosíthatja a jövőbeli fejlődést

– hangsúlyozták a kezdeményezők.

Ennek tükrében nemcsak az országhatárokat, hanem pártszínezeteket is félrerakják, hiszen például Vácon az egyesült ellenzék színeiben polgármesteri címet szerző Matkovich Ilona Zsuzsanna is támogatja a kezdeményezést, ahogyan a Fidesz-alapító balassagyarmati városvezető, Csach Gábor is. Utóbbi régóta pártfogolja a 75-ös és az Ipoly-menti vasútvonal fejlesztését.

Az összefogásban részt vevők tisztában vannak a körülményekkel és azzal, hogy ez egy hosszú távú projekt. Ezért a teljes körű összefogást követően a megvalósíthatósági tanulmányok összehangolása és egy hatástanulmány elkészítése is céljuk lesz. A projekthez természetesen a kormányzat támogatására is szükségük van, amelynek eléréséhez nagy segítség a projekt régiós szintű, széles körű, határokon átívelő támogatottsága.

Összesen 15 települést – ezek közül 14 található Magyarországon – érintene közvetlenül a fejlesztés, amely így 73 500 ember életét könnyítené meg. De ez a szám nagyságrendekkel több emberre lesz pozitív hatással. Egy jövőbeli beruházás ugyanis nem csak a Börzsöny menti településeket és Balassagyarmatot tenné Budapest teljes értékű agglomerációjává, hanem még vonzóbbá tenné a régiót a magántőke számára, egy sor befektetési és munkahelyteremtési lehetőséget kínálva. 

Ezt hangsúlyozta Dávid Ádám János, Nagyoroszi alpolgármestere is.

A helyi gyáraknak, mint például a Kanus Tabbert-lakókocsigyár, nagyon hasznos lenne a fejlesztés, a teherforgalom lehetősége mellett a munkavállalók szállításában is, akik a Felvidékről és a környező településekről érkeznek. De kényelmes és megbízható alternatívát jelentene azoknak is, akik Vácra vagy Budapestre ingáznak napi rendszerességgel. Emellett a turizmusnak is nagy löketet adna, így természetesen mi is támogatjuk az összefogást

– fogalmazott az alpolgármester.

A kezdeményezők a következő időszakban felkeresik a régió és a vasútvonal mentén az érintett összes település polgármestereit és testületeit, valamint a térség országgyűlési képviselőjét, hogy közösen, egyesült erővel érvényesítsék a régió elemi érdekét. 

(Borítókép: Személyvonat Diósjenő vasútállomásán 2020. június 13-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)