Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a helyi önazonosság védelméről szóló törvényről tartott konzultációt a kerületi polgármesterekkel és Karácsony Gergely főpolgármesterrel tegnap. Az egyeztetésről készült egy hangfelvétel, amely az Index birtokába jutott, így megtudhattuk, hogy mi a véleménye Karácsony Gergelynek a készülő törvényjavaslatról, és azt is, hogy kitilthatja-e Baranyi Krisztina az újpestieket Ferencvárosból.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter és Sára Botond, Budapest Főváros főispánja a helyi önazonosság védelméről szóló törvényről tartott konzultációt a fővárosi polgármesterekkel és Karácsony Gergely főpolgármesterrel. Korábban már az MTI közzétett egy rövid összegzést arról, hogy miről egyeztetett a miniszter a Pest vármegyei polgármesterekkel és a fővárosi polgármesterekkel, de most az Index birtokába jutott a tegnapi konzultáció teljes szövege.
Az egyeztetés elején Navracsics Tibor leszögezte, tisztában van azzal, hogy nagyon rövid, már talán „egy kicsit udvariatlanul rövid határidővel” hívták össze a konzultációt, de ő mindenképpen szeretett volna egyeztetni a kerületek vezetőivel és a főpolgármesterrel, még az előtt, hogy az Országgyűlés elé kerülne a törvényjavaslat.
A törvényjavaslatnak legkésőbb a március 10-ei héten az Országgyűlés elé kell kerülnie
– fogalmazott a miniszter.
„Talán emlékeznek rá, hogy a miniszterelnök évértékelő beszédében kifejezetten azt mondta, hogy meg akarjuk adni a kistelepüléseknek az önazonosság védelméhez való jogot, és ez ügyben engem bízott meg azzal, hogy az ezzel kapcsolatos jogszabályokat előkészítsem” – fogalmazott Navracsics Tibor, aki azonban hozzátette, hogy ennek nem feltétlenül kell így lennie.
Hangsúlyozom, hogy tervezetről van szó, tehát a konzultáció most a szó igazi értelmében vett konzultáció. Nyílt végű a dolog, és ez különösen így van Budapest tekintetében és a budapesti kerületek tekintetében
– tette hozzá Navracsics Tibor
A miniszter elmondása szerint a törvényjavaslat egyik változata kifejezetten a kisebb településekre vonatkozna, míg egy másik verzió Budapestet és a megyei jogú városokat is bevonná a szabályozásba.
A jogszabálytervezet szerint a helyi önkormányzatok képesek lennének feltételekhez kötni az ingatlanszerzést és a lakcím bejelentését, korlátozni a beköltözési hullámot, valamint elővásárlási jogot biztosítani a helyben lakók számára. Emellett helyi adókat is kivethetnek, amelyek a beköltözőkre vonatkoznának, ezzel csökkentve a településekre nehezedő terheket.
A törvényjavaslat az alábbi szabályozási lehetőségeket tartalmazná az önkormányzatok számára:
„Ezek az intézkedések kifejezetten azt a célt szolgálnák, hogy amennyiben egy település vagy egy közösség úgy érzi, hogy már nem tud több bejelentkezőt vagy beköltözőt fogadni, akkor tehessen olyan lépéseket, amelyek megfelelnek az alaptörvénynek, illetve az alkotmányos rendnek” – magyarázta Navracsics Tibor.
A miniszter hangsúlyozta, amennyiben a fővárosi polgármesterek úgy döntenek, hogy ők is részesei lennének az új törvénynek, akkor is megmarad az a lehetőségük, hogy nem élnek a beköltözést korlátozó intézkedésekkel, amennyiben kerületüknek az a kedvezőbb. Majd prezentálta, hogyan vándorolt el a népesség Budapestről, és hogyan alakult a főváros belső népességvándorlása.
A konzultáció során a polgármesterek között nem volt egyetértés a tervezettel kapcsolatban. Míg egyesek lehetőséget láttak benne a helyi közösségek és a közművek teherbíró képességének védelmére, mások attól tartottak, hogy jogi visszaélésekhez vezethet, illetve diszkriminatív lehet bizonyos csoportokkal szemben.
