Idén másodszor is összeült az Országgyűlés, a napirend előtti felszólalások pedig rögtön parázs pillanatokat hoztak. Az ülésteremben jelen nem lévő Orbán Viktor kormányfőt többen emlegették.
Hétfőn kezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka, a nyitónapon történtekről három cikkben is beszámoltunk:
Az Országgyűlés keddi ülésének nyitányaként a képviselők a kommunista diktatúra áldozataira emlékeztek.
Toroczkai László a napirend előtti felszólalások első percében rögtön beszólt Orbán Viktornak:
Miniszterelnök úr tegnap éppúgy nem adott egyenes válaszokat az egyenesen feltett kérdéseimre, mint ahogy szokott, és ugyanúgy mellébeszélt, mint ahogy megszokhattuk tőle.
A Mi Hazánk elnöke szerint Orbán Viktor az alábbi ügyekben nem adott választ a kérdéseire:
Toroczkai László a legsürgetőbb felvetéseként azt jelölte meg, hogy „Trumpnak és Putyinnak köszönhetően akár heteken belül véget érhet a háború, de még egyetlenegyszer nem hallottuk a miniszterelnök szájából Kárpátalja státuszának a kérdését”.
Azbej Tristan államtitkár válaszában hangsúlyozta, a háborút illetően a kormány álláspontja végig egyértelmű volt, azonnali fegyvernyugvásra és béketárgyalásokra van szükség, ez az érdeke Magyarországnak, az anyaországi magyaroknak, a kárpátaljai magyaroknak, valamint az ukránoknak, sőt az egész világnak.
A kormány a magyar külpolitika legerősebb érdekérvényesítő képességét latba vetve következetesen védi a kárpátaljai magyarok jogait, sőt követeli Ukrajnától, hogy biztosítsák, illetve helyreállítsák a kisebbségi jogokat
– rögzítette az államtitkár, jelezve: a kétoldalú tárgyalásokon világossá tették, ragaszkodnak azon kisebbségi jogok helyreállításához, amelyek a nemzeti identitás megőrzéséhez, az anyanyelv használatához és az anyanyelven való tanuláshoz fűződnek. Azbej Tristan arra is felhívta a figyelmet, hogy a háborúban ukrajnai magyarok is meghaltak.
Z. Kárpát Dániel többek között az Óbuda-Békásmegyeren tapasztaltak alapján az önkényes lakásfoglalókról és a hajléktalanokról beszélt. A Jobbik képviselője megemlítette a „drogjárványt” is, amely ellen fellépést sürget.
Mikor, milyen eszközökkel kíván fellépni a kormány, és megszüntetni az önkényes lakásfoglalók által előidézett gyomorforgató helyzetet?
– tette fel a kérdést Z. Kárpát Dániel.
Répássy Róbert válasza elején felidézte, hogy Kiss László óbudai polgármester letartóztatásban van:
Nem tudom szó nélkül megállni, hogy éppen abban a kerületben, ahol ön lakik, a polgármester akadályozva van abban, hogy ellássa tevékenységét. Talán nem helyes az, hogy annak idején önök is támogatták a megválasztását. Nem állítom azt, hogy ön személy szerint tehet arról, hogy a polgármester jelenleg akadályozott a feladata ellátásában.
Az államtitkár az önkényes lakásfoglalókról elmondta, az Országgyűlés a kormány javaslatára szigorított a vonatkozó szabályokon. Ami a drogkereskedelmet illeti: a miniszterelnök utasította a belügyminisztert, hogy a rendőrség rendkívüli intézkedéseket vezessen be, a lépések meg is kezdődtek.
Molnár Zsolt úgy látja, „a nemzetközi helyzet ismét egyre fokozódik”. Az MSZP-s képviselő megemlítette az orosz–ukrán háború évfordulóját, valamint az amerikai és a német választásokat. A politikus reméli, nem jutnak el újra a nagyhatalmi gondolkodás azon szintjére, amelyen más nemzet feje felett lehet döntést hozni. Molnár Zsolt a belpolitikával és Orbán Viktor elmúlt napokban tett bejelentéseivel kapcsolatban arról érdeklődött, hogy min alapulnak az optimista prognózisok.
Hidvéghi Balázs államtitkár szerint fordulóponthoz látszik érkezni a szomszédunkban zajló konfliktus. A kormánypárti képviselő a háborúpárti politikát felelőtlenségnek nevezte, úgy vélekedett, hogy Ukrajna ma nincs jobb tárgyalási pozícióban, mint három évvel ezelőtt, miközben a szankciók egyedül az európai gazdaságot állították meg.
