A kompetenciafelmérések osztályzásával kirobbantott botrány után az óvodák működését is megvariálná a Belügyminisztérium. Az Orbán Viktor miniszterelnök által szignózott rendelettervezet szerint azok a gyerekek, akik a következő tanévtől már iskolába mennének, külön csoportba kerülnek, hogy felkészítsék őket az iskolai kihívásokra. Ezzel pedig szinte az összes vonatkozó szervezetnek problémája van, nem is kevés.
Ahogy arról beszámoltunk, Pintér Sándor belügyminiszter beterjesztett egy rendelettervezetet arról, hogy ezentúl osztályzatokra váltanák a kompetenciamérések eredményét, amely beleszámítana az év végi jegyekbe és a középfokú felvételikbe is. 2025. március 1-jétől így már sokkal nagyobb lesz a felmérések tétje, miközben többen is – többek között a PDSZ és a Szülői Hang – felemelték ellene a hangjukat.
Pár nappal később Orbán Viktor miniszterelnök is benyújtott egy közoktatással kapcsolatos tervezetet, amely arról szólna, hogy a következő évtől iskolába készülő gyerekeket egy külön felkészítő csoportba helyeznék, „hogy a gyermekek érzelmi, szociális és értelmi képességei az iskolakezdéshez szükséges szintre fejlődjenek, biztosítva számukra a stabil alapokat a későbbi tanulmányi sikerekhez” – olvasható a tervezet szövegében. Mindezt azokban az intézményekben, ahol két csoportnál több van az óvodában.
A tervezet ismét több szervezetnél verte ki a biztosítékot, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Szülői Hang és a Civil Közoktatási Platform is éles kritikával illette a miniszterelnök felvetését, kiemelve többek között, hogy ez pluszstresszt okozna az óvodásoknak, vagy éppen, hogy „ezzel fenntartják annak a lehetőségét, hogy a későbbiekben miniszteri utasítások formájában vezessenek be szakmaiatlan felméréseket”.
„A tervezet a sikeres óvoda–iskola átmenet érdekében az óvodai csoportszervezési formák szabályainak meghatározására, illetve a segítő óvodapedagógiai, módszertani tartalomfejlesztésre tesz javaslatot” – olvasható a tervezet összefoglalójában. A lényeg, hogy azt szeretné elérni a kormány, hogy
„minden gyerek a képességeinek megfelelő támogatást kapjon, miközben az óvodák nevelési folyamatai továbbra is a gyermekek egyéni fejlődési igényeit tartják szem előtt”.
„A legalább három óvodai csoporttal működő óvodákban a gyermekek – amennyiben létszámuk eléri a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. mellékletében meghatározott csoportlétszám minimumát – a tanköteles korukat megelőző nevelési évben az iskolai oktatásban való sikeres részvételük érdekében azonos életkorú gyermekekből álló óvodai csoportban vesznek részt az óvodai nevelésben. Ha a gyermekek létszáma nem éri el a törvényben meghatározott minimális létszámot, akkor a tanköteles korukat megelőző nevelési évet töltő gyermekek saját csoportjukon belül differenciált nevelésben vesznek részt” – áll a tervezetben.
Ehhez módosítanák az Óvodai nevelés országos alapprogramját, így magában foglalná „a nagycsoportos korosztályú gyermekek személyiségfejlődésének segítését, a tanulás, ismeretszerzés iránti motiváció és a hazája, nemzete értékei iránt való elköteleződés kialakítását”. A tervezetet február 22-ig lehetett vitatni és véleményezni, egyelőre nincs arról eredmény, hogy hányan éltek ezzel a jogukkal, és hogy ez okoz-e érdemi változást a tervezet tartalmát illetően.
„Amennyiben egy intézmény a csoportszervezés átalakítását a 2025/2026. nevelési évben nem tudja bevezetni, indokolással ellátott egyedi halasztási kérelmet nyújthat be a köznevelésért felelős miniszterhez” – tették hozzá.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) megalapozatlannak és kifejezetten károsnak ítéli meg a tervezetet, véleményük szerint ezek nem segítenék az óvodás gyermekek iskolára való felkészülését, sőt, kifejezetten gyermekellenesek, ugyanis pont az utolsó évükben szakítanák ki őket a megszokott, biztonságot nyújtó környezetükből, közösségükből.
Ez a tervezet ismét úgy került formális egyeztetésre – amelyre csak néhány napot biztosított a jogalkotó –, hogy erről semmiféle szakmai egyeztetés nem folyt. Ellenkező esetben egészen biztosan nem jelent volna meg ilyen rendelettervezet, amelyet az óvodapedagógus-szakmában dolgozók, az oktatáskutatók és a szülői szervezetek alkalmatlannak tartanak és elutasítanak
– véli a szakszervezet.