Mi minden olyan törvényi és egyéb szabályozást díjazunk és támogatunk, ami az önkormányzatok önrendelkezéséhez járul hozzá
– fogalmazta meg véleményét Szász József, a XVI. kerület alpolgármestere, de felhívta a figyelmet, hogy az ingatlanszabályozás és az építéshatósági jogkörök kikerültek az önkormányzatok kezéből, ami nehezíti a helyi szintű beavatkozást az illegális építkezések és a lakhatási visszaélések esetén.
Ez a kerületében problémát jelent, például az illegális munkásszállók létrejöttének esetében, ugyanis az önkormányzat tehetetlen, úgyhogy azt szeretné, ha az új jogszabály adna olyan jogköröket az önkormányzatoknak, amelyekkel felléphetnének az ilyen ügyletek ellen.
Nekem van egy kis gondom a definícióval. A helyi közösségek önrendelkezésének a biztosítása mint alaptörvényben biztosított jog azt jelenti, hogy ha én erre hivatkozva hozok egy rendeletet, akkor megtehetem, hogy az újpestieket kitiltom Ferencvárosból?
– érdeklődött Baranyi Krisztina, aki szerint ezzel a magánszemélyek szabad mozgáshoz és letelepedéshez való jogait csorbítják.
Navracsics Tibor Baranyi Krisztina felvetésére reagálva kifejtette, szerint erre nem lenne lehetőség, mert az ellentétes lenne a diszkriminációmentesség elvével. Szerinte ha mindenkire kiterjedő korlátozást vezet be Ferencváros, akkor élhet ezzel a jogával, ha viszont egy adott csoportot akar kizárni, akkor nem.
Elképzelhető, hogy az Újpest-szurkolók Fradi-szurkolók lesznek, ha átköltöznek Ferencvárosba
– reagált a ferencvárosi polgármester felvetésére Sára Botond.
A főispán ezt követően Szász Józsefhez fordult, és kifejtette, szerinte a problémát elsősorban az okozza, hogy mire az önkormányzat vagy a kormányhivatal látóterébe kerülnek az illegális munkásszállók, addigra már működő illegális üzletekről van szó – de hozzátette: nyitottak a probléma kezelésére és az egyeztetésre.
Ennek megelőzése érdekében érdemes gondolkodni akár ennek a jogintézménynek a keretein belül, akár további jogosítványokat adva az önkormányzat számára
– jegyezte meg a főispán.
„Én mindig megköszönöm, amikor van mód érdemben egyeztetni, mert ez nem minden törvényjavaslat kapcsán történik meg. Így például szerintem ha Nagy Márton miniszterelnöki egyeztetést [kezdeményez] az önkormányzatok likvid forrásainak az állami installálására, akkor még ennél is több polgármester lenne jelen, hogy erről egyeztessünk. De ez is nagyon érdekes kérdés” – kezdte felszólalását Karácsony Gergely, miután megköszönte a miniszternek, hogy összehívta a konzultációt.
A főpolgármester hangsúlyozta, az önkormányzatiság lényege az, hogy a helyi közösségek érdekeit védjék, ezért fontos ezt szélesebb összefüggéseiben vizsgálni. Ez alapján pedig kijelenthető, hogy a javaslat elhibázott, mert nem a valódi problémát célozza. Kiemelte, hogy szerinte a kormány az utóbbi években folyamatosan csökkentette az önkormányzatok mozgásterét, és bár a mostani javaslat látszólag bővítené a helyi döntéshozók jogköreit, valójában más, sokkal fontosabb területeken nincsenek megfelelő eszközeik. Karácsony szerint az önkormányzatoknak vissza kellene kapniuk a jogköröket a helyi ingatlanfejlesztések szabályozására, a közlekedés megszervezésére és a nagyberuházások engedélyezésére.
