„Szokol Attila büntetés-végrehajtási bíró elérkezettnek látta az időt, hogy bekerüljön a jogtörténetkönyvekbe” – írta Mérő Vera szerdai Facebook-bejegyzésében.

Az aktivista-író bejegyzése arra a hírre reagált, hogy Bene Krisztiánt, a lúgos orvosként elhíresült férfit feltételes szabadságra bocsáthatják, amennyiben a Fővárosi Törvényszék meghozza a jogerős ítéletet. Erre a következő hetekben kerülhet sor.

Ha a döntés politikai, emlékeztetnénk, akit illet, hogy rossz lóra tettek. Megint

– írta bejegyzésében Mérő.

Mérő Vera posztjában azt is megemlíti, hogy az ügy gumicsontként szolgálhat a kormányzat számára: 

Tavaly a kegyelmi botrány miatt az akkori „szokolbíróúr” nem engedhette meg magának, vagy nem engedték meg neki, hogy nőnap alkalmából, március 8-án mintegy három évet lenyessen a jogerős ítéletből. Azóta azonban sok minden történt a hazai közéletben.

Írásában megkérdőjelezi, hogy Szokol László saját belátása szerint döntött-e így, vagy esetleg inkább valami külső behatás motiválta.

Továbbá kifogásolja azt az újnak mondható intézményt is, melynek keretein belül a büntetés-végrehajtási bírónak kötelező fogadnia a sértettet, mielőtt a vádlottat feltételesen szabadságra helyezné. Ezzel szerinte az a gond, hogy a sértett meglátásait írásban átadják az elítéltnek, ez pedig félelmet kelthet az áldozatban.

Aztán kiderült, hogy az új jogszabály alapján, ha az áldozat elmondja, hogy fél, és nem szeretné, ha a bántalmazója korábban szabadulna, és ha részletesen meg is indokolja, hogy mi okozza a félelmét, azt majd szépen átadják az elítéltnek, hátha az elfelejtette, ki miatt van börtönben

– fogalmazott Renner Erika.

Jelen esetben Renner Erikát is meghallgatták Bene Krisztiánnal kapcsolatban, aki félelemből nem élt a „jogával″.

Így ami az „áldozatvédelem” javításának ígérete volt, egy újabb intézményi árulás – és veszélyeztetés – formájában öltött testet

– fogalmazott az aktivista-író.