A Republikon Intézet legfrissebb felmérése szerint a magyarok félelemmel tekintenek a jövőre. Legtöbben – korcsoporttól, lakóhelytől, iskolai végzettségtől, valamint pártpreferenciától függetlenül – a hosszú távú anyagi és megélhetési kilátásoktól tartanak. A háború veszélyétől vagy a belpolitikai helyzettől való aggodalom vegyesen szerepelt a második és harmadik helyen.
A Republikon Intézet azt vizsgálta, hogy mitől félnek a magyarok, és milyen különbségek figyelhetők meg az egyes társadalmi csoportok és pártszavazói táborok között. A január 14. és 22. között készített felmérés eredményei szerint
a magyarok félelemmel tekintenek a jövőre.
A válaszadók többsége, 54 százaléka nyilatkozta azt, hogy fél, ha saját és családja jövőjére gondol, míg mindössze a válaszadók 38 százaléka tekint a jövőjére bizakodva.
Az intézet megvizsgálta az egyes társadalmi csoportok közötti eltéréseket is. A nemek szerinti eloszlást tekintve elmondható, hogy a női válaszadók negatívabban álltak a jövőhöz, mint a férfiak. Korosztályos bontásban a 40 év alattiak voltak a legbizakodóbbak a jövőt tekintve. Míg a 40 év alattiak fele bizakodó, addig a középkorú, 40–60 év közötti korosztály aggódik leginkább a jövő miatt. A legmagasabb és legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők jövőképe volt a legnegatívabb. Településtípust tekintve nincs egyértelmű tendencia, de a Budapesten és a legkisebb településeken élők bizonyultak a leginkább borúlátónak.
A pártpreferencia van a legjelentősebb befolyással a jövőképre. A kormánypárti szavazók mindössze negyede fél a jövőtől, kétharmaduk bizakodó. Ezzel szemben az ellenzékiek közel 70 százaléka inkább negatív jövőképpel rendelkezik, és mindössze negyedük bizakodó. A bizonytalanok az ellenzékiekre hasonlítanak, abszolút többségük félelemmel gondol a jövőre, és csak harmaduk bizakodik.
A felmérésben megkérdezték azt is, mire irányul a válaszadók félelme. A kérdezetteknek előre megadott listából kellett kiválasztani azt a tényezőt, ami szerintük a legnagyobb aggodalomra ad okot. E tekintetben a hosszú távú anyagi és megélhetési kilátásoktól tartanak a legtöbben, ők a válaszadók 42 százaléka. A háborús fenyegetés második helyen végzett, a magyar belpolitikai helyzet pedig a harmadikon, amit a gazdaság állapota követ. Legkevésbé Kínától, az atomháborútól, a migrációtól és Oroszországtól félnek a válaszadók.
Nemek szempontjából a nők 42 százaléka tart a megélhetési kihívásoktól, 19 százalékuk azonban a háború veszélye miatt is aggódik. A férfiak 41 százaléka fejezte ki aggodalmát a hosszú távú anyagi kilátásokkal kapcsolatban, míg 13 százalékukat a magyar belpolitikai helyzet aggasztja. A három korcsoport egyöntetűen a megélhetési kilátásoktól tart legjobban. A 18–39 évesek 14 százaléka tart a háborútól, a 40–59 éves korosztályt – ha csak 1 százalékkal is – jobban aggasztja a belpolitikai helyzet, a megkérdezettek 12 százaléka választotta ezt az opciót. A 60 év feletti korosztály 23 százaléka tart a háborútól.
Iskolai végzettség szempontjából a legfeljebb 8 osztállyal (28 százalék), a szakmunkásképzővel (59 százalék), az érettségivel (44 százalék) és a diplomával rendelkezők (34 százalék) is mind az anyagi kilátásaik miatt aggódnak a legtöbben. Az első három csoport a háború veszélyétől tart a második legjobban (27, 12 és 13 százalék). A diplomával rendelkezők 23 százaléka a belpolitikai helyzet miatt aggódik.
Településtípusok tekintetében a fővárosban élők 44 százaléka látja hosszú távon is negatívan az anyagi helyzetét, 18 százalékuk a belpolitikai helyzetet adta meg válaszként. A megyeszékhelyen élők 30 százaléka az anyagi helyzetet, 27 százaléka pedig a háború veszélyét jelölte meg. A városban élők 41 százaléka az anyagi helyzet miatt aggódik, 16 százalékuk pedig a háború veszélyétől tart. A községekben lakók 48 százaléka az anyagi helyzettől fél, a háború veszélyétől pedig 10 százalékuk tart.
Pártpreferenciát nézve a Fidesz–KDNP szavazóinak 33 százaléka látja borúsan az anyagi kilátásait, 32 százalékuk pedig a háborútól tart. Az ellenzéki szavazók 43 százaléka az anyagi helyzete, 20 százalékuk pedig a belpolitikai helyzet miatt aggódik. A Mi Hazánk szavazóinak 42 százaléka jelölte meg az anyagi helyzetet, 14 százalékuk pedig a belpolitikai helyzetet adta meg válaszul. Érdekesség, hogy a Mi Hazánk-választók körében adták meg legtöbben (12 százalék) az egyéb lehetőséget, amely egybefoglalja az MI és a technológia rohamos fejlődésétől, Oroszországtól, atomfenyegetéstől, migrációtól és Kínától való félelmet.