Egy önkormányzat ma nem tudja megakadályozni, hogy egy környezetszennyező üzem létesüljön a területén, de azt elérheti, hogy bizonyos magánszemélyek ne költözhessenek oda. Ez egy teljesen torz helyzet
– mutatott rá Karácsony Gergely.
A főpolgármester ettől függetlenül nem állítja, hogy a túlzott betelepedés ne lenne valós probléma. „Vannak az országon belüli földrajzi mobilitásban olyan települések, amelyek legszívesebben kitennék a megtelt táblát, és én amellett érvelek, hogy ezt tehessék is meg. Vagyis semmiképpen nem gondolom azt, hogy bármilyen eszköz, amit az önkormányzatok kapnak egy jogszabály által, az egy olyan eszköz, amiről le kéne mondaniuk. Tehát én amellett érvelnék, hogy legyen lehetőség erre Budapesten is” – jelentette ki a főpolgármester.
Karácsony Gergely szerint azonban ez egy „csővégi megoldás”, mert a probléma egészét, azt, hogy az önkormányzatok meg lettek fosztva azoktól az eszközöktől, amelyekkel ténylegesen meg tudják védeni a településük önrendelkezését, el tudják érni azokat a célokat, amiket egy település stratégiai célként kitűz, hogy milyen településsé akar válni, azt ez a jogszabály nem oldja meg.
A kormány egy pajzs helyett egy parittyát ad nekünk
– fogalmazott a főpolgármester.
Karácsony Gergely külön kitért a lakcímnyilvántartás anomáliáira is, amelyek szerinte a választási rendszer manipulálásához is hozzájárulhatnak.
„Magyarországon a lakcím gyakorlatilag egy hivatalos postafiókká vált. Ez nemcsak a választások miatt probléma, hanem az ingatlanpiaci spekuláció szempontjából is” – hangsúlyozta. Karácsony Gergely úgy látja, hogy Budapest szempontjából nem az ilyen korlátozások jelentik a megoldást, hanem az önkormányzati rendszer megerősítése.
Csárdi Antal független országgyűlési képviselő is jelen volt a konzultáción, és ő is csatlakozott a főpolgármester választási csaláshoz fűződő aggályaihoz.
Pontosan tudjuk, hogy választás előtt adott esetben életvitelre teljesen alkalmatlan ingatlanokba költöznek be tucatnyian, ami komoly kockázatot jelent
– fogalmazott a politikus.
Navracsics Tibor azonban hangsúlyozta, hogy a jogszabály „egy olyan eszköz lenne, amelyet az önkormányzatok szabadon alkalmazhatnak, ha szükségét érzik”. Azonban hozzátette, hogy „ez nem egy mindenre megoldást nyújtó jogszabály, hanem egy opció, amelyet az önkormányzatok a saját helyi érdekeik szerint használhatnak”.
Soroksár polgármestere, Bese Ferenc hangsúlyozta, hogy a kerület népessége 4000 fővel nőhet a következő években, miközben az intézményi kapacitások már most is elégtelenek, ezért ők támogatják a javaslatot, ahogyan a XVI. kerület vezetése és Németh Zoltán, Budafok-Tétény alpolgármestere is. A támogatókhoz csatlakozott Pikó András is, aki szerint ő üdvözöl minden olyan dolgot, amely kibővíti az önkormányzatok döntési jogköreit.
Borbély Lénárd, Csepel polgármestere szerint az ő szempontjukból teljesen irreleváns a tervezet.
Csepelen van egy mondás: kétféle ember van, aki már csepeli, és aki még nem. Ebből kiindulva én úgy érzem, hogy a kerületünket tekintve abszolút nem releváns ez a törvénytervezet, úgyhogy ha esetleg a törvény lehetőséget ad rá, akkor sem gondolom, hogy élnénk a rendeletalkotással. Mindenkit várunk sok szeretettel, aki az együttélés szabályait képes betartani
– fogalmazott.
Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere szerint azonban nehéz úgy véleményezni a javaslatot, hogy azt még nem is látták. Szerinte több kérdés még homályos, és nem esett szó arról, hogy a átáramló gépjárműforgalom vagy az iskolarendszer hogyan viszonyul a jogszabályhoz. Pedig meglátása szerint ez is fontos eleme az önkormányzatok önazonosságának és önrendelkezési jogának, mert ha valaki kiköltözik az agglomerációba, akkor térítésmentesen használhatja a budapesti infrastruktúrát.
Emellett egyrészről szerintem az, hogy ki lakik ott ténylegesen, és hogy ezt az önkormányzat szankcionálhatja, hogyha adott esetben egy fiktív lakcímet létesít valaki, ez tényszerűen nem igaz. A másik, amiben szerintem félreértés van, az az elővásárlási jogok kérdése, hogy azt kvázi egyfajta vívmányként próbáljuk meg beállítani, pedig erre most is van lehetőség
– jegyezte meg, majd hozzátette, hogy az már más kérdés, ha ahhoz, hogy élni lehessen az elővásárlási joggal való, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter forrásokat allokál.
„Elnézést kérek, hogyha bárki is úgy hallotta volna, hogy én az elővásárlási jogot vívmányként mutattam be. Általában az egész jogszabályt nem vívmányként mutatom be, hanem egy olyan segítségnek, ami azoknak az önkormányzatoknak, akik igénybe akarják venni, bővíti a mozgásterét. Távol álljon tőlem az, hogy önökre bármilyen vívmányt is ráerőszakoljak” – hangsúlyozta Navracsics Tibor.
A miniszter reakciójában kifejtette, hogy ők csak kibővítenék az elővásárlás kereteit az önkormányzatok számára, de ezzel sem kötelező élnie egyik városvezetésnek sem.
A dugódíj, az útdíj és az egyéb ilyen dolgok nem hozzánk tartoznak, egész egyszerűen nem ennek a törvényi szabályozásnak a tárgya
– jegyezte meg, majd hozzátette, tisztában van azzal, hogy most mindenki neki mondja el az elmúlt tíz év sérelmeit, és hasznos lenne az úthasználat kérdésében is egy konzultáció, de erre most neki nincs lehetősége.
A hosszabb vita során több polgármester is felvetette, hogy az ingatlanárak változása miatt perek indulhatnak az önkormányzatok ellen, ha a beköltözés szigorítása miatt csökken egy ingatlan értéke.
„Hogyan lehet majd bebizonyítani, hogy az ingatlanár csökkenését nem a helyi rendeletek okozták?” – tette fel a kérdést Csárdi Antal.
Navracsics Tibor szerint a jogi kérdéseket további egyeztetések során kell tisztázni, de az ilyen esetekben a helyiek kárpótlást kérhetnének ingatlanjaik értékének csökkenése miatt az önkormányzatoktól. A miniszter zárásként hangsúlyozta, hogy a konzultáció nem formális, a visszajelzések beépülhetnek a törvényjavaslatba.
Az az igazság, hogy ezen a héten minden nap a három államtitkár és én a végigjárjuk a vármegyéket, és konzultálunk. Éppen azért, hogyha valami durva tévedés van, akkor az kiderüljön. Az elképzelhető, hogy a javaslatok egyéni képviselői indítványként fognak végül bekerülni, és elnézést kérünk ezért, de egyszerűen időhiányban vagyunk. A beköltözés megtiltása szerintem egy durva eszköz, ezért az önkormányzatok csak kivételes alkalommal folyamodjanak hozzá, vállalva annak minden kockázatát. De ez egy lehetőség azon önkormányzatok számára, amelyek más megoldást már nem látnak ahhoz, hogy élhető maradjon a településük
– jelentette ki.
(Borítókép: Navracsics Tibor, Láng Zsolt és Sára Botond a helyi önazonosság védelméről szóló törvényjavaslat kapcsán tartott közösségi értékvédelmi konzultáción a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumban 2025. március 3-án. Fotó. Balogh Zoltán / MTI)