Kifejtették, hogy az iskolaérett gyermekek számát nem az óvoda nagycsoportjainak iskolásításával kell növelni, épp ellenkezőleg, az iskolai alsó tagozatokat kellene az óvodai, egyénre szabott foglalkozásokhoz közelíteni, ami valóban megkönnyítené az átmenetet a két intézménytípus között. „Erre voltak korábban jó példák az óvodaiskolák, amelyekben a tanítói szakképzettséggel is rendelkező óvodapedagógusok kísérhették tovább a gyermekeket néhány évfolyamon keresztül, illetve az óvodapedagógus-szakképzettségű tanítók töltöttek egy évet az óvodában a leendő osztályuk magját alkotó gyermekekkel. Ennek a gyakorlatnak az iskolák államosítása sajnálatosan véget vetett” – tették hozzá.
Arról is írtak, hogy az óvodák elvesztették autonómiájukat a tekintetben, hogy megítéljék, melyik gyermek iskolaérett. Ehelyett olyanok döntenek a gyerekek sorsáról, akik nem ismerik őket, és csak dokumentumok, számadatok alapján ítélik meg a fejlettségi szintjüket. Ráadásul az eddigi vegyes csoportokat így meg kéne bontani – ezzel együtt még több óvodapedagógust alkalmazni vagy a többi csoportot is átalakítani –, ami még károsabb lenne.
Mindkét típusú csoportba kerülő gyermekek elszenvedhetik a társaiktól való elszakítást és az óvodapedagógus, valamint a dajka személyének változását. Két éven belül kétszer teszik ki ennek a gyermekeket, holott ebben az időszakban lenne a legfontosabb az állandóság a gyermekek biztonságérzete szempontjából
– emelték ki a fő aggodalmukat.
Hozzátették, hogy a tervezetnek igazából szakmai haszna nincsen, nem véletlen, hogy a szakmai szempontokat teljesen figyelmen kívül hagyták a megalkotásánál. Véleményük szerint megfelelő számú szakembert kellene foglalkoztatni a technikumi végzettségű személyzet helyett, akkor nem csak napi négy órában foglalkozna a gyerekekkel képzett személyzet – ez most sok intézményben így megy ugyanis. Emellett több erőforrást kellene biztosítani a prevencióra is.
„Nem azért fontos a gyermekek sikeres iskolai előrehaladásához szükséges képességek és készségek megszerzése, hogy az óvoda a nagycsoportban szervezett »kisiskolában« segítse »a hazája, nemzete értékei iránt való elköteleződés kialakítását« – ahogy azt a rendelettervezetben olvashatjuk” – összegezte a PDSZ országos választmánya.
Vékony Tamásné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodai tagozatának elnöke úgy nyilatkozott a témában, hogy „a kormány valószínűleg eleve azért akar hozzányúlni a szabályozáshoz, mert problémákat észlelt” – amelyek szerinte részben abból adódnak, hogy nem biztos, hogy iskolaérettek azok a gyerekek, akiket hatévesen beiskoláznak.
„Az óvodákban hozná be a gyerekek lemaradásait egy új rendelettervezet szerint a Belügyminisztérium” – véli.
A szakszervezet szerint az óvoda most is tökéletesen ellátja a feladatát – vagyis felkészíti a gyerekeket az iskolára –, ráadásul teszi mindezt egyénre szabottan, amely lehetőséget a módosításokkal elveszítene. „Mit változtatna ezen egy külön csoport azon kívül, hogy kiszakítja a gyerekeket a korábban megszokott csoportjukból?” – tették fel a mindenkit foglalkoztató kérdést.
Egyébként régóta kering a levegőben az az igény, hogy szükség lenne egy átmeneti „osztályra” az óvodai nagycsoport és az általános iskola első osztálya között, viszont ezt a pedagógusok és óvodapedagógusok inkább a 6–7 éves gyermekeknél vezetnék be, nem pedig az utolsó óvodás csoportban, az 5–6 éveseknél. Mivel 2020 óta nem az óvoda és a szülő megegyezésén alapul, hogy maradhat-e a gyermek még egy évet óvodában, mert esetleg nincs azon a szinten, hogy elkezdje az iskolát – hanem az Oktatási Hivatal döntésén, akihez kérvénnyel kell fordulni a szülőknek –, ez egy újabb olyan intézkedés lenne, amit a szakma egyáltalán nem ért és egyáltalán nem tud mire vélni.
Az Óvodai nevelés országos alapprogramjában jelenleg is szerepel az iskolához szükséges készségek fejlesztése. Ez nem az iskolát megelőző évben történik, hanem az óvodai nevelés teljes ideje alatt. A differenciálásnak, amit a rendelet említ, szintén meg kell valósulnia a jelenlegi szabályok szerint is, a gyerek egyéni fejlődési és érési ütemét figyelembe véve kell őt felkészítenünk az iskolára
– nyilatkozta Vékony Tamásné.
