A beszélgetést azzal kezdtük, hogy bár a kormányzat folyamatosan követeli a kiskereskedőktől, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát az üzletekben, azonban ez láthatóan nem megy. De vajon miért? A válaszokat egyfelől Neubauer Katalintól, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkárától, illetve Farkas András nyugdíjszakértőtől vártuk. A főtitkár szerint a csúnya árdrágulást az ukrajnai háború indította el, bár elismerte, hogy az élelmiszer-infláció már 2021 októberében meglódult, amire válaszul a kormány hatósági árakat vezetett be. A helyzetet csak rontotta, hogy 2022 februárjában ezeknél a hatósági áras termékeknél a megállapított ár még a 2021 októberi volt.
A főtitkár – bár utalt rendszeres árcsökkentésekre – azért elismerte, hogy a kereskedők valóban emeltek, de nem azért, mert az árrést akarták növelni, hanem mert ez a nyomás folyamatosan érkezik a beszállítók felől. A fogyasztói ár, amellyel szembesülünk, egy többlépcsős folyamat végén jelenik meg. Itt elsősorban a termelői ágazatra, a feldolgozóiparra, a nagykerre, a raktározásra, tehát sok összetevőre kell gondolni. Ezek összessége, plusz még alkalmanként a gyenge forint, a kigazdálkodandó új minimálbér vagy az emelkedő üzemanyagár is hozzátett az emelkedéshez.
Neubauer Katalin úgy véli, manapság még mindig tetten érhető egy ugyanolyan alacsony hatékonyság az élelmiszeriparban, mint amilyennel 25-30 éve rendelkeztünk, azonban ez ma már messze nem versenyképes.
A főtitkár elmondta, hogy nemrégiben egyeztettek a szaktárcával, és arra hívták fel a figyelmet, hogy például a januári inflációt azzal az egy évvel korábbi januárral hasonlítják össze, amikor még 9 termékre volt érvényes a kötelező akció, hiszen ez csak 2024 júliusától szűnt meg, tehát vagy nulla százalékos vagy mínusz 15 százalékos árréssel kellett árulniuk ezeket a termékeket a kereskedőknek.
A mostani újabb drágulást részben az is okozta, hogy 2025 januárjában már nincs kötelező akciózás, szemben az egy évvel korábbi kötött árakkal (tojás, olaj, liszt, tej esetében), tehát mára visszatértek a piaci alapú árak, amelyek magasabbak a kötelező akció időszakával szemben.
Az érdekvédelmi szervezet egyébként azt javasolta tagjainak, hogy beszéljenek a beszállítóikkal, és bárhol, bármilyen formában, ahol tudják, mérsékeljék az árakat.
Farkas András felidézte, hogy a múltban már többször csökkentették központilag az élelmiszerek áfáját, de a lépés érezhetően nem tette olcsóbbá a termékeket, ezért általában viszakoztak a kormányzatok.
Ez a mostani megoldás a szakértő szerint meglehetősen unortodoxnak tekinthető.
Ne felejtsük el, hogy a nyugdíjasok nem tudnak elmenekülni a magas élelmiszerárak elől, mert nyugdíjuk jelentős részét költik élelmiszerekre, miközben jelenleg az átlagnyugdíj 243 ezer forint.
A nyugdíjszakértő szerint nem teljesen világos, hogy miként élhetnek majd az érintettek az áfa-visszaigényléssel. Felhívta a figyelmet arra a problémára is, hogy mi lesz a több százezer alanyi áfamentes őstermelővel, akiknél a nyugdíjasok egy jelentős része vásárol, hiszen ők fel sem számítják az áfát. Tehát kiesnek a támogatotti körből azok, akik őstermelőnél vásárolnak, vagy maguk is őstermelők. Esetükben mi lesz a kormányzati megoldás? – tette fel az igen logikus kérdést Farkas András.
Az érdekvédelmi szervezet képviselője szerint is átláthatóbb lett volna, ha például alanyi jogon kapja meg ezt az összeget a nyugdíjas társadalom, mert az akkor nem adna lehetőséget semmiféle visszaélésre, hogy például ki, mikor és kinek a kedvezményes kártyájára vásárol majd.
A főtitkár aggályosnak tartja, hogy a lépés nyomán sok nyugdíjas gondolhatja azt, ha őstermelőnél vásárol, akkor elesik a kedvezménytől, ezért ez idősek nagyobb tömegét fordíthatja a bolti vásárlás felé. Másfelől a nagy magyar láncok áruházaiban a kasszarendszerek felkészültek az esetleges vonalkódos kártyák fogadására, de ugyanez nem mondható el a mintegy 17 ezer kiskereskedelmi egységről, akiknél – ha felmerül – a szükséges eszköz beszerzése gondot okozhat. A MNKSZ azt kéri a kormánytól, hogy szülessen egy olyan applikációs megoldás, amellyel – okostelefonra letöltve – a kereskedő be tudja olvasni a nyugdíjas kártyáját.
A nyugdíjszakértő szerint az első lehetőség a most javasolt áfa-visszatérítés. De emellett ott van még esetleg egy áfakönnyítő nyugdíjemelés is. Ha mindenkinek adnának 3000 forintos emelést, az 1,2 százalékos nyugdíjemeléssel érne fel. Ha mind a 2 és fél millió nyugdíjasnak megadnák az áfa-visszatérítés plafonját, vagyis a 15 ezer forintot, az 7,5 százalékos nyugdíjemelést jelentene. Ez utóbbi esetben – forintosítva – annyi pénzről beszélünk, amennyi kitenne egy egyszeri, mondjuk 14. havi nyugdíjat.
Ha azt akarják, hogy az emelés ne épüljön be a nyugdíjba, akkor szóba jöhetne egy egyszeri, áfakönnyítő nyugdíjprémium-juttatás – mondjuk novemberben –, amikor mindenki kapna egy azonos összeget. Vagy szerinte az igazi durranás az lenne, ha a 2026-os 13. havi nyugdíjhoz hozzácsapna a kormány egy általa bevállalható összeget, hiszen – választási év lévén – ennek még politikai hozadéka is lenne számára.
A beszélgetés során szó volt amég arról is, hogy