Lőcsei Lajos, a Momentum képviselője a 2009-ben történt tatárszentgyörgyi gyilkosságról emlékezett meg.
Olyan országot, társadalmat kell építeni, ahol a gyűlöletbeszéddel mérgezett mindennapok helyett befogadó és esélyteremtő hazává válik Magyarország, amelyben a romák is aktív részesévé válhatnak a közéletnek
– fogalmazott a Momentum képviselője, aki határozati javaslattal tenné emléknappá a gyilkosság dátumát, február 23-át.
Válaszában Rétvári Bence a kormány 2013-as határozatát idézte, amelyben rögzítették, rendkívüli beavatkozást látnak szükségesnek a romagyilkosságokkal kapcsolatban. Az államtitkár arra is emlékeztetett, hogy az ügyben a kártérítésekről már a jogerős bírósági ítéletek előtt egyeztettek, valamint közbenjártak a lakhatási probléma megoldása érdekében is.
Ami 2008-ban és 2009-ben történt Magyarországon, az elfogadhatatlan
– húzta alá Rétvári Bence, hozzátéve: azóta több rendőr és több rendőrőrs van, magasabb az egyenruhások fizetése, valamint jelentősen csökkent a bűncselekmények száma.
Gy. Németh Erzsébet arról beszélt, hogy „egyre kevesebb a banki szolgáltatás, azt is egyre drágábban vehetik igénybe a magyarok”, folyamatosan érkeznek a panaszok a szolgáltatások csökkentéséről és a költségek emelkedéséről. A DK politikusa arra is felhívta a figyelmet, hogy a kisebb településeken bankautomata hiányában nem lehet felvenni a nyugdíjat vagy a fizetést.
Elfogadhatatlan, hogy az átlagnyugdíjat vagy a minimálbért nem lehet felvenni plusz banki költség megfizetése nélkül. Mindezt abban az országban, ahol az évértékelőn az önök miniszterelnöke arról beszélt, hogy az Alaptörvényben kell a készpénzhasználati jogot rendezni
– mutatott rá Gy. Németh Erzsébet, azt javasolva, hogy emeljék fel a készpénzfelvétel ingyenességének határát a jelenlegi összegnél magasabbra.
„Milyen eredeti” – kiabálta be valaki a jelen lévő képviselők közül, mire Gy. Németh Erzsébet azzal kontrázott, „ha be szeretne szállni a vitába, akkor kérjen szót, és az elnök úr ad, ha nem, akkor mondjon napirend előttit”.
Fónagy János államtitkár válaszul arra hívta fel a figyelmet, hogy voltak kormányok, amelyek kiszolgálták a banki igényeket, és vannak olyan kormányok, amelyek ellenzik és fellépnek a kedvezőtlen gyakorlatok ellen.
A Fidesz–KDNP-kormány kezdettől fogva fellépett minden olyan banki magatartás ellen, amelyet úgy ítéltünk meg, hogy egyoldalúan sérti a magyar állampolgárok érdekeit
– emelte ki Fónagy János, aki a konkrét intézkedések közül a devizahitelezésben hozott lépéseket, valamint a kamatstopot említette.
A KDNP-s Vejkey Imre szerint az elmúlt években „óriási csatákat kellett hogy felvállaljanak” az alábbi területeken:
„Brüsszel azonban nem adja fel” – folytatta Vejkey Imre, kifejtve: „Brüsszelt egy oligarcha tartja fogva, amely minden eszközzel fellép a szuverenista álláspont ellen, és jutalmazza a hozzá hű embereket. Felfoghatatlan összegek, egy világméretű hálózat és politikai korrupció. A pénz beszél, Brüsszel és a magyar baloldal végrehajt.”
Nacsa Lőrinc államtitkár válaszában elmondta, nem új keletű a Magyarország elleni támadássorozat, ráadásul a magyar ellenzék is támadta például a rezsicsökkentést. A KDNP-s politikus világossá tette, nemet mondanak arra, hogy dollármilliók érkezzenek például civil szervezetekhez vagy a sajtóhoz.
Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya Fekete Istvánról beszélt, hangsúlyozva, hogy az író „a mai napig nem került be az irodalmi kánonba, ami nagy felelősség”. Válaszában Zsigó Róbert államtitkár felidézte Fekete István életútját.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)