A Szülői Hang szintén kiemeli, hogy az eddigi „jól működő vegyes csoportok” korcsoport szerinti bontásra kerülnének, valamint hogy „a részletek kifejtését mellőzve bevezetnek valamifajta »diagnosztikus mérési rendszert« ebben az utolsó évben, de nem derül ki, hogy mindez hogy függ össze az iskolaérettség megállapításával” – írták.
Az óvoda–iskola átmenet problémái egyértelműek: óriási lépést jelent a kisgyerekeknek átállni a 45 perces kötött ritmusban működő, szigorú elvárásokat támasztó iskolákba, és ez az átállás gyakran jelent problémát. Sokkoló az adat: a statisztikák szerint minden 24. gyermek megismétli az első osztályt, mert nem éretten került iskolába
– támasztották alá félelmüket számadatokkal.
Véleményük egyezik a PDSZ által elmondottakkal, miszerint inkább az iskola alsóbb osztályait kellene „játékosabbá, kötetlenebbé, egyénre szabottabbá, összességében: óvodaszerűbbé tenni”, hogy az átmenet sokkal simulékonyabb és stresszmentesebb legyen a gyerekek számára. Így jobban oda lehetne figyelni az egyéni különbségekre, ám ez pluszképzést jelentene a pedagógusoknak, így a kormány „nem ezt az utat választotta”.
Kifogásolták továbbá, hogy megnehezítették a gyerekek visszatartását is egy évvel, ugyanis nagyon sok szülő nem is tud erről a lehetőségről, főleg nem arról, hogy neki kell benyújtania a kérvényt az Oktatási Hivatalnál. Kiemelték továbbá ők is, hogy a gyermek traumának lenne kitéve még az iskola előtt, hiszen a csoportok megbontásával „új óvodapedagógussal, új társakkal, új helyszínen, új játékokkal folytatnák óvodai életüket”.
Emellett az ellen is felemelték a hangjukat, hogy a minisztérium mérni szeretné a gyerekeket valamilyen rendszerrel – amit nem ismertettek pontosan –, miközben a szülőket nem vonják bele a döntésbe, hogy mikor kezdheti az iskolát a gyermek. „Netán azt gondolja a kormányzat, hogy az új – nem részletezett – mérési eljárás révén a szülőt már nem is kell bevonni a plusz egy év óvodával kapcsolatban? Valóban azt remélik, hogy a rendszer olyan hatékonyan felkészít az iskolára, hogy majd több gyereket el lehet küldeni hatévesen az óvodából?” – tették fel a kérdéseket.
A Civil Közoktatási Platform (CKP) azon a véleményen van, hogy „az óvodák iskolásításával próbálják orvosolni az iskolaérettségi eljárás kudarcát. E cél érdekében feláldozzák a vegyes életkorú csoportokat is.” Közleményük szerint egyre több olyan gyermek kerül első osztályba, akik nem tudják teljesíteni a követelményeket, ez pedig egyértelműen a jelenlegi eljárásrend hibája. A közzétett tervezetben két pontot kifogásolnak a legjobban:
Véleményük szerint a korosztályok együttnevelése fejleszti a gyerekek szociális készségét, együttműködésre serkenti őket, „valamint a heterogén életkorú csoportok lehetőséget adhatnak az egyenlőtlenségek csökkentésére azáltal, hogy hátrányos helyzetű gyerekek testvéreikkel, rokonaikkal azonos csoportba járhatnak”. Az egyéni fejlettségi szint szerinti differenciálást sokkal kívánatosabbnak tartják a kor szerinti elválasztástól. Ráadásul az óvodák csaknem felében (40 százalék) két csoportnál kevesebb van, tehát a differenciálás nem is lenne valós lehetőség.
Arról is írtak, hogy az óvodások szocializációját például nem lehet mérésekkel megállapítani még akkor sem, ha végre elárulják, hogy milyen mérésekkel kívánják vizsgálni a nagycsoportosokat. Szerintük inkább a Nemzeti alaptanterv követelményrendszerén kéne módosításokat eszközölni, hogy könnyítsék az átmenetet, ne pedig az óvodákra hárítsák a felelősséget.
„Az óvodai alapprogram olyan keretszabály, mint az iskolákban a Nemzeti alaptanterv. Tényleges végrehajtásának módját ugyanúgy miniszteri utasítások szabályozzák majd, mint a NAT-ét a kerettantervek. Félő, hogy ezek az utasítások a most látott tervezetben szereplőnél nagyobb kötöttségeket is jelenthetnek anélkül, hogy előzetes megismerésükre lehetőség nyílna” – zárták állásfoglalásukat.
Ahogy arról beszámoltunk, mindezek mellett Csepelen hat óvoda bezárását tervezi az önkormányzat – hiába a szülők notórius ellenállása –, a XV. kerületben pedig két intézmény eshet áldozatul a bezáráshullámnak.
(Borítókép: MaximFesenko / Getty Images)