Egy nappal a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője háttérbeszélgetésen ismertette álláspontját a közlekedési és városfejlesztési szakbizottság legfontosabb ügyeiről. A beszélgetésben szó esett a Flórián téri felüljáró felújítása miatt várható közlekedési káoszról, a 3-as metró klimatizálásának elhúzódó problémáiról, valamint Rákosrendező fejlesztésének irányairól is. Vitézy nem kímélte a kormányt és a BKV-t sem, miközben a metróbuszok helyett a villamoshálózat gyorsítását és az átfogó városrendezési tervek fontosságát hangsúlyozta.
Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője egy nappal a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt összehívott egy háttérbeszélgetést, hogy elmondja véleményét a közlekedési és városfejlesztési szakbizottságában történt egyeztetésekről és a közgyűlésre benyújtott előterjesztésekről.
Arra gondoltam, elevenítsük fel azt a korábban létező szokást, hogy a közgyűlés előtt áttekintjük, milyen fontos témák kerülnek szóba, és a frakciónk hogyan látja ezeket
– magyarázta Vitézy Dávid, hogy miért is hívta össze a háttérbeszélgetést, majd egyből belevágott a szakbizottságában történtek összefoglalásába.
A szakbizottságban felvetődött a Flórián tér felújításának ügye. A lezárások hamarosan, március elején indulnak, ezért a BKK prezentálta a várható forgalmi rendet.
Azzal hitegetni bárkit, hogy itt nem lesz dugó, miközben az Árpád hídra vezető legtöbb felüljárónak a fele le lesz zárva, az nem alapos
– jegyezte meg Vitézy Dávid.
A frakcióvezető szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni a közösségi közlekedésre, ezért javaslatára a bizottság azt kérte a BKK-tól, hogy a Szentendrei úton hosszabb buszsávot alakítsanak ki, hogy a menetrend szerinti járatok elkerülhessék a torlódásokat. Emellett azt is kérték, hogy a 34-es és a 106-os busz járatait sűrítsék.
Ez a felújítás ugyan csak a város egy részét érinti, de az a rész akkora, mint egy megyei jogú város, tehát egyáltalán nem lényegtelen az ügy
– jegyezte meg a frakcióvezető.
Ezután Vitézy Dávid rátért a szakbizottság másik fontos kérdésére, a 3-as metró klimatizálására. Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója prezentálta a bizottságnak, hogy milyen jelentős átalakítás lenne a járművek klimatizálása, több cégtől kaptak már ajánlatokat, külfölditől és magyartól is, a beruházás költsége pedig 13-17 milliárd forint között mozogna.
Ez nekem első hallásra azért elég soknak tűnik 222 darab kocsira
– jegyezte meg Vitézy Dávid, majd kifejtette, hogy elsősorban nem anyagi problémák okozzák, hogy még nem született megoldás az évek óta lebegtetett kérdésben.
A BKV szerint az orosz fél nem működik együtt ezekkel a klímagyártókkal, emiatt felvetődik a garancia elvesztésének veszélye. Ezért a bizottság, Vitézy Dávid javaslatára, arra kérte a BKV-t, hogy mutassa be, mivel járna a garancia elvesztése.
Ami viszont még ennél is fontosabb, hogy elhangzott egy drámai mondat a vezérigazgató úrtól, aki elárulta, hogy ezek valójában nem is azok a kocsik, amiket kiküldtünk Oroszországba, ugyanis azoknak a rossz állapota miatt az orosz fél teljesen új járműszerkezeteket küldött vissza
– fogalmazott a frakcióvezető.
Vitézy Dávid szerint ezzel a megoldással három gond van:
A frakcióvezető megjegyezte: az viszont tény, hogy Tarlós István új járműveket szeretett volna, de a kormány ezt nem engedélyezte.
„Nyilván eltelt több mint tíz év, tehát vannak olyan dolgok, amelyek jogilag már nem is megragadhatók, de azért sok olyan aggályt igazol ez a fővárosi beszerzésekkel kapcsolatban, amit sokan megfogalmaztak korábban. Bennem felvetődött a kérdést, hogy mégis mit csinált itt a vizsgálóbizottság az előző ciklusban? Emlékeznek talán, hogy volt egy momentumos vizsgálóbizottság, ami, úgy látszik, hogy Bolla Tibortól ezt a legalapvetőbb kérdést nem kérdezte meg” – jegyezte meg Vitézy Dávid.
Vitézy Dávid élesen bírálta a főváros közlekedési fejlesztési stratégiáját, különösen a metróbuszok bevezetésére irányuló javaslatokat. Helyette a villamoshálózat átfogó modernizációját és gyorsítását szorgalmazza a közösségi közlekedés hatékonyságának kulcsaként.
A frakcióvezető hangsúlyozta, Budapest villamoshálózata jelenleg a világ egyik legforgalmasabbja, ám a járművek átlagsebessége mindössze 13,89 km/h, messze elmaradva más európai nagyvárosok teljesítményétől, amelyek szintjére egyedül az 1-es villamos ér fel, a maga 20 km/h-s sebességével.
A villamosgyorsítás, a keringési sebesség emelése a legritkábban szól arról, hogy a villamos a szó szoros értelmében menjen gyorsabban. Nem azzal van gond, amikor halad, hanem azzal van, amikor áll, és hogy a váltókon maximum tízzel lehet átmenni
– jegyezte meg Vitézy Dávid, aki azért hozzátette, hogy a jelenlegi KRESZ-ben a villamosok sebességkorlátozásának semmilyen közlekedésbiztonsági oka nincs.
Vitézy Dávid szerint pazarlás, hogy jelenleg nincs megfelelően kihasználva a budapesti villamoshálózat, pedig szerinte az jelentheti a megoldást főváros közlekedési problémáira.
Rákosrendező területének átalakítása az elmúlt hónapok egyik legjelentősebb budapesti várostervezési kérdésévé vált, és a szerdai közgyűlésen is szóba kerül a téma, ugyanis több fontos kérdésben döntenek.
Egyrészt a közgyűlés a Mártha Imre által vezetett BKM-től a telek sorsáról lényegében minden stratégiai döntés hatáskörét magához vonja, másrészt pedig felállítanak egy projektigazgatóságot, amelynek az lesz a dolga, hogy a teljes urbanisztikai tervpályázatot lefolytassa.
Abban egyetértés van közöttünk a főpolgármesterrel, hogy a következő lépés az kell legyen, hogy egy átfogó városrésztervezési, urbanisztikai tervpályázatot kell lefolytatni, mert azt gondoljuk, hogy a városnak kell eldöntenie, hogy milyen legyen Budapest jövője
– fogalmazott Vitézy Dávid.
A főpolgármesteri előterjesztés alapján arról is dönthet a közgyűlés, hogy minden olyan szemetet, amelynek nem azonosítható be az eredete, azt elszállítanak, azonban minden olyan hulladékot, amelynél beazonosítható a szennyező, azt kifizettetik az illetékessel.
„Tehát a vasúti talpfák vagy a Budapest Sportcsarnok darabjai esetében a szennyezővel fizettetjük ki az elszállítás díját, amíg az oda kihordott háztartási szemetet mi szállíttatjuk el” – magyarázta el Vitézy Dávid.
A frakcióvezető kifejtette, hogy a kormány 11 évvel ezelőtt szerződésben vállalta az Óbudai Gázgyár területének kármentesítését. Azóta azonban nem haladt az ügy, sőt tavaly az energiaügyi miniszterhelyettes államtitkára hatósági jogköréből fakadóan hozott egy döntést, amellyel a tavaly év végén lejáró határidőt újabb két évvel kitolta. A területen van tulajdona a Graphisoftnak is, ami a döntés miatt beperelte az államot. Most Vitézy Dávid azt javasolja, a főváros csatlakozzon ehhez a perhez.
Tizenegy éve mindig új határidőket tűznek, és halogatják a kármentesítést. Eközben Lázár János minket szólított fel a Rákosrendező kapcsán, ahol még nem is vagyunk tulajdonosok. Itt, Budapest kellős közepén van egy övezet tele ártalmas anyagokkal, rákkeltő anyagokkal, amelyeknek egy része a Dunába is beszivárog. Tehát ha valahol a kormány szeretné bizonyítani, hogy ő tényleg elkötelezett azért, hogy Budapesten ne legyenek ilyen szeméttelepek és szennyezett területek, akkor a gázgyárnál nyugodtan bizonyíthatják ezt
– jegyezte meg Vitézy Dávid.
Vitézy Dávid megjegyezte, hogy bár az említett ügyekkel kapcsolatban valószínűleg többséget tudnak szerezni, azért nem értenek mindenben egyet. Kiemelte példának a hat fővel működő Budapesti Klímaügynökséget, amely szerinte pazarlás. Kiemelte, hogy azzal ugyan egyetért, hogy uniós források segítségével korszerűsítsék a panelházakat energiaügyi szempontból, azonban szerinte ezt nem egy önálló cégben, hanem egy nagyobb vállalat részeként kell megvalósítani, mivel nincs forrása.
Szerinte azonban ezek a viták nem hátráltatják a főváros működését, hanem éppen ellenkezőleg, segítik azt.
Minden híreszteléssel ellentétben a főváros működik. Sőt, demokráciagyakorlat szempontjából jobban működik, mint amit sokan vártak. Mindenki rá van kényszeríve a kompromisszumokra, mert nincs egyértelmű többség, és ez javítja a döntések minőségét
– jegyezte meg a frakcióvezető.
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)