Magyarországon már most meghaladja az 50 év felettiek aránya a 40 százalékot, a túlnyomó többség szerint az egészségügyi problémák elkerülhetetlen velejárói az idősödésnek, sokan pedig koruk miatt nem vágnak bele új dolgokba. Ez az attitűd akár 7,5 évvel megrövidítheti az életet – derült ki a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány és a Haleon reprezentatív felméréséből. Ennek kapcsán szakemberek beszéltek arról, hogyan lehet jól öregedni, valamint az ehhez tapadó sztereotípiákkal megküzdeni.
A 50 év felettiek aránya Magyarországon már meghaladja a 40 százalékot, a KSH adatai szerint 2024. III. negyedévében a foglalkoztatottak 20 százalékát tették ki. Szakértők úgy vélik, 2030-ra minden harmadik magyar munkavállaló 55 év feletti lesz. Bár az 50–69 évesek többsége még aktívan dolgozik, és elvárás velük szemben, hogy továbbra is tevékenyek maradjanak, a legtöbbjüknek nincs erre mintája. Steigervald Krisztián generációkutató elmondta, hogy míg nagyszülei 55 éves nyugdíjasként aktív emberek voltak, a szüleinek már tovább kellett dolgozniuk, a mai társadalmunkban pedig még inkább kitolódott a munka világában töltött idő.
Olyan kihívások előtt állunk, amelyeket illetően a hétköznapi embernek nincsen kapaszkodója, a 21. században csak az önismeretre lehet hagyatkozni. Később leszünk nagyszülők, mert gyerekeink később lesznek szülők, kvázi nem engedhetjük meg magunknak, hogy öregedjünk
– fogalmazott, hozzátéve: mivel kétszer többen mennek nyugdíjba, mint amennyien a munka világába lépnek be, a cégek számára is egyre fontosabb lesz az idősek aktivitásának megőrzése. Sok fizikai munkást alkalmazó cég kényszerből már foglalkozik ezzel, és a fehérgallérosokat foglalkoztatóknál is előbb-utóbb napirendre kerül a téma – mutatott rá a generációkutató.
Egész Európa küzd a problémával, a becslések szerint 2025-re várhatóan 222 millió „ezüstkorú” lakója lesz kontinensünknek, akik várhatóan 57 trillió euró költést generálnak, ami az európai GDP 31 százalékát teszi ki.
A Yale Egyetem korábbi kutatása szerint azok, aki pozitívabban tekintenek az öregedésre, átlagosan 7,5 évvel tovább élhetnek. Ebből kiindulva felmérték a magyar lakosság attitűdjét a témával kapcsolatban a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF) és a Haleon egészségügyi vállalat felkérésére. A kutatás arra mutat rá, hogy azok, akik negatívan tekintenek az öregedésre, általában rosszabb jövőbeli kilátásokra számítanak, kevésbé hajlandók proaktív lépéseket tenni a jólétükért, és kevésbé érzik képesnek magukat ezek alakítására.
A magyarok kétharmada (69 százaléka) szerint az egészségügyi problémák az öregedés óhatatlan velejárói, és 60 százalékuk azt gondolja, hogy a folyamat rendszeres fájdalommal is jár. Valóban, az 50–69 éves korosztály 75 százaléka tapasztalja, hogy időnként fájnak az ízületei. Pedig szakértők szerint ennek nem feltétlenül kellene így alakulnia ebben a korban.
„Ha látjuk, hogyan élnek most az idős emberek, el tudjuk képzelni, hogy ha nem teszünk lépéseket, milyen öregkor vár ránk” – jegyezte meg Milánkovics Kinga, a HCAF társalapítója. Steigervald Krisztián generációkutató a magyarok egészséges étkezésről való gondolkodásáról elmondta, míg húsz éve úgy hitték, ez annyiban kimerül, hogy salátát is esznek a pörkölthöz, ma már jobban ismeri ennek elemeit a lakosság.
Az alapítvány képviselője hozzátette: bár a kutatásban 80 százalék felelt úgy, hogy sportol, a valóságban a lakosság töredéke él aktív életet, de az mindenképpen fejlődésnek számít, hogy ilyen magas arányban tisztában vannak vele, hogy ez hozzátartozik az egészséges életmódhoz. „Ha 30 éve megkérdezték volna a szüleinket, nem értették volna, hogy ebben mi lenne a hasznos. Társadalmi reflexióként pedig már látható, hogy az edzőtermekben is több a középkorú, mint gondolnánk” – tette hozzá.
A felnőtt lakosság 58 százaléka úgy véli, hogy az öregedéssel együtt a rossz fogak és a fogászati problémák is elkerülhetetlenek. Ezt a számok is alátámasztják: az 50–69 évesek 48 százaléka tapasztalja fogai állapotának romlását. Ugyanakkor ez mindössze 21 százalékukat zavarja, és az érintettek fele nem aggódik emiatt.
„Az adatok alapján jól látszik, hogy a magyarok milyen könnyen elfogadják a feltételezett, de nem szükségszerű, életkorral összefüggő kellemetlenségeket” – magyarázta a vállalat menedzsere, Lember Szilvia, hozzátéve: az egészség megőrzésére tett törekvések az öngondoskodás részét képezik, ehhez az életkor szerinti szűréseken és éves fogászati kontrollon is fontos részt venni. Ez utóbbi náluk olyan családi rutinná vált, ahova az idős szülőkkel együtt mennek.
