„Az aktív életmód ösztönzésére még soha nem állt ekkora forrás rendelkezésre. Az a feladatunk, hogy ezt hatékonyan, átláthatóan elköltve nagyon sok olyan embert megmozgassunk, akik eddig nem mozogtak. Rendkívül fontosnak tartjuk a SZÉP-kártya Aktív Magyarok zsebének bevezetését, mert az Európai Unióban az egyik legelhízottabb nemzet vagyunk. Ez nem csak a felnőttekre igaz, a gyerekek fittségi mérése alapján is egészen tragikus a helyzet” – jelentette ki lapunknak Révész Máriusz. Az aktív Magyarországért felelős államtitkárral az életmód és az egészség összefüggései mellett az új KRESZ-ről, valamint a fővárosi bicikliutakról is beszélgettünk.
Az elmúlt napokban az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság a Miniszterelnökségről átkerült a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumba. Az államtitkár nem aggódik, mert az aktív turisztika területén eddig is sokat dolgoztak együtt Navracsics Tibor miniszterrel, aki szintén elkötelezett az ügyben. Az ő támogatásával indult el 2013-ban a Mozgás Éjszakája, sőt ennek mintájára kezdeményezte uniós biztosként a BeActive Nightot. „Az új minisztériumban még nagyobb lendülettel fogjuk mozgásra ösztönözni a magyarokat” – húzta alá Révész Máriusz.
Sebességváltás címmel jelent meg az Aktív Magyarország 2024 évértékelő kiadvány, amelynek előszavát Révész Máriusz jegyezte. Az államtitkár ebben úgy fogalmazott, hogy „az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság valójában Magyarország jól-lét államtitkársága”.
A politikus a „jól-lét államtitkárság” jelentésére vonatkozó kérdésünkre kifejtette: „Magyarországon az egyik legnagyobb probléma, hogy az egészségi állapotunk minden adat szerint rendkívül kedvezőtlen. A várható élettartamunk az uniós átlagtól 4,6 életévvel marad el, ráadásul a közérzetünk is meglehetősen rossz, rosszkedvűek vagyunk. Ha sikerülne kicsit aktívabban élnünk, az a boldogságunkra is jó hatással lenne. Már Magyarországon is vannak olyan munkahelyek, ahol jól-lét-, wellbeingfelelősök dolgoznak. Igazából mi vagyunk Magyarország jól-lét államtitkársága. Ez nem egyedülálló, az Egyesült Arab Emírségeknek például van happiness- és wellbeingminisztere. A feladatunk megteremteni annak a feltételeit, valamint támogatni azt, hogy az emberek olyan életmódot kövessenek, ami a megfelelő egészségi állapothoz és a mindennapi jó közérzethez hozzájárul.”
Az államtitkár a várható élettartam tekintetében kitért arra is, hogy az uniós átlaghoz képest az elmaradásunk 4,6 év, ami úgy jön ki, hogy a nőknél 3,9 évvel, férfiaknál 5,3 évvel vagyunk lemaradva. Révész Máriusz szerint: „Ez nem azért van, mert hazánkban elnyomják a férfiakat, hanem azért, mert a hölgyek sokkal egészségtudatosabbak. Ha egy férfi eléri a száz kilót, sokszor azt mondja, hogy a férfiember súlya ennyinél kezdődik. Egészségügyi szűrővizsgálatokra is mi, férfiak, némi túlzással, csak akkor megyünk, ha visznek. Az egészségi állapotunk pedig szoros összefüggésben van az életmódunkkal. Egy WHO-kutatás szerint az egészségügyi ellátórendszer csak 11 százalékban határozza meg az egészségi állapotunkat, miközben az életmódunk 43-ban. Mindenki felelős a saját egészségéért.”
Révész Máriusz egy másik kutatást megemlítve arról beszélt, hogy Magyarországon a halálozások 9,7 százaléka a mozgásszegény életmódra vezethető vissza:
Ha kiszámoljuk, ez azt jelenti, hogy naponta 37 ember halála hozható összefüggésbe a mozgásszegény életmóddal. Ez dráma! A mi feladatunk, hogy ezen változtassunk, és megteremtsük a mozgás feltételeit. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy hogyan lehet rávenni azokat az embereket a mozgásra, akik ezt egyáltalán nem tartják fontosnak.
