Mérő Vera aktivista-író Facebook-bejegyzésben reagált Bene Krisztián lehetséges feltételes szabadságra helyezésére. Bejegyzésében megkérdőjelezi, hogy vajon Szokol László bíró saját döntéséből hozta-e meg az ügyet, továbbá kritizálja az áldozatok védelmére használt érvényben lévő jogszabályt is.
„Szokol Attila büntetés-végrehajtási bíró elérkezettnek látta az időt, hogy bekerüljön a jogtörténetkönyvekbe” – írta Mérő Vera szerdai Facebook-bejegyzésében.
Az aktivista-író bejegyzése arra a hírre reagált, hogy Bene Krisztiánt, a lúgos orvosként elhíresült férfit feltételes szabadságra bocsáthatják, amennyiben a Fővárosi Törvényszék meghozza a jogerős ítéletet. Erre a következő hetekben kerülhet sor.
Ha a döntés politikai, emlékeztetnénk, akit illet, hogy rossz lóra tettek. Megint
– írta bejegyzésében Mérő.
Mérő Vera posztjában azt is megemlíti, hogy az ügy gumicsontként szolgálhat a kormányzat számára:
Tavaly a kegyelmi botrány miatt az akkori „szokolbíróúr” nem engedhette meg magának, vagy nem engedték meg neki, hogy nőnap alkalmából, március 8-án mintegy három évet lenyessen a jogerős ítéletből. Azóta azonban sok minden történt a hazai közéletben.
Írásában megkérdőjelezi, hogy Szokol László saját belátása szerint döntött-e így, vagy esetleg inkább valami külső behatás motiválta.
Továbbá kifogásolja azt az újnak mondható intézményt is, melynek keretein belül a büntetés-végrehajtási bírónak kötelező fogadnia a sértettet, mielőtt a vádlottat feltételesen szabadságra helyezné. Ezzel szerinte az a gond, hogy a sértett meglátásait írásban átadják az elítéltnek, ez pedig félelmet kelthet az áldozatban.
Aztán kiderült, hogy az új jogszabály alapján, ha az áldozat elmondja, hogy fél, és nem szeretné, ha a bántalmazója korábban szabadulna, és ha részletesen meg is indokolja, hogy mi okozza a félelmét, azt majd szépen átadják az elítéltnek, hátha az elfelejtette, ki miatt van börtönben
– fogalmazott Renner Erika.
Jelen esetben Renner Erikát is meghallgatták Bene Krisztiánnal kapcsolatban, aki félelemből nem élt a „jogával″.
Így ami az „áldozatvédelem” javításának ígérete volt, egy újabb intézményi árulás – és veszélyeztetés – formájában öltött testet
– fogalmazott az aktivista-író.