A fővárosi Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság elé került a korábban már kiszivárgott tervezet, melyben megemelnék a tömegközlekedési jegyek árát, valamint több járatot is fejlesztenének. A dokumentum szerint az árak emelését követően is Európa egyik legolcsóbb tömegközlekedése lenne a budapesti. Újraterveznék az éjszakai közlekedést, meghosszabbítanák a metrók üzemidejét, valamint meghosszabbítanák a 100E reptéri járat útvonalát.
Korábban már beszámoltunk arról a kiszivárgott dokumentumról, amelyből kiderült, hogy miként emelkednének a jegyek és bérletek árai a fővárosi tömegközlekedésben.
Értesüléseink most megerősítést kaptak, ugyanis a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság elé került a tervezet.
A tervezett áremelések leginkább az alkalmi utazókat érintik. A leggyakrabban használt jegytípusok új árai:
Az áremelést részben a vidéki nagyvárosok jegyáraival indokolták, például Debrecenben 500 forint a papíralapú vonaljegy, 480 forint a digitálisan vásárolt, és 650 forint a fedélzeti vonaljegy.
A BKK által kiadott anyagban az is szerepel, hogy az áremelésekből befolyó összegből részben olyan fejlesztéseket finanszíroznak, mint:
A dokumentum szerint az éjszakai tömegközlekedést jelenleg 47, csak éjszaka közlekedő autóbuszjárat és az éjjel-nappal közlekedő 6-os villamos, 200E és 100E buszok alkotják. A javaslatban pedig 46 csak éjszaka közlekedő buszjárat, 3 metróvonal, 12 éjjel-nappal közlekedő járat, valamint 4, a nappalihoz hasonló útvonalon közlekedő éjszakai járat szerepel. Emellett bővített üzemidőben közlekedne még az M1-es metró, az 1-es és a 47-es villamos is.
A metró üzemidejének meghosszabbítását már novembertől bevezethetik, így hétvégén éjjel a jelenlegi 23:40 helyett 1:30-ig közlekednének a szerelvények. Amikor már a meghosszabbított üzemidővel sem jár a metró, akkor metrópótló busz közlekedne.
Mint írják, a jelenlegi éjszakai hálózat fenntartása 4-5 milliárd forintos összegbe kerül évente, a változtatások pedig további 100 millió forintos többletköltséget jelentenének.
A reptéri járatokkal kapcsolatban több változtatási javaslatot is felsorolnak, melyek között egyedüli megvalósíthatóként szerepel a 100E buszjárat meghosszabbítása a Nyugati pályaudvarig, melynek következtében tehermentesülhetne a Deák Ferenc tér.
Felmerült az a tervezet is, hogy a 100E járat érintse a Keleti pályaudvart. A kitérő azonban éves szinten 120 millió forintjába kerülne a BKK-nak.
A bővítések között egy, a Kelenföld vasútállomásról induló reptéri járat tervezete is felmerült. A járat azonban éves szinten plusz 700 millió forintba kerülne, a torlódások miatt viszont kiszámíthatatlan lenne a buszok közlekedése, így ezek nem kerülnek megvalósításra.
A dokumentum szerint Budapest – a jelenlegi belépő árszintet tekintve – Bukarest után a második legolcsóbb város Európában. Az 50 forintos áremeléssel is jelentősen az európai átlag alatt maradna, gyakorlatilag a harmadik helyre – Pozsony és Prága közé – kerülne a főváros.
A változások érintik a réven történő közlekedést is, ahol például a személygépkocsi-átkelés díja 420 forintról 500 forintra emelkedik. Jelentősen nőnek a rendezvényhez kapcsolódó jegyek (RKJ) árai is, így például a 3 napos jegy ára 3300 forintról 4200 forintra változik.
A javasolt áremelések és azok hatásai a bevételmegosztás után éves szinten körülbelül 880 millió forint többletbevételt jelentenének a fővárosnak.
Az Állami Számvevőszék előzetes véleménye alapján az önkormányzat prioritásként kezelte a közösségi közlekedés széles körű elérhetőségét, ezért a 2013-as viteldíjemelést követően – néhány kivételtől eltekintve – nem emelte a jegy- és bérletárakat. Ezzel szemben a busz- és villamosrelációval is rendelkező vidéki városok, mint Debrecen, Miskolc és Szeged, már emeltek a díjakon. A dokumentum arra is kitér, hogy míg Budapesten a bruttó átlagkereset 817 ezer forint, addig Debrecenben 668 ezer forint, Szegeden pedig 649 ezer forint, ami 18 százalékkal, illetve 21 százalékkal marad el a fővárosi átlagtól.