És hogyan? – vágtunk közbe kérdésünkkel, amelyre válaszolva az államtitkár elárulta: „Akkor járunk sikerrel, ha a mozgás élmény. Ha az emberek élvezik, amit csinálnak, ha olyan sportágakat tudnak űzni, amelyekről úgy mennek haza, hogy ez fantasztikus volt, és alig várom a következő alkalmat, akkor van esély a sikerre. Ha ezt nem tudjuk megoldani, akkor néhányan ugyan fogcsikorgatva fognak sportolni, de széles tömegeket nem tudunk megmozgatni”.
Az államtitkár szerint közösségeket kell teremteni, mert ha megbeszéljük a barátainkkal, hogy mikor és hol sportolunk, akkor még rossz idő, fáradtság esetén is hajlamosabbak vagyunk összekapni magunkat, és elindulni, mintha egyedül lennénk. „Élmény és közösség, megfelelő infrastruktúrával. Ha ezek a helyükön vannak, akkor van esély arra, hogy bevonjuk az embereket” – összegzett az államtitkár, hangsúlyozva: „Felvázolhatjuk a gyerekeinknek, hogy milyen drámai következményei lesznek, ha nem mozognak, hogy szív- és érrendszeri megbetegedéseik lesznek 25 év múlva, s a többi – akinek vannak gyerekei, pontosan tudja, hogy mekkora hatással van ez rájuk. Ez nem működik, ahogy sajnos a dohányos sem teszi le a cigit hirtelen megvilágosulva, amikor elolvasta a dobozon a feliratot, hogy az súlyosan károsítja az egészségét. Csak akkor van esély a sikerre, ha a gyerek, felnőtt és nyugdíjas is élvezi a mozgást.”
Révész Máriusz arra a kérdésünkre, hogy Magyarországon a lakosság hány százaléka sportol rendszeresen, elmondta: „Tavaly készítettünk egy kutatást, önbevallás alapján a magyarok 55 százaléka soha nem sportol. Egy évvel korábban az Eurobarometer felmérésének adataiban még 59 százalék volt az arány.” Mosolyogva jegyezte meg, hogy ez alapján lehet, hogy jól dolgozik az államtitkárság, de még sok a teendő, mert Finnországban a lakosság 8, Svédországban 12, Csehországban 26, Szlovéniában 25 százalék nyilatkozott úgy, hogy soha nem sportol. A jelentős különbségben „van némi szerepe annak is, hogy a skandinávok tíz kilométer túrázást már sportolásnak tartanak, viszont Magyarországon zömében csak azt nevezzük sportnak, ha verseny van, ha küzdelem van, vagy legalább az időt mérik”.
Sajnos az Európai Unióban az egyik legelhízottabb nemzet vagyunk. Ez nem csak a felnőttekre igaz, a gyerekek fittségi mérése alapján is egészen tragikus a helyzet. A Magyar Diáksport Szövetség NETFIT-mérése szerint az összes magyar településen a kedvezőtlen és a rendkívül kedvezőtlen kategóriában vannak a gyerekek, a települések többségében közelebb a rendkívül kedvezőtlenhez
– festett borús képet az államtitkár.
Révész Máriusz arra a kérdésünkre, hogy a gyerekek túlsúlyában mekkora felelőssége van az oktatási rendszernek, rámutatott: „A magyar oktatási rendszer szinte egyedülálló abban, hogy minden nap van testnevelés. A NETFIT-mérés 2015-ben kezdődött, először enyhe javulást láttunk, majd a Covid-járvány elképesztő romlást hozott. Mostanra jutottunk vissza az első mérések szintjére. Ebből látszik, hogy a mindennapos testnevelés bevezetése javulást hozott, de amikor nem kellett bejárni az iskolákba, drámai volt a romlás”.
Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a különböző mérések szerint egy felsőtagozatos iskolás naponta 4-6 órát tölt különböző képernyők előtt, a középiskolások átlagosan közel 8 órát, „a sportolásnak, mozgásnak pedig az egyik legnagyobb ellenfele a mobiltelefon és a számítógép. A különböző korosztályokban a gyerekek negyede, néhány esetben 30 százaléka túlsúlyos, ami drámai”. Ráadásul a túlsúly mellett más problémák is észlelhetők: „A gyerekek súlya nőtt, alvásidejük csökkent, a PISA-mérések szerint a gyerekek tudása egész Európában csökkent, a diákok közösségi élete is visszaesett, a mentális problémákkal rendelkezők száma drasztikusan nőtt. Dr. Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház igazgatója beszélt arról, hogy húsz évvel ezelőtt mindössze egy gyermekpszichiáter dolgozott náluk, most viszont huszonöt, és a huszonöt pszichiáter terhelése nem kisebb, mint húsz éve az egynek. Óriási kihívások vannak a mentális területen, de ez nem magyar sajátosság”.
Révész Máriusz szerint a gyerekeknél ugyanaz a recept, ami a felnőtteknél: „Élményt kell adni a testnevelés órákon és a sportegyesületekben is. Ezt eddig csak részlegesen sikerült megvalósítani. Tizenkét év közoktatás alatt el kellene érni, hogy a gyerekek megszeressék a mozgást, és tizennyolc éves koruktól már önszántukból sportoljanak, mozogjanak. Látva a fiatalok, egyetemisták adatait, ezt nem igazán sikerült elérni. Ami a sportegyesületeket illeti: viszonylag sok gyerek kezd sportolni 4-8 éves kora között, de a 70-90 százalékuk 16 éves korára lemorzsolódik. Az egyesületek többségében inkább azokkal a gyerekekkel foglalkoznak, akik esélyesek a versenyeken. A fiam példáját is hozhatnám, aki jégkorongozott, de a mindennapos edzés és a hétvégi mérkőzések miatt elfogytak a csapattársai, és a végén ő is abbahagyta. Egy kicsit lazábbá, élményszerűbbé kellene tenni az egyesületeken belüli sportolást is. Biztató, hogy a sportállamtitkár meghirdette a Sportoló Nemzet Programot. Ennek részeként például a sportegyesületeket is próbálják a versenysport mellett az amatőr sport irányába kinyitni. Újra kell gondolni a finanszírozást, hogy érdemes legyen megtartani a középiskolában is a fiatalokat”.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a kormány biztosít-e elegendő forrást a szabadidősportra. Révész Máriusz úgy látja, áttörést értek el. A rendszerváltozás óta nem kapott akkora figyelmet és forrást a szabadidősport, élménysport, mint most. Tavaly megkapták azt a lehetőséget, hogy a cégek a népegészségügyi termékadójuk (NETA) 10 százalékát az Aktív Magyarországért programok javára ajánlják fel, amivel tavaly több, mint 3 milliárd forint pluszforráshoz jutottak. Idén a kormány a tervezett NETA 10 százalékát automatikusan betervezte a költségvetésbe, ami még további 6,5 milliárd forintot jelent. „Soha ennyi pénz az aktív életmódra, a szabadidősportra, az élménysportra nem állt rendelkezésre” – szögezte le az államtitkár.
Révész Máriusz azokról a kritikákról, amelyek szerint a kormány a TAO-rendszeren és különböző szponzorációkon keresztül a profi sportot preferálja a szabadidősporttal szemben, kifejtette:
Jóval árnyaltabb a kép ennél, hiszen a TAO-támogatásnak például nagy szerepe van az utánpótlás-nevelésben is. Az aktív életmód ösztönzésére fordított forrás az elmúlt években dinamikusan növekedett. Bárki végignézheti az éves beszámolóban az elmúlt évek élménysport fejlesztéseit, programjait. Óriásit ugrottunk előre. Hamarosan elkészül a Monspart Sarolta Aktív Életmód Stratégia, ami kijelöli a továbblépés irányait. Az aktív életmódba fektetett összegek többszörösen megtérülnek, az egészségügyi költségek, a táppénz csökken, nem beszélve arról, hogy az egészséges embereknél kevesebb a betegség miatt kiesett munkaidő. A kormány szempontjából ez befektetés a versenyképességbe.
Révész Máriusz hangsúlyozta a transzparencia fontosságát: „Fontos, hogy a pénzt hatékonyan és átlátható módon használjuk fel. Ötödik éve, minden évben kiadjuk az évértékelő füzetünket, amelynek a végén tételesen fel van sorolva, hogy kik és milyen projektekre, mekkora támogatást kaptak. Senkinek nem kell közérdekű adatigényléssel bajlódnia, a kiadvány online is elérhető. Az is jótékony hatású, hogy minden kedvezményezett tudja, a támogatás mértéke nem titok, mindenki láthatja, a honlapunkon is megtalálható”.
