Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök katonai módon, öt szabályos fekvőtámasszal kért bocsánatot a késésért a Tisza Párt békéscsabai országjáró rendezvényén. Magyar Péter pártelnök szerint rekordszámú résztvevő volt jelen, és sérelmezte, hogy a sajtó figyelme elmaradt.
„Késtünk. Engedjétek meg, hogy katonai szokás szerint kérjek bocsánatot” – mondta Ruszin-Szendi Romulusz, majd lenyomott öt darab szabályos fekvőtámaszt a Tisza Párt országjárásának békéscsabai állomásán.
„Altábornagy úr katonai szokás szerint fekvőtámaszokkal kért bocsánatot a hidegben várakozó sok ezer csabaitól” – ezt már Magyar Péter írta a Tisza Párt tavaszi országjárásáról szóló közleményében, amelyhez egy videót is csatolt bizonyítékként Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök szabályosan lenyomott fekvőtámaszairól, amelyet 4 perc 41 másodperctől lehet megtekinteni.
Magyar Péter az írásában szóvá teszi továbbá, hogy a sajtó nem foglalkozott az országjárásával, ahol Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt honvédelmi szakértője beszédet is mondott.
A sajtót az egész nap terjesztett kormányzati propaganda mellett nem érdekelte, hogy megtelt a megyeszékhely főtere, és a helyiek elmondása szerint még soha ennyien nem vettek részt politikai rendezvényen Békéscsabán
– írta a Tisza Párt elnöke, majd megköszönte a „propagandának, hogy mindent megtettek azért, hogy Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy úr nevét az egész ország két napon belül megismerje”.
Mint írtuk, Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök már mint a Tisza Párt honvédelmi szakértője szólalt fel a Tisza Párt közelmúltban megrendezett kongresszusán, és azóta izzik körülötte a levegő.
Hadházy Ákos „többszörösen korrumpálódott fideszes csúcsvezetőnek” nevezte, míg Németh Szilárd felszólította, hogy „ne keresse többé”. A vita középpontjában több kérdés áll: egyrészt a kétezer tisztet érintő leépítés, amelyet Ruszin-Szendi végrehajtott a honvédség élén, másrészt egy milliárdos ingatlanügy, amely miatt a Mi Hazánk Mozgalom feljelentést tett ellene.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke védelmébe vette a tábornokot, hangsúlyozva, hogy az érintett ingatlan továbbra is állami tulajdonban van. Időközben a Honvédelmi Minisztérium is támadta a volt vezérkari főnököt, akit „sértett embernek” minősített, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem pedig azonnali hatállyal elbocsátotta állásából.