Szondy Máté klinikai szakpszichológus arról beszélt, hogy az ageizmus, az életkorhoz kapcsolt előítéletek a fiatalokat is érinti. „Az is hatással van ránk, hogy a médiumokban, filmekben az idősek klasszikus öregként jelennek meg. Sarkítva ez annyit tesz, hogy passzívnak, magányosnak ábrázolják őket, leépüléssel járó állapotban. Ez nem könnyíti meg az alternatív szerepmodellek kialakulását”– említette. Az életkor szerinti sztereotipizálás nem csak kívülről ér minket, saját gondolkodásunkban is megjelenik.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2021-es globális jelentése szerint az ageizmus nemcsak társadalmi, hanem komoly gazdasági problémát is jelent. Egyes becslések szerint az időskori diszkrimináció évente 63 milliárd dolláros egészségügyi kiadást jelent az Egyesült Államokban.
A felmérés szerint a 50–69 éves magyarok 27 százaléka tapasztalta már, hogy környezete túl öregnek tartotta valamihez. Ugyanakkor több mint fele (56 százaléka), azaz nagyjából 1,4 millió ember gondolt már magára úgy, hogy túl idős bizonyos tevékenységekhez, harmaduk (37 százalékuk) pedig nem vágott bele valami új dologba a korával kapcsolatos aggodalmak miatt.
A legtöbben az új dolgok tanulásától fosztották meg magukat a korukra hivatkozva.
A szakemberek szerint épp ez volna az aktív öregedés egyik kulcsa, mivel az új dolgok megtapasztalása és megtanulása frissen tartja az elmét, és lassítja a hanyatlás folyamatát. „Mi értelme tanulni, ha mire lediplomázik az ember, 50 éves lesz?” –hozták fel a Döntés című könyv egyik esetpéldáját, amiben a szerző, az ismert magyar származású amerikai pszichológus, Edith Eger erre egyszerűen csak azt felelte: „így is, úgy is be fogja tölteni az 50-et”.
Pokorny Lia színművésznő elmondása szerint ő a 40-es éveiben érzett először aggodalmat a kora miatt, „de a kétségbeesésnél semmi nem öregíti jobban az embert”, ezért ahogy új dolgok tanulásával túllendült ezen, már pozitív visszajelzéseket kapott. Édesanyja a 70-es éveiben egy nyugdíjastúraklubhoz csatlakozott, és rendszeresen jógázik.
Milánkovics Kinga hangsúlyozta, hogy több pozitív példa él köztünk, amiből könnyebb a mostani 50-esek generációjának erőt meríteni. Steigervald Krisztián megjegyezte, hogy annak idején a legendás színészek, mint Páger Antal vagy Jávor Pál, középkorúan már inkább 70-nek néztek ki, beleilleszkedtek az akkori társadalmi elvárásokba. A Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány társalapítója felhozta, hogy míg 100 évvel ezelőtt 0,1 százalék volt a 80 évesek aránya, addig ma már minden 10. ember betöltötte ezt a kort.
„Bár az aktív, tudatos öregedés képe az elmúlt években egyre hangsúlyosabban jelent meg a közbeszédben, ez a szemlélet még mindig nem terjedt el széles körben. Pedig elemi érdekünk, hogy az öregedésről konstruktívan gondolkodjunk, tervezzünk, és tudatosan készüljünk fel egy aktív időskorra, ez jó beruházás a saját és a családunk jövőjébe” – mondta el Milánkovics Kinga, a Tudatos Öregedés Alapítvány társalapítója. A KSH szerint 6 évvel több a várható élettartam, mint 50 éve. „Tovább élünk, mint valaha – aktívan törekednünk kell arra, hogy a pluszéveket jó egészségben töltsük” – tette hozzá Lember Szilvia.
Szondy Máté szerint tudatosítani kell magunkban, az időskori életminőségre hatással vannak az évtizedes szokások, a dohányzás, a rendszeres mozgás éppúgy, mint a társas kapcsolatok ápolása. A klinikai szakpszichológus szerint fontos emellett, hogy aktív hobbik megtartásával vagy kialakításával, önismerettel és az életkorhoz igazított viselkedéssel lehet a negatív társadalmi sztereotípiákat önmagunkban pozitív idősképpé formálni.
Steigervald Krisztián szerint ehhez hozzájárul, ha nemcsak környezetünk, hanem mi is értékeljük a korcsoportban elért reális sikereket. A közönség soraiból érkező kérdésre pedig, miszerint egy Y generációs hogyan tudja megértetni idős szüleivel, hogy jobban törődjenek az egészségükkel, az alapítvány társalapítója elmondta, családi diskurzus kell ehhez, jó példákkal szemléltetve. „Arra a legtöbb szülőben meglévő, erős érzésre alapozva kell ennek jelentőségét elmagyarázni, hogy »nem akarok a gyerekeim terhére lenni«” – jegyezte meg Milánkovics Kinga.
(Borítókép: Shutterstock)