Révész Máriusz lapunknak arról is beszélt, hogy támogatták az aktív életmódot szolgáló infrastruktúra-fejlesztéseket, valamint különböző mozgásösztönző, szemléletformáló kampányokat is indítottak. Az államtitkár több konkrét példát említett az infrastruktúra-fejlesztésben:
Révész Máriusz világossá tette, nem szeretnék megmondani, hogy ki mit sportoljon, az a cél, hogy mindenki megtalálja azt a mozgásformát, amelyet szívesen beépít az életébe. Az idei évben 500 millió forinttal támogatják a különböző élménysport események rendezését, a futástól a kerékpározásig, a fitnesztől a vízitúrázásig, a gyaloglástól a Balaton átúszásig.
A politikus a szemléletformáló programjaik közül kiemelte: „Magyarország legnagyobb mozgásösztönző játéka” a Millió lépés az iskoládért. Eddig 467 ezren regisztráltak, és az őszi, valamint tavaszi fordulóban 77 napon keresztül kell gyűjteni a lépéseket. A játék végén 100 iskola kap egy-egy millió forintos sporteszköz vásárlási utalványt Az államtitkár szerint soha nem volt Magyarországon ennyire sikeres mozgásra ösztönző játék.
Révész Máriusz a Vándortáborokra a legbüszkébb, tavaly 18 ezren táboroztak. „Ez egy többfunkciós gyógyszer: egyszerre van a gyerek közösségben, ismeri meg a hazáját, és találkozik a teljesítmény örömével”. Vándortáborozni lehet gyalogosan, vízen, bringázva és zarándokolva. 41 útvonalon több, mint 900 turnust hirdettek meg, „a Vándortáborok költsége rendkívül kedvező, 49 ezer forint/résztvevő áron lehet táborozni hét napig, ami tartalmazza a szállást, az étkezést és a felszerelést, a bringát, a kenut, mindent. A hátrányos helyzetű gyerekekre külön figyelnek, nekik ennek az összegnek a felét kell fizetniük egy hétért. Még lehet jelentkezni, a honlapon megtalálhatók a még szabad turnusok".
Meghirdették az Aktív Osztálykirándulás Programot is: „Mindannyian megéltük azt, hogy órákat buszoztunk, megnéztünk egy múzeumot, visszaültünk a buszra, újra mentünk egy órát, megnéztünk egy másik látnivalót, aztán este kergethetett minket a tanárnő, mert nem voltunk fáradtak. Lehetővé tesszük, hogy kerékpárral is lehessen osztálykirándulásra menni. 2,5 óra kerékpározás után a gyerekek alig várják, hogy a múzeumhoz érjenek, és az indulás előtt még csillogó szemmel, érdeklődve inkább kérdeznek az idegenvezetőtől, hogy egy kicsit később induljanak. Ez humorosan hangzik, de tényleg így működik.”
Révész Máriusz elmondta, hogy sokan azt gondolják, a szegényebb vármegyékben alacsonyabb és a jómódú országrészekben nagyobb a túlsúlyosak aránya. „A helyzet pont fordítva igaz, a legelhízottabb megye Szabolcs-Szatmár, és a megyék fejlettségében felfelé haladva csökken arányaiban a túlsúlyosok száma”. Ez a tendencia már a gyerekeknél is megjelenik, ezért a súlyosan hátrányos helyzetű térségekre külön figyelnek. Az itt élő gyerekeknek egynapos, ingyenes, aktív osztálykirándulásokat szerveznek. Tavaly ötezer gyerek jutott el így osztálykirándulásra, idén már 7500-an kapnak lehetőséget erre. „A lényeg, hogy egy napra, nem túl távol, ötven kilométeres körzeten belül busszal elviszik a gyerekeket általában erdei iskolába, ahol aktivitási és oktatási feladatok is vannak. Ebédet is biztosítunk nekik. Azok az iskolák jelentkezhetnek, amelyekben eléri a 60 százalékot a hátrányos helyzetűek aránya. Óriási sikere van a programnak” – összegezte az államtitkár.
Révész Máriusz felhívta a figyelmünket a Sport43 (angolul szójáték: for free) programra is, amelyben az iskolán kívüli élménysport lehetőségekhez juttatják a gyerekeket. Az ingyenes programban lehet menni falat mászni, síelni, evezni, görkorcsolyázni, biciklitúrázni. Tavaly 200 ezer gyerek vett részt, idén 250 ezer résztvevővel terveznek. Az államtitkár a fentieken túl említés szintjén felsorolta a Pontvadászatot, vagyis új tájfutó pályák telepítését, a pingpongterem-építési programot, a mászófalprojekteket, valamint azt is, hogy Budapesten létre szeretnének hozni egy fedett skate/bringaparkot is.
Révész Máriusz 2025-ös célként jelölte meg, hogy minél több olyan embert tudjanak megszólítani, akik eddig nem mozogtak. Ezeknek az embereknek egy részét az egészségüggyel összefogva szeretnék elérni, ezért indították el a Mozgás receptre!, a Mozdulnék, a Mozdulj a netről a valóságra programokat. A másik részét a munkahelyeken keresztül kívánják elérni. Óriási eredménynek tartják, hogy a SZÉP-kártya Aktív Életmód zsebére a munkáltatók adhatnak havi 10 ezer, évi 120 ezer forintot a munkavállalóknak sportolási célra. Harmadrészt előrelépést szeretnének elérni a nyugdíjasoknál is, ezért együtt dolgoznak a nagy nyugdíjas szervezetekkel. Nagy sikernek tartják, hogy a nyugdíjas gyalogló klubok számát másfél év alatt 120-ról 1000 fölé emelték.
Révész Máriusz arra a kérdésünkre, hogy az államtitkárság részt vesz-e az új KRESZ-szabályozás elkészítésében, elárulta:
Éveken keresztül önszorgalomból, nagyon sok civil szervezettel összefogva dolgoztunk egy KRESZ-módosító csomag előkészítésén, ez körülbelül 2021-re összeállt. Amikor Lázár miniszter úr megkapta a feladatot, akkor ezt a csomagot átadtuk neki. Ő nagyon megköszönte, és az információink szerint sok javaslatunk bent is maradt a tervezetben. Remélem, hogy rövid időn belül elfogadásra kerül, most már eléggé abszurd, hogy az elektromos rollert nem ismeri a KRESZ. Régóta itt van ez a közlekedési eszköz, és hol segédmotoros kerékpárnak minősítik, hol nem. Kaptam több levelet, miszerint ittas rollerezésért elvették a jogosítványt, ami furcsa, mert jogsi nélkül is lehet rollerezni. A rollert ilyenkor segédmotorkerékpárnak minősítették. Ha a roller segédmotoros kerékpár, akkor bukósisak kell hozzá, viszont így az egész rollerszolgáltatási rendszer bedőlne, mert az emberek nem bukósisakkal a hónuk alatt sétálnak a városban.
Az államtitkár a KRESZ-módosítás fontos szempontjaként kiemelte a közlekedési balesetek számának csökkentését. „Bár nagy javulás történt, de nemzetközi összehasonlításban még mindig az uniós átlag felett van a súlyos, halálos balesetek száma. Olyan javaslatokat tettünk, mint például a másfél méter előzési oldaltávolság kerékpárok és gyalogosok esetében, ami a biztonság növelését szolgálja. Ha javaslatainkat elfogadják, akkor az hozzájárulhat a közlekedési balesetek számának csökkenéséhez”.
Révész Máriusz álláspontjára kíváncsiak voltunk a Budapesten belüli kerékpárutakkal kapcsolatban rendszeresen fellángoló vitával összefüggésben is. Az államtitkár először leszögezte: „Ha azt a kérdést tesszük fel, kívánatos-e, hogy többen kerékpározzanak a nagyvárosokban, akkor teljesen egyértelmű igen a válaszom. Azoknak az autósoknak, akik szerint ez nem kívánatos, egy gondolatkísérletet javaslok: ha egy jelzőlámpánál csak a harmadik zöldön jutnak keresztül a csúcsforgalomban, játszanak el azzal a gondolattal, mi lenne, ha az előttük lévő autósok közül minden második kerékpárra ülne? Az összes nagyvárosban, Moszkvától New Yorkig abban gondolkodnak, hogy bővítsék a mikromobilitási lehetőségeket, és úgy alakítsák a közlekedési feltételeket, hogy a rövid utazásokon minél többen tudjanak kerékpárral, rollerral közlekedni. Ez az autósoknak is jó, mert minél kevesebb autó, annál gyorsabban lehet haladni”.
Révész Máriusz szerint hazánkban sok helyen messze nem ideális a kerékpáros infrastruktúra. Példaként a járdán vezetett, utcákat sokszor keresztező, kétirányú kerékpárutakat hozta, amelyekről „mindenki, aki nem biciklizik, azt gondolja, hogy biztonságos. Ezzel szemben a baleseti statisztika szerint a járdán vezetett kétirányú kerékpárút, és az utca kereszteződésében, ahol az autók jönnek, történik a legtöbb baleset. Nem azért, mert az autósok gonoszak, vagy a kerékpárosok meggondolatlanok, hanem egyszerűen későn veszik észre egymást. A KRESZ-módosításnál a kerékpáros szervezetek egyik elsődleges kérése az volt, hogy a kötelező kerékpárút-használatot a balesetveszélyes helyeken meg kell szüntetni. Miért kényszeríti őket a KRESZ egy olyan infrastruktúra használatára, ami a baleseti statisztikák szerint sokkal veszélyesebb, mint az út szélén biciklizni? Ezek a balesetek az autósoknak is rosszak, minden ilyen őket is megviseli. Ha a kerékpárutak legveszélyesebb 5 százalékát (ezek mind településen belül vannak) átminősítenénk választható kerékpárútra, javítana a közlekedés biztonságán. Én is sokszor kerékpárral jövök a munkahelyemre, 7,5 kilométer, nyugodtan mondhatom, ha mindenhol, ahol elsőbbségem van, érvényesíteni próbálnám, akkor hetente háromszor elütnének”.
Az államtitkár kitért a Fővárosi Önkormányzat stratégiájára is: „Úgy tűnhet, hogy az, amit mondanak a közlekedésről, összhangban van a mi álláspontunkkal, de van egy komoly különbség. Karácsony Gergely korábbi kabinetfőnöke, Balogh Samu egy konferencián a Galvani híd kapcsán pejoratív hangsúllyal kijelentette, hogy a kormány közlekedés-infrastruktúra beruházásokkal akar forgalmat csökkenteni. Az én álláspontom az, hogy csak így lehet forgalmat csökkenteni. Ehhez nem elég némi sárga festék. Ha szétnézünk a világban, minden olyan országban, ahol sokan kerékpároznak, komolyan, precízen megtervezték a kerékpározók és az autósok közlekedését is.”
Kiderült: lett volna erre pénz, ám a Fővárosi Önkormányzat az elmúlt években összesen 3 milliárd forintnyi, számláján lévő pénzt nem tudott felhasználni, azt elvesztette, visszafizette.
Sajnálatos, hogy 8 milliárd forintból, amit a főváros az uniós forrásokból kerékpárút-fejlesztésre kapott, 2,2 milliárd forinttal nem tudott mit kezdeni, vissza kellett fizetnie. Ezt a Rákos-patak menti kerékpárút bánta. De talán ennél is kínosabb, hogy még Tarlós István idején, 2019-ben, kijártam a kormánynál 800 millió forintot budapesti kerékpárút-építésre, azzal, hogy a Fővárosi Önkormányzat további 800 millió forinttal kiegészíti az összeget. Az önkormányzati választások után Karácsony Gergelyéknek kellett volna megépíteniük Óbudán keresztül a Duna menti kerékpárutat. Nagyon nagyvonalúak voltunk, mert kétszer is meghosszabbítottuk a határidőt. De amikor a harmadik határidő meghosszabbításnál kiderült, hogy több mint 5 év alatt még a tervek elkészítéséig se jutottak el, akkor nem hosszabbítottunk. A Fővárosi Önkormányzat így tavaly novemberben visszafizette a pénzt, és ezzel összesen 3 milliárd forint forrásvesztést könyvelhet el, amelyet kerékpárút-fejlesztésre lehetett volna fordítani. Ebből lehetett volna olyan infrastruktúrát építeni, ami jó lett volna a kerékpározóknak és az autósoknak is
– fogalmazott Révész Máriusz.
(Borítókép: Révész Máriusz 2025. március 4-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)