„Harminc másodperced van, hogy elérj az óvóhelyre, ha megszólal a sziréna, ennyi idő alatt kellene az utcánk végére rohannom két kisgyerekkel” – mondja Liora Ruth ortodox zsidó zenész és édesanya, aki február 21-én kapta meg a másodfokú bíróság döntését arról, hogy két héten belül fel kell számolnia budapesti életét, és vissza kell térnie Izraelbe két kisgyerekével.

A bírósághoz az apa fordult a gyerekek jogellenes elvitele miatt, noha a nő közös megegyezéssel költözött Budapestre. A férfi első fokon elvesztette a pert, mivel a bíróság kimondta, a háború miatt nem volt biztonságos visszaköltöznie a nőnek két gyerekével a zsidó államba. Aztán a Hezbollahhal kötött meglehetősen bizonytalan tűzszünetre hivatkozva a bíróság másodfokon úgy döntött, hogy itt az idő, hogy az anya visszatérjen Izraelbe 8 és 9 éves gyermekével. Holott azóta a terrorszervezet számtalanszor áthágta már a megállapodást.

Liora Ruth a Hezbollah által uralt Libanontól nem messze, Cfát városában élt, itt van az óvóhely nélküli háza, ahová most visszakényszerül.

Nincsenek rokonaim, nem tudunk máshová menni Izraelben

– mondja kétségbeesetten. Magyarországra költözésük előtt előfordult, hogy ötször is megszólalt a sziréna, mire a gyerekekkel elért az óvóhelyig. „Az egyiküket a fürdőkádból kellett kiszednem, a másik épp a mellékhelyiségben volt. Az öt sziréna azt jelenti, hogy ötször meg is hallhattunk volna, ha a mi házunkat éri találat” – teszi hozzá.

Mind a gázai, mind a libanoni tűzszünetet is számtalanszor megsértették a terrorszervezetek az elmúlt időszakban, az izraeli túszok és a palesztin foglyok átadásának első fázisa pedig nemrég lezárult. És ugyan még folynak alkudozások a tűzszünet meghosszabbításról, Donald Trump amerikai elnök a Hamásznak nemrég küldött ultimátuma nyomán bármikor újraindulhatnak a harcok a zsidó állam északi és déli határainál.

Két hét alatt felszámolni egy életet

Liora 2023 októberében érkezett ide két kisebb gyermekével az EMIH Magyar Zsidó Szövetség által szervezett repülőjáraton közel 200 másik menekülővel együtt. Történetét többen megírták annak idején a magyar sajtóban is. Két idősebb gyermeke az Egyesült Államokban és Izrael más részén tanul, ezért ők nem tartottak vele Budapestre.

Nem értem az egészet, a volt férjem beleegyezett, hogy ideköltözzünk, azóta sokszor járt Budapesten, találkozhatott a gyerekekkel, amikor csak akart

– mondja Liora, aki szerint a gyerekek jól beilleszkedtek a hazai közösségbe az elmúlt másfél évben, megtanultak magyarul is, barátaik lettek. Az édesanya munkát vállalt Budapesten, a Maimonidész Zsidó Gimnáziumban tanított judaisztikát, megélhetése is jobban biztosított itt, mint Izraelben. Ez különösen azért fontos, mert a gyerekek kizárólagos szülői felügyeleti jogát ő gyakorolja, ezért az eltartásuk költségeinek nagy része is rá hárul. Az apa ugyanis háborús veterán, akitől épp a harcok következtében kialakuló poszttraumás stressz-zavar tünetei következtében – fóbiák, dührohamok, depresszió – vonta meg a bíróság a felügyeleti jogot. Egyidőben távoltartási végzés is volt ellene erőszakos viselkedése miatt.

Liora most mégis arra kényszerül, hogy két hét alatt számolja fel az itteni életét. A bíróság ugyan január 16-án döntött a sorsukról, de ő csak február 21-én kapta meg az értesítést, hogy legkésőbb március 10-ig vissza kell vinnie a gyerekeket Izraelbe. Ellenkező esetben át kell adnia a gyerekeit a hatóságoknak. Liora ezért kénytelen volt repülőjegyet venni, már dobozolja a holmiját, felmondott a munkahelyén és az albérletében, hogy visszatérjen egy életveszélyes területre, egy bizonytalan életbe, ahol a férje számára biztosított a heti egyszeri láthatás.

Bántalmazók helyett az anyák ellen?

Liora Ruth története nem egyedülálló az itt élő izraeli nők körében, akik szintén próbálnak továbbra is Magyarországon maradni, amíg a háború be nem fejeződik. Többük ellen az 1980. évi hágai egyezmény alapján indított eljárást a férjük a gyerekek visszavitele érdekében. Hágai eljárással volt érintett a nemrég Budapesten meggyilkolt japán nő is, aki még 2020-ban akart a gyerekeivel visszaköltözni Budapestről Japánba. Bár a nő megállapodott a férjével a Japánba utazásról, a férfi végül a nagyobbik gyermeket, a kisfiút nem engedte el az anyával, majd hágai eljárást indított a nő ellen, és azt mondta a gyereknek és a környezetnek is, hogy a nő elhagyta a fiát.

Jóllehet az 1980. évi hágai egyezményt eredetileg a bántalmazók ellen hozták létre, akik sok esetben elrabolták a közös gyereket, a Hague Mothers néven működő nőjogi szervezet szerint mostanra a hágai eljárások 75 százaléka a gyerekeikkel bántalmazók elől menekülő anyák ellen irányul.

Nagyon szűk a mozgástere egy olyan nőnek, aki már megkapott egy ilyen döntést

– mondja Tekes Mariann, a Patent Egyesület jogásza, aki szerint a tűzszünet bevezetése óta úgy tűnik, nem nyilvánítják veszélyesnek az izraeli területeket. Bár az eljáró magyar bíróság a döntésének meghozatala előtt gyakorlatilag minden ügyben beszerzi az izraeli hatóságok nyilatkozatát azzal kapcsolatban, hogy az adott terület, ahová vissza kell térniük, biztonságos-e a gyerekek számára, és ennek alapján hozza meg döntését, a magyar Konzuli Szolