Egy tavaly nyáron életbe lépett szabály szerint a kórházban hagyott csecsemőket gyorsított módon lehet örökbe fogadni, azonban csak 59 csecsemőt nyilvánítottak örökbe fogadhatónak. Boros Ilona, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Program vezetője szerint a többi 240 kisbaba esetében a szülők jelentős része haza szeretné vinni gyermekét, csak valamilyen akadályba ütköztek.
Egyre valószínűbb, hogy a kórházban rekedt kisbabák többségéről nem mondtak le a szüleik, szeretnék őket hazavinni, de ezt a gyámhatóság akadályozza – nyilatkozta a Népszavának Boros Ilona, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Program vezetője.
Elmondása szerint az, hogy a tavaly nyári, gyorsított örökbefogadási lehetőség után csak 59 újszülöttet nyilvánítottak örökbe fogadhatónak, ez arra enged következtetni, hogy a többi 240 kisbaba esetében ez azért nem történt meg, mert a szüleik valójában nem hagyták el, és szeretnék hazavinni őket. Álláspontja szerint a kisbabák legalább a felére igaz ez.
Tavaly július elsején lépett életbe a kormány új, ám a szakemberek által kifogásolt jogszabálya, miszerint az örökbeadáshoz nincs szükség annak a szülőnek a hozzájárulására, aki gyermekét közvetlenül a születést követően az egészségügyi intézményben hagyja, és a zárójelentés kézhezvételétől számított 6 héten belül a hozzátartozók sem jelentkeznek a csecsemőért. Abban az esetben is ez a helyzet, ha a szülő nem tesz külön nyilatkozatot arról, hogy a gyereket szándékában áll elvinni a kórházból. Ebből kiindulva viszont felmerül a gyanú, hogy a kórházban maradt újszülöttek többségét látogatja a családja, haza is szeretnék vinni, csak valamilyen akadályba ütköztek.
Boros Ilona elmondta, hogy az utóbbi két hónapban hat esetben kértek segítséget a szülők a TASZ-tól. Az egyik esetben egy decemberben született csecsemő azért nem kerülhetett haza, mert hatósági eljárás indult a szülei ellen. A gyámhatóság ugyanis kifogásolta az anya kisebb testi fogyatékosságát, melynek következtében biceg, az apa pedig súlyos látássérült. A szülők így csak ügyvédi segítséggel tudták elérni, hogy a gyámhatóság visszavonja a gyermekkiemelési eljárást és hazavihessék gyermeküket.
Egy anyukától pedig pszichés állapotára hivatkozva szakították el a gyermekét, mivel a gyámhatóság gyanúsnak találta a nő viselkedését. Az édesanyán azonban sem a szülés előtt, sem a szülés után nem végeztek vizsgálatot. A gyermeknevelésre pedig azért tartották alkalmatlannak, mert véleményük szerint nem volt együttműködő, és minősíthetetlen stílusban beszélt a szakemberekkel.
Boros Ilona úgy fogalmazott: mindez azért történt, mert az anyuka nem egy halk szavú, alázatos nő, hanem olyan, aki felemelte a hangját. Megjegyezte azt is, a család lakhatása rendben van, az apát pedig kifejezetten türelmes, szeretetteljes szülőként írták le, aki gyermekét mindennap látogatta a kórházban.
A lap az ügyben megkereste az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálatot, választ azonban nem kaptak.
A Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház kalocsai telephelyéről a Bajai Szent Rókus Kórházba költöztettek át olyan kisbabákat, akiket szüleik hátrahagytak.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) elismerte az átszállítás tényét, de azt nem mondták el, ez hány kisbabát érintett. A lap információi szerint a bajai kórházban eddig 13 olyan csecsemő és kisgyerek élt, akiket elhagytak, a legidősebb közülük már egyéves is elmúlt. Többségük egészséges, csak azért kell kórházban élniük, mert a magyar gyermekvédelmi rendszer nem képes máshol elhelyezni őket.