A napi híradásokat év eleje óta a külpolitikai hírek uralják, különösen Donald Trump elnökségének újabb és újabb megosztó mozzanatai, valamint az ezekre adott reakciók. Nagy Attila Tibor politikai elemzőt arról kérdeztük, hogyan határozza meg a magyar belpolitikát a külpolitikai kontextus, illetve mennyire számít a választóknak, hogy ki mit állít a geopolitikai folyamatokról. Az Indexnek arra is válaszolt, miért beszél keveset külpolitikáról Magyar Péter, és ezt meddig teheti meg ilyen felbolydult nemzetközi környezetben, miközben a Fidesznek egyértelműen az az érdeke, hogy a Tisza Párt elnökét állásfoglalásra kényszerítse.
Magyarország helyzetét erőteljesen befolyásolják a külpolitikai hatások. Nagy Attila Tibor ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország számára nagyon fontos az export, és kis ország lévén nagyobb a kitettsége a külpolitikai folyamatoknak. Ezen felül Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja, ami szintén meghatározó tényező. A politikai elemző úgy véli, a magyarországi politikát jobban befolyásolják a külpolitikai hatások és folyamatok, mint amennyire azt a hazai közvélemény gondolná. Azt is kijelentette, a közvéleményben nem tudatosult eléggé a tény, mely szerint a Magyarországra vonatkozó jogi normák jelentős részét már nem a hazai jogalkotó szervek, hanem az Európai Unió intézményei alkotják meg.
Úgy látja azonban a politikai elemző, hogy a világpolitika iránti érdeklődés Magyarországon mérsékelt, és leginkább azok a külpolitikai fejlemények keltik fel a lakosság figyelmét, amelyek kirívóak, például az orosz–ukrán háború első hónapjai vagy a Volodimir Zelenszkij és Donald Trump (illetve J. D. Vance) közötti éles vita a Fehér Házban. Nagy Attila Tibor szerint a Fidesz képes tematizálni a közbeszédet és felkelteni az érdeklődést bizonyos külpolitikai kérdések iránt, például a migrációval vagy a genderkérdés elítélésével kapcsolatban.
A politikai elemző véleménye az, hogy a Fidesz előnyben van a külpolitika magyarországi értelmezésében, mert a magyar lakosság többsége elutasítja a bevándorlást és „nem kedveli Ukrajnát”. Mint kifejtette,
azok az ellenzéki politikusok és pártok – mint például a Momentum vagy a Demokratikus Koalíció –, amelyek egyértelműen Ukrajna mellé álltak, „nem jártak jól ezzel a döntésükkel”.
Ugyanakkor hozzátetette, ezen pártok problémái alapvetően belpolitikai természetűek, de az sem segített nekik, hogy „népszerűtlen külpolitikai pozíciókat képviseltek”.
Nagy Attila Tibor megállapítása szerint a 2018-as és 2022-es választások során a Fidesz–KDNP részben külpolitikai területen tudta legyőzni az ellenfeleit. Felidézte, hogy 2018-ban a migrációs kérdés, míg 2022-ben az orosz–ukrán háború volt az a téma, amelyet a Fidesz sikeresen használt fel politikai előnyszerzésre. Kiemelte, hogy az ellenzéki oldalon Márki-Zay Péter 2022-es kampányban tett félreérthető kijelentései szintén hozzájárultak a választási vereséghez.
Az Indexnek adott elemzésében azt is kifejtette, hogy Magyar Pétert éppen a múltbéli tapasztalatok intik óvatosságra a külpolitikai események hazai értelmezésében. A politikai elemző rámutatott arra, hogy a Tisza Párt szavazótábora több különböző párt egykori támogatóiból áll össze, így eltérő nézeteket képviselnek külpolitikai kérdésekben.
A Tisza jobboldali szavazói – a Fideszhez hasonlóan – kritikusak Ukrajna vezetésével szemben, míg a baloldali, liberális szavazók megértőbbek Ukrajna iránt.
A Mandiner kérdésére, hogy támogatja-e Ukrajna NATO-csatlakozását, kelletlenül, de Magyar Péter az országjárása során azt válaszolta: „Nem támogatjuk a NATO-csatlakozását. Senki nem támogatja, és nem is lesz NATO-tag Ukrajna.”
Nagy Attila Tibor szerint Magyar Péternek figyelembe kell vennie az Európai Néppárt álláspontját is, hiszen a Tisza Párt tavaly nyáron sikeresen csatlakozott az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjához, ami fontos a párt nemzetközi legitimációja szempontjából.
Ebből adódóan a Tisza nem ellenezheti teljes mértékben az Európai Unió menekültügyi paktumát, amelyet az Európai Néppárthoz tartozó Ursula von der Leyen is szorgalmazott.
A politikai elemző úgy véli, a Tisza legfeljebb annyit tehet majd kormányra kerülve, hogy a menekültügyi paktum szigorúbb értelmezését képviseli, de nem mehet teljesen szembe az Európai Unió menekültügyi politikájával.
Az Egyesült Államokkal kapcsolatban is óvatosságot lát Magyar Péter részéről. Az ellenzéki politikus eddigi nyilatkozatai alapján Nagy Attila Tibor azt valószínűsíti, ha a Tisza kormányra kerülne, akkor nem ellenséges, hanem normális kapcsolatokat szeretne kialakítani a Trump-adminisztráció republikánus utódjával is. A politikai elemző szerint ennek érdekében Magyar Péter nem engedheti meg magának, hogy már most élesen támadja Donald Trump lépéseit, ahogyan például a DK teszi.
Bár Trump valószínűleg nem ismeri mélyrehatóan a magyar belpolitikát és a Fideszen kívüli pártok külpolitikai álláspontjait, az USA budapesti nagykövetsége informálhatja őt egy Magyar Péter által vezetett kormány várható külpolitikai irányvonaláról
– jegyezte meg Nagy Attila Tibor.
Kitért azonban arra is, hogy az Egyesült Államokkal és Trump politikájával kapcsolatban is megosztott lehet a Tisza Párt támogatói bázisa. A politikai elemző úgy látja, a jobboldali szavazók inkább megértően, míg a balliberális szavazók ellenszenvvel figyelik Trump döntéseit.
Márpedig Magyar Péter nem haragíthatja magára sem a jobboldali, sem a baloldali híveit azzal, hogy kényes kül- vagy belpolitikai ügyekben túlságosan egyértelműen foglal állást.
Nagy Attila Tibor szerint ezért marad az egyensúlyozás: bár a semmitmondó, óvatoskodó mondatok nem hangzanak túl jól, a túlzottan sarkos kijelentések súlyos véleménykülönbségekhez és törésekhez vezethetnek a Tisza szavazótáborában, emellett ezek támadási felületet is nyithatnának a párt és Magyar Péter ellen.
(Borítókép: Magyar Péter és Manfred Weber 2024. június 14-én. Fotó: Kathrin Lauer / dpa / picture-alliance )