Rendőröket hallgatott meg a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla Sófi Gyula ügyében. Az igazságügyi orvosszakértőt egy évvel ezelőtt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék vesztegetés, továbbá büntetőügyben hamis tanúzásra felhívás bűntette miatt. A szakértő a vád szerint 1-2 millió forinttal próbálta megvesztegetni beosztottját, hogy ő is az apa javára döntsön a szakvéleményében, ezt azonban a kollégája megtagadta.
Az ítélet szerint 2019-ben szexuális erőszak bűntettének gyanúja miatt nyomozás volt folyamatban egy olyan ügyben, amelyben a feljelentő azt állította, hogy kiskorú gyermekét annak édesanyja és ismeretlen személyek 2017-ben szexuálisan zaklatták. A feljelentéshez csatoltak egy igazságügyi orvosszakértői és gyermekpszichiáteri egyesített szakvéleményt is, amelyet a vádlott, Sófi Gyula – aki egy pszichiátriai osztály osztályvezető főorvosa, egyben igazságügyi szakértő –, valamint az ő szakértőtársa készített, a Fővárosi Törvényszék korábbi közleménye szerint.
A szakvélemény szerint a kiskorú sértett személyes vizsgálata során arra jutottak, hogy a gyermekkel szemben korábban akár szexuális abúzust is elkövethettek. Ezt követően a feljelentő jogi képviselőjének indítványa alapján a nyomozó hatóság a kiskorú gyermek vizsgálatára kirendelt egy másik igazságügyi pszichológus szakértőt, aki egyébként a vádlott munkatársa volt.
A vizsgálatot követően az igazságügyi szakértő felhívta a kollégáját, és az eljárásról érdeklődött nála.
Amikor a szakértő közölte a vádlottal, hogy a feljelentésben foglalt állítások szerinte nem állják meg a helyüket, Sófi Gyula megkérdezte, hogy esetleg „ki lehet-e hozni mást a történetből”. A nemleges választ követően a vádlott pár nappal később ismét megkereste kollégáját, és jelezte neki, hogy az édesapának sokat megérne, ha valótlan tartalmú szakvélemény benyújtásával igazolnák, hogy a kisfiút szexuálisan zaklatták. Eközben a vádlott egy papírlapra ráírta azt is, hogy „1-2 millió”. A felajánlottakra azonban a pszichológus szakértő nem reagált.
Az elsőfokú ítéletet az ügyész tudomásul vette, míg a vádlott és védője fellebbezést jelentett be.
Az egyik rendőr a tanúvallomásában felidézte, hogy az ügy koronatanúja, Sófi Gyula beosztottja elmondta nekik, hogy kellemetlenül érezte magát a vádlott alkotta helyzet miatt. Nem emlékszik már arra, hogy melyik szakvéleményért mentek pontosan, de állítja, hogy a vesztegetési kísérlet miatt nekik jelenteniük kellett a feletteseiknek.
Az egyenruhás korábbi kollégája megjegyezte, hogy emlékei szerint telefonon hívta a szakértő, hogy mindenképpen személyesen keressék meg, mert akar nekik mondani valamit, de többet nem árult el a hívásban.
Sófi Gyula védőjének perbeszédében kiemelte az ügyvéd, hogy
problémás, hogy a rendőrségi feljelentés kilenc hónappal a bűncselekmény észlelése után született.
Ez azért is fontos, mert ezek alapján indult meg az eljárás Dr. Sófi Gyula ellen. Kijelentette, hogy nincsen objektív bizonyíték az ügyben, ezzel pedig a törvényszék sem vitatkozott, így kérdéses szerinte, hogy mi alapján lehet a koronatanú szavaira támaszkodni, és kimondani, hogy bűncselekmény történt. Indítványozta, hogy Sófi Gyulát az ítélőtábla bizonyítottság hiánya miatt mentse fel a vádak alól.
Az ügyészi vádbeszéd szerint azonban megállja a helyét a törvényszék döntése, ezért nem is fellebbezett ellene korábban a vádhatóság. Azt elismerte, hogy a rendőrök későn tették meg a feljelentést, abban azonban szerepelt minden olyan körülmény, amely miatt megalapozottnak tekinthető a bíróság döntése. Noha az első fokon nem kért letöltendő börtönbüntetést az ügyészség, most azonban a másodfokon eljáró Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség azt indítványozta, hogy hagyják helyben az elsőfokú döntést. Ezt azzal indokolta, hogy meglátása szerint Sófi Gyula felrúgta azt a szabályt, hogy neki elsődlegesen a nyomozó hatóságot kellett volna segítenie.
Különösebben nem tudok hozzászólni
– kezdte utolsó szó jogán felszólalását Sófi Gyula, aki röviden elmondta, hogy ő mindig az igazságszolgáltatást igyekezett segíteni a szakértelmével. Állította, hogy nem gyakorolt nyomást beosztottjára, csupán arra kérte, hogy végezzen precíz munkát, abba ne lehessen belekötni. Visszautasította, hogy narcisztikus személyiség lenne, de olyan sem történt szerinte, hogy őt anyagilag támogatta volna bárki.
Sófi Gyula elvárja, hogy bizonyítékokat tegyenek le az asztalra ellene, hiszen a becsületében már megsértették. Az ügyében döntés csütörtök délelőtt várható az ítélőtáblán.