A Fővárosi Önkormányzat egyik középméretű nonprofit cége, a BSK leginkább a Városligeti Műjégpálya működtetéséről lehet ismert, noha más létesítményeket is kezel, sőt még egy lőtér is hozzá tartozik. Vezetőjével a most záruló téli szezon kapcsán tóról, jégről és a látogatók jelentette kihívásokról beszélgettünk.
A Budapesti Sportszolgáltató Központot Tarlós István főpolgármesterségének idején hozták létre még 2015-ben, azzal a céllal, hogy üzemeltesse a fővárosi tulajdonú sportlétesítményeket. A dr. Garamvölgyi Bence ügyvezető által vezetett cég alá tartozik a Városligeti Műjégpálya mellett a Margitszigeti Atlétikai Centrum, a Zugligeti úton lévő lőtér (amelyet azonban a hanghatás miatt be kellett zárni), illetve több, vidéki helyszínen lévő ifjúsági tábor is. A múlt hétvégén zárult korcsolyaszezon kapcsán kilátogattunk a Városligetbe, hogy megtudjuk, mi is van a műjég alatt, mire kell a mobilgát, és megkérdezzük, minek köszönhető a rekordárbevétel.
2020-ban a cég bevétele még csak valamivel 700 millió forint felett volt, amiben még a Fővárosi Önkormányzat támogatása is szerepelt, de 2024-ben már elérte a 2 milliárd forintot, aminek döntő részét a sportszolgáltatási bevételek tették ki. Mára kimondható, hogy a Budapesti Sportszolgáltató Központ önfenntartóvá vált – büszkélkedett a nonprofit kft. ügyvezető igazgatója, Garamvölgyi Bence.
A műjéghez tartozik a csónakázótó is, de a cég bevétele alapvetően a műjég novembertől februárig tartó üzemeltetéséből jön, ekkor termeli ki az egész éves eredményét.
A 40 ezer négyzetméteres tómedret a Széchenyi fürdő termálvizével töltik fel. Idén még májusban indul a csónakázószezon, de amennyiben megvalósul a középtávú terv – amely szerint egy mobilgáttal vennék körbe a jégpályát –, úgy négy hónapon túl is lehetne csónakázni, és télen is víz venné körül a korcsolyázókat. A vízmélység egyébként nem éri el az egy métert, tehát a téli hónapokban is csak a Nemecsek Ernő-féle tüdőgyulladást kockáztatja, aki belemenne, viszont ha befagy – amire a jelenlegi klimatikus viszonyok között nem sok az esély –, az új távlakokat nyithatna.
A 155 éves városligeti azonban így is a világ egyik legnagyobb szabadtéri műjégpályája, felülete 12 ezer négyzetméter, 1926 óta hűthető, alatta jelenleg 196 kilométer hosszú csőrendszer kanyarog. A tó mikroélővilágához halak is tartoznak, a Vajdahunyad vára körüli víz faunája rendkívül gazdag.
A Sportszolgáltató csak a középső tómedret kezeli, de amikor ez fel van töltve, akkor az északi, illetve a Vajdahunyad vára körüli vízfelület összekapcsolódik.
A 2020/2021-es jégszezon kimaradt, a Covid előtt nagyjából 230-240 ezer ember jött ki a műjégre. A kritikus 2021-es évben viszont itt, a tómederben volt az UEFA hivatalos szurkolói zónája, innen lehetett nézni a labdarúgó Eb mérkőzéseit, ami akkor némi segítséget jelentett. A most záruló szezonban viszont a jegyértékesítési számok szerint több mint 337 800-an korcsolyáztak, ami vitathatatlan rekord. Ennek okát Garamvölgyi Bence abban látja, hogy a belföldi kereslet a lezárásokat követően nagyon megugrott, mert mindenki mozogni akart, ami egyébként a mentális egészségre is jó hatással volt. Ehhez járult hozzá, hogy Budapest a Magyarországra irányuló turizmus szempontjából a legkeresettebb utazási cél, a külföldiek egy része pedig a műjégre is kilátogatott. Az adventi időszak 20 százalékos forgalomnövekedésében a mediterrán országokból érkezők is vastagon benne voltak, számukra különleges élményt jelentett a korcsolyázás. Bár a Városháza parkban és több kerületi helyszínen is működött jégpálya, ez nem jelentett érdemi konkurenciát.
A városligeti műjég neobarokk stílusú épületegyüttese, illetve az eklektikus Vajdahunyad vára a turisták számára olyan vonzó képi háttért biztosít, ami a TikTok-videókon és Instagram-posztokon jól beazonosíthatóvá teszi budapesti látogatásukat. Ebben az évben még egy vidámpark és egy óriáskerék is volt.
Emellett az időjárás is jól alakult, nem volt egyetlen olyan nap sem, amikor jelentős eső, erős szél vagy 15 fok feletti hőmérséklet miatt be kellett volna zárni a pályát.
Ma már a jégpálya helyi sztárjának számít a Patai Mara és Gombos Laci által alkotott jégtáncpáros, mindketten hetven év felettiek, a tavalyi szezonban eljutott a hírük a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz is, ennek köszönhetően készült róluk egy nagyon kedves, életüket bemutató videófilm is.
A másik legendánk Módos Laci bácsi, akinek az élete a korcsolyák élezéséről szól, nemrég ünnepeltük a 70. születésnapját.
A napi rekord-látogatószám 8000 körül alakul, egy időpillanatban 2500 fő fér el. Nagyon komoly logisztikai kihívás, hogy csúcsidőben nyitáskor hogyan engedjenek be ennyi embert. A főbejárat történelmi korcsolyacsarnokában alul van a kölcsönző, de akinek van saját korija, annak számára az első órában megnyitják a pálya északi bejáratát.
A belföldi keresletet az iskolás csoportoknak és nyugdíjasoknak szóló kedvezményekkel pörgetik; az iskolások 1000 forint körüli jegyárral tanulhatnak korcsolyázni, és van egy viszonylag széles körű, idősekből álló közösség is, ők kedvezményes bérlettel látogatják a pályát. A hétvégék és a téli szünet mindig kiemelt periódus, ilyenkor akkora az érdeklődés, hogy – ha csak a kereslet szabályozná az árakat – az egyébként 4000 forintos teljes árú jegy kétszeres összegét is elkérhetnék. A jégpálya működtetésének azonban fontos társadalmi funkciója van: a korcsolyázás megkedveltetése minél szélesebb körben.
A szezon végeztével most a tervezés veszi át a fő szerepet.
Egy olyan új, integrált, digitális jegyértékesítési rendszeren dolgoznak, amely nemcsak a Városligeti Műjégpályát, de a Margitszigeti Atlétikai Centrumot is képes kezelni. Ez utóbbi fejlesztési koncepciója szerint úgynevezett multisportközponttá alakulna. Az eddigi atlétikaközpontúság már strandröplabdapályákkal bővült, és van már két padelpálya is. Az „úttörő stadion” néven ismert épületben a konditerem mellett idén szaunát építenek.
A szélesebb értelemben vett társadalmi célokat szolgálja a Budapesti Sportszolgáltató Központhoz tartozó pilisszántói Orosdy-kastély, amely 2022 és 2024 év vége között ukrajnai menekülteknek biztosított menedéket. Az utolsó kárpátaljai család decemberben hagyta el a létesítményt, amely tavasztól a tervek szerint turista-, zarándokszállásként és diáktáborként funkcionálhat tovább.
(Borítókép: Garamvölgyi Bence 2025. február 27-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)