Az Index és az ATV közös podcastjének legújabb vendége, Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője. Aki beszélt többek között az Európai Unió energiapolitikájáról, arról, hogy Donald Trump hogyan alakítja saját pozícióját az energiapiacon, és hogy Magyarországra mindez milyen hatással lehet.
A beszélgetés elején Hortay Olivér kifejtette, hogy az Európai Bizottság talált egy irányelvet, ami alapján elszámolnák Magyarországon a lakossági áramfogyasztókra vonatkozó állami kedvezményt. Az ügy még 2020-ban kezdődött, de akkor még más volt a helyzet, mint ma. A háború, az energiaválság és az EU-s szankciók miatt most sok tagállam él a magyarhoz hasonló intézkedéssel – mondta el a szakértő. Számos intézkedés volt a tagállamoknál, ami felülírta azt a 2020-as irányelvet, ami miatt az EU eljárást intézett Magyarország ellen.
A szakértő azt is elmondta, hogy a Századvég több energiaszegénységet vizsgáló felmérést végzett egész Európára vonatkozóan, amelyek arra kérdeztek rá, hogy a lakosok fel tudják-e fűteni az otthonukat, illetve ki tudják-e fizetni az energiaszámlákat. A felmérések alapján az EU lakosainak 23 százaléka fűtési nehézségekkel küzd, 25 százaléka pedig díjfizetési problémákkal. Hortay szerint nagyon jelentős társadalmi probléma van kialakulóban az energiaválság következtében Európában, a jóléti országok bizonyos társadalmi rétegeinek is komoly egzisztenciális válságot okoztak az elszabaduló energiaárak. A beszélgetésben szóba került Ukrajna esetleges európai uniós csatlakozása is, pontosabban az a kérdés, hogy mennyire terhelné le az egyébként is gyengélkedő Európai energiaszektort, ha egy háborút elszenvedő ország bekerülne a rendszerbe. A szakértő szerint nagyon komoly kihívások elé állítaná az EU-t, ha egy olyan ország is jelen lenne, ami sokkal többet visz el az energiából, mint amennyit beletesz.
Hortay Olivér kifejtette, hogy az EU jelenleg sokkal többet fizet az energiáért, mint Kína vagy az Egyesült Államok, ennek szerinte az egyik fő oka a szelektív vásárlás, illetve a szankciók, a másik pedig a túlzó zöldpolitika. Amelyeken véleménye szerint sürgősen változtatni kell, hogy piacképes tudjon maradni Európa.
Szóba került Ursula von der Leyen javaslata, miszerint: 2027-ig le kell válnia Európának az orosz energiáról. A százhalombattai finomító jelenleg kétharmados arányban használ orosz olajat, így a szakértő szerint kicsi a realitása annak, hogy ez az elképzelés megvalósulhat Magyarországon.
A beszélgetés utolsó szakaszában a szakértő kifejtette: a különböző európai szankciók visszafelé sültek el, és sokkal nagyobb gondot okoztak magának az EU-nak, mint Oroszországnak, ezt el kell fogadni. Hortay végül arról is beszélt, hogy Magyarország minden fronton igyekszik fejlődni: az áram tekintetében az atomenergia és a napelemek fejlesztése folyik, míg a gáz frontján az „elosztó” szerepkör lehet a megoldása a stabil működésnek.
Magyarországnak arra kell törekednie, hogy egy regionális elosztó szerepbe kerüljön [...] Magyarország kiépítette a határkeresztező kapacitásait, jó kapcsolatot ápol számos olyan országgal, amely képes gázt exportálni Magyarország irányába [...] Ez a sok kis lépés lehetővé tette, hogy mára az ország a gázpiacon ne csak vásárlóként, hanem tranzitszerepben is képes legyen hasznosítani az infrastruktúráját
– fejtette ki a szakértő a beszélgetésben.