Orbán Viktor február 22-i évértékelő beszédében megemlítette az ellenzéket, amikor úgy fogalmazott: „Legyen két percünk az ellenzékre is. Fő a jókedv. Úgy látom, az ellenfeleink újra fenyegetőznek. Mi nem fenyegetünk, de azt se szeretjük, ha bennünket fenyegetnek. Nem is ajánljuk senkinek, hátha a végén még komolyan vesszük.”

A kormányfő közvetlenül ezután bejelentette:

A rend kedvéért bevezetjük, hogy az európai parlamenti képviselőknek, a mostaniaknak is el kell készíteniük azt a fajta vagyonbevallást, amire bennünket, magyar parlamenti képviselőket kötelez a törvény. Erre biztatjuk Kocsis Máté frakcióvezető urat.

Azóta Kocsis Máté is megszólalt az ügyben, a Fidesz frakcióvezetője kifejtette: „A fairség jegyében az lenne a helyes, ha mindenki, aki a közéletben szerepet vállal, aki hatalomra tör, aki hatalommal bír, aki közfelhatalmazással rendelkezik, az azonos mérce alá essen. Éppen ezért ez az egyik javaslat, amit a miniszterelnök megemlített az évértékelőn, hogy az európai parlamenti képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozati szabályoknak is meg kell egyezniük a magyar parlamenti képviselőkre vonatkozókkal, de nekem még azért lesznek más javaslataim is.”

A kormánypárti politikus arra a kérdésre, hogy a magyar parlament hozhat-e európai parlamenti képviselőkre vonatkozó törvényt, kijelentette: „Biztosan. Magyar állampolgárokról van szó.”

Vogel Evelin, Magyar Péter korábbi párja egy hangfelvételen beszélt arról, hogy a Tisza Párt vezetője 90 millió forintnyi részvénnyel rendelkezik, amit olyan tőzsdei információk segítségével keresett, amelyekről „nem kellett volna tudnia”. Ahogy arról beszámoltunk, az ügy az elmúlt időszakban újra napirendre került, de az európai parlamenti képviselő hangsúlyozza, hogy nem történt bennfentes kereskedés.

Magyar Péter: Legyen nyilvános minden politikus adóbevallása is öt évre visszamenően

Magyar Péter válaszában megmosolyogtatónak nevezte a javaslatot: „Orbán Viktor a saját családjának elképesztő gazdagodásáról kívánja elterelni a figyelmet. Ezért egészen megmosolyogtató módon most azt javasolja, hogy az európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatát alakítsuk át.”

A Tisza Párt elnökének ellenjavaslata is van: „20 évre visszamenőleg induljon vagyonosodási vizsgálat a közhivatalt betöltő politikusok és közeli családtagjaik ellen. Nézzük meg, hova jutott 20 év alatt az ön családja és az enyém. És azt is, hogy miből.”

És ne a semmit nem érő vagyonnyilatkozatokkal bíbelődjünk, hanem legyen nyilvános minden politikus adóbevallása is öt évre visszamenően

– javasolta az európai parlamenti képviselő.

Mit tartalmazna a nyilatkozat?

Az európai parlamenti képviselők feddhetetlenséggel és átláthatósággal kapcsolatos magatartási kódexének alkalmazási szabályai rögzítik: a képviselők az európai parlamenti választásokat követő első plenáris ülés végéig (vagy a parlamenti ciklusban a parlamenti feladataik ellátásának megkezdését követő 30 naptári napon belül) vagyonnyilatkozatot nyújtanak be, de

a nyilatkozatokat kizárólag az illetékes bűnüldöző és igazságügyi hatóságok számára lehet hozzáférhetővé tenni, az érintett képviselőt érintő, folyamatban lévő vizsgálatokhoz kapcsolódó bírósági eljárás részeként az elnökhöz intézett, megfelelő indokolással ellátott kérelem kézhezvételét követően.

Az EP-képviselők magánérdekeltségeikről szóló nyilatkozata viszont nyilvános, ezt Magyar Péter is közzétette. A dokumentumban számot kell adni a képviselői feladatok megkezdése előtti három évben végzett foglalkozásokról. A Tisza elnöke 10 pontban tüntette fel korábbi pozícióit, valamint jövedelmét:

Magyar Péter nyilatkozatából kiderült az is, hogy a Tisza Párt elnöki pozíciójáért nem kap fizetést, valamint az LLM Zrt.-ből sem volt bevétele.

Az európai parlamenti szabállyal szemben a magyar parlament képviselőinek teljes vagyonnyilatkozatukat nyilvánossá kell tenniük az alábbi tartalmi elemekkel:

• Ingatlanok (kivéve a nyilatkozatot adó, valamint a vele közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa és gyermeke[i] kizárólagos használatára fenntartott ingatlant).
• Ötmillió forintnál nagyobb értékű ingóságok.
• Értékpapírban elhelyezett megtakarítás vagy egyéb befektetés (részvény, kötvény, részjegy, kincstárjegy, vagyonjegy, részesedés magántőkealapban, biztosítás).
• Takarékbetétben elhelyezett megtakarítás.
• Készpénzállomány.
• Hitelintézeti számlakövetelés vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés.
• Köztartozás, hitelintézettel szembeni tartozás, magánszemélyekkel szembeni tartozás.
• A megbízatás előtti három évben végzett foglalkozások.
• A nyilatkozat megtételekor fennálló foglalkozások, illetve rendszeres tevékenységek, amelyekből adóköteles jövedelem származik.
• Alkalmankénti, díjazással járó tevékenységek, amennyiben a díjazás meghaladja az évi 2 millió forintot.
• Gazdálkodó szervezetben, jogszabály által létrehozott testületben vállalt tagság, valamint bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló vagyonrendelői, vagyonkezelői, illetve kedvezményezetti jogállás.
• Olyan érdekeltség gazdasági társaságban, amely befolyást gyakorolhat a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre, illetve olyan tulajdoni érdekeltség, amely meghatározó befolyást biztosít a gazdasági társaság ügyei tekintetében.

A nyilatkozathoz csatolni kell a politikussal közös háztartásban élő házas/élettárs, valamint a vele szintén közös háztartásban élő gyermeke nyilatkozatát, ugyanakkor ezeket nem köteles nyilvánosságra hozni.

Magyar Péter korábban arra szólította fel Orbán Viktort, hogy „hozza nyilvánosságra az összes közeli hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát öt évre visszamenőleg”. A kormányfő 2024. decemberi sajtótájékoztatóján az erről szóló újságírói kérdésre leszögezte, 1990 óta nyilvános a vagyonnyilatkozata, a családtagokra is vonatkozik egy törvény, „nyitott könyv az életem”. Orbán Viktor legutóbbi vagyonnyilatkozatáról itt írtunk.

(Borítókép: Kocsis Máté 2023. november 18-án. Fotó: Németh Kata / Index)