Az állam- és jogtudományok doktora lett Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatója 2024 decemberében védhette meg disszertációját, ahol a bírálóbizottság tagjai 25-ből 23 pontra értékelték munkáját.
Megkapta doktori címét Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatója decemberben védte meg disszertációját az ELTE jogi karán, az Egyetemi Doktori Tanácsa (EDT) 2025. január 30-án döntött a fokozat megadásáról, amiről most került fel a jegyzőkönyv az egyetem oldalára.
Ebben közlik a frissen doktori címet kapottak listáját, és amelyben szerepel, hogy az Állam- és Jogtudományi, Politikatudományi Doktori Tanács előterjesztése alapján Orbán Balázs immáron az állam- és jogtudományok doktora.
A miniszterelnök politikai igazgatója 2024 decemberében védte meg disszertációját, amikor is a doktori bizottság tagjai 25 pontból 23-ra értékelték munkáját, és javasolták a PhD-fokozat megadását.
Korábban Rácz András, a Corvinus Egyetem korábbi oktatója fogalmazott meg plágiumvádakat a disszertációval kapcsolatban. Szerinte a munka hivatkozás nélkül tartalmaz részeket egy korábbi, Orbán Balázs és Árpási Botond által jegyzett közös cikkből.
A decemberi védés alkalmával többek között Rácz András véleményét is felolvasták, azonban az övé volt az egyetlen, ami komolyabb kritikát fogalmazott meg. A vádakkal kapcsolatban többen is kiálltak Orbán mellett, köztük Trócsányi László és Varga Zs. András. A bírálóbizottság végül nem talált plágiumot a munkában, és megállapították, hogy a dolgozat formai és tartalmi szempontból megfelel a szabályzatban előírt követelményeknek. Az opponensek is a doktori fokozat megadása mellett foglaltak állást.
Orbán Balázs véleménye szerint sem volt probléma a hivatkozásokkal. Állítása szerint a doktori eljárás előkészítésekor Kukorelli István témavezetővel egyeztek meg abban, hogy a Szenátus és a Bundesrat összehasonlítása önmagában, önálló kutatási eredményként is életképes, ezért publikálták azt külön. Megjegyezte azt is, hogy a disszertáció munkahelyi vitájában nem kapott negatív visszajelzést azzal kapcsolatban, hogy „az írás ily módon képezi a dolgozat részét”, és
szerinte nem fedi a valóságot, hogy ne hivatkozott volna a publikációra.
A lábjegyzetelésben eltérő gyakorlatok vannak, van, hogy a dolgozat végjegyzékében szerepel a saját szerzős mű – tette hozzá (az említett cikk ugyanis az „értekezés témakörében készült publikációk” jegyzékében kapott helyet a tézisfüzetben). A hvg.hu szerint konkrétan azt mondta: átnézte az elmúlt öt év elérhető ÁJK-s doktori dolgozatait – szám szerint 36 darabot –, és ezek közt 14 olyat talált, amelyben ugyanazt a módszert használták önhivatkozásra, mint amit ő is.