A daganatos betegségek kimenetelében az ellátórendszer szerepe mindössze 20 százalék, a többi az emberen és a környezetén múlik – fogalmazott Bidló Judit egészségügyért felelős helyettes államtitkár az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) onkológiai konferenciáján. Az Országos Onkológiai Intézet új vezetője, Dank Magdolna is az önvizsgálat és a szűrések fontosságát hangsúlyozta, a leköszönő főigazgató, Polgár Csaba előadásában kiemelte: 40 százalékban megelőzhető lenne a rák kialakulása. Kiss Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense kutatásban tárta fel, hogy uniós összevetésben miért ilyen kedvezőtlenek a daganatos megbetegedések hazai adatai.
Az ismert adatok szerint a daganatos halálozás nem csökken évről évre, ugyanakkor a várható átlagéletkor dinamikusan növekszik: 2023-ban a nők átlagosan 78 éves korukig, a férfiak pedig 71,2 évig éltek – kezdte előadását Bidló Judit egészségügyért felelős helyettes államtitkár az AIPM onkológiai konferenciáján. Azt illetően, hogy az egészségben eltöltött életévekért mennyiben felelős az ellátórendszer, elmondta, hogy nemzetközi kutatások alapján ez mindössze 20 százalékot jelent, nagyobb szerepe van ebben az egyén egészségtudatosságának és környezetének. Mint említette, éppen ezért a megelőzés érdekében a népegészségügyi program három pillérre épül:
Ezen szempontok mentén igyekeznek a beavatkozásokat megtervezni és végrehajtani, a prioritásokat kialakítani a népbetegségek tekintetében. Az első pontnál kulcsfontosságúnak nevezte az iskolai egészségnevelés bevezetését az oktatásba, a felnőtteket pedig az egészségfejlesztési irodák hálózatán keresztül próbálják elérni.
Szintén fontosnak tartja a szűrések újradefiniálását és a papíralapú meghívók helyett a digitálisan elérhető időpontfoglalásra történő áttérést, ami lakóhelytől függetlenül akár egy nyaralás közben is elintézhető lenne. Meglátása szerint az állami ellátásban igénybe vehető népegészségügyi szűrések kiterjesztése helyett inkább a magánellátókat kellene ösztönözni arra, hogy az ilyen leleteket küldjék be az NNGYK laboratóriumába, mivel a mammográfiai és a méhnyak-citológiák nagy része magánszolgáltatóknál valósul meg, így azok a központi adatokban nem jelennek meg.
Az 50 év felettiek számára vastagbélszűrésnél a székletvérteszt általános elérhetőségét a gyógyszerészek bevonásával szeretnék javítani. „A korai diagnózis után a kezelés mielőbbi megkezdése javítja a várható eredményeket. Éppen ezért a daganatos betegségek területén él az úgynevezett 14 napos szabály,
azaz aki daganatos betegség gyanújával kerül be az ellátórendszerbe, az 14 napon belül képalkotó eljáráshoz jut, akár más, kevésbé súlyos esetek hátrébb sorolásával
– emelte ki a helyettes államtitkár, aki a betegségteherről szólva elmondta, hogy a rosszindulatú elváltozások kezelésénél a legnagyobb a ráfordítás, ez tavaly 294 milliárd forintot jelentett, szemben a szív-érrendszeri 184 milliárd forintos kiadással. A vastagbél-, a tüdő-, a prosztatarákra, a melanomára, az emlődaganat terápiájára megy el a legtöbb pénz.
Kiss Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense előadásában azt mutatta be, hogyan változott hazánkban a daganatos megbetegedések helyzete az elmúlt 15 évben. Az ezen időszak alatt megjelent adatok összevetésével megállapította:
Komoly a daganatos betegség terhe Magyarországon, de nem kiemelkedőbb, mint a közép-kelet-európai régióban.
Az OECD megállapítása szerint Magyarországon a rákeredetű halálozás meghaladta az uniós átlagot. A kutató rávilágított, hogy az esetek nagy részét boncoláskor mutatják ki. Ezt támasztja alá, hogy 2019-ben több mint 1200 olyan ember tüdejében fedeztek fel rosszindulatú elváltozást, akinek életében erre nem volt BNO-kódja. (A betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kód, amibe az egészségügyi ellátás során sorolják az embert – szerk.) A KSH statisztikája szerint a tüdőrákos esetek 14,3 százaléka post mortem kerül megállapításra. A tüdődaganatos betegek többsége későn kerül orvoshoz, évente 3-4 ezer embernél érdemi beavatkozásra sincs idő – mutatott rá Kiss Zoltán.
Majd arra is kitért, hogy Romániával, Szerbiával, Bulgáriával, azaz olyan országokkal vetik össze hazánkat, ahol nem történik ilyen mértékű patológiai leletezés. Az OECD 2018-as adataiból is úgy véli, arra lehet következtetni, hogy egyfajta kelet-európai modell alapján vetítik Magyarországra az adatokat, akkor 66 ezer új daganatos betegségről számoltak be, miközben a NEAK adatbázisa szerint 57 ezer esetről volt szó.
A PTE docense elmondta, majd tízéves összevetésben is megfigyelhető, hogy bár a nőknél magasabb a férfiak betegségterhe, de esetükben kedvező tendencia is megfigyelhető, főként a dohányzás visszaszorulásával, az ezzel összefüggő ráktípusoknál. A 40–59 év közötti korosztálynál a tüdőrák és a fej-nyaki daganatok előfordulásában, ezzel szignifikánsan a halálozásban is nagyjából tíz százalékos csökkenés látható majd tízéves összevetésben.
A nőknél ugyanakkor a 40–59 éves korosztályban növekszik az emlő-, tüdő-, vastagbélrák előfordulása, ami egyrészt a dohányzással és az obezitással hozható összefüggésbe. Megjegyezte, hogy a fiatalkori daganatok jellemzően agresszívabbak, de jól kezelhetők, ezt mutatják a túlélési adatok is, amelyek az emlőrák és a melanóma tekintetében ötéves távlatban 80 százalék körül mozognak, ami Közép-Európában kiemelkedően kedvezőnek számít, és inkább a nyugat-európai adatokat közelíti meg.
Az ellátórendszer működésének minőségi mutatói a túlélési adatok, amelyekben itthon a leggyakoribb 13 daganattípus mindegyikében javulás figyelhető meg az elmúlt másfél évtizedben
– világított rá előadásában a kutató.
Polgár Csaba az Országos Onkológiai Intézet korábbi főigazgatója a nemrégiben megjelent Rákügyi profilról elmondta, hogy a magyar Rákregiszterben precízebben gyűjtik az adatokat, ezért is kerülhetünk mindig is az ilyen összevetések élére.
Tény, hogy öregedő társadalmunkban a daganatok előfordulása több mint 30 százalékkal növekedett Magyarországon az elmúlt húsz évben, de fontos megjegyezni, hogy az ebből eredő halálozásszám ezt szignifikánsan nem követte, azóta is stagnál
– fogalmazott az onkológus, hozzátéve: ez a diagnosztika és a terápiás eljárások fejlődésével is magyarázható. A férfiak rákeredetű halálozásának csökkenésében már mindennek vannak látható eredményei. Ugyanakkor elismerte, hogy hazánk GDP-arányosan az uniós átlagnál valóban kevesebbet fordít az egészségügyre.
Azt is kiemelte, hogy a rosszindulatú elváltozások kialakulása 40 százalékban megelőzhető lenne a dohányzás, az alkoholfogyasztás mellőzésével, egészséges étkezéssel, az ideális testsúly megőrzésével, rendszeres testmozgással. Jó gyakorlatként említette, hogy a méhnyakrák megelőzésére szolgáló HPV-oltásban az európai átlagnál jobban állunk. A modern terápiás eszközök használatában is jelentős előrelépés történt hazánkban az elmúlt években, az Országos Onkológiai Intézetben már több mint kétezer robotasszisztált műtétet végeztek, konzorciumi partnerüknél pedig több mint 1,3 ezret.
Az országban a közellátásban jelenleg 7 da Vinci géppel végeznek onkológiai műtéteket, Budapesten a Semmelweis Egyetem klinikáján is, és több vidéki városban, hamarosan pedig Győrben és Szegeden is szolgálatba áll egy-egy robotsebész. Az onkológia egyre inkább a precíziós medicina, a személyre szabott terápiák irányába fejlődik, ami egyelőre magasabb költséget ölel fel – zárta előadását Polgár Csaba.
Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet új főigazgatója is arról beszélt, hogy a prevencióra nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A lakosság nagy arányban küzd elhízással, miközben az számos daganattípus kockázatával járhat. A megelőzés részeként az egészségtudatos életmódot, a gyakori önvizsgálatot és a szűréseken való részvételt említette. Kitért arra, hogy a háziorvosok a családi előzmények és az egyén egészségi állapotának ismeretében sokat tehetnek azért, hogy időben fel legyenek fedezve a daganatos betegségek, ezért továbbképzést szerveznek számukra. Az országos intézet vezetésében szoros együttműködésre számít mind a négy orvosi egyetemmel és az onkológiai centrumokkal is annak érdekében, hogy javuljanak a hazai adatok.
(Borítókép: Bsip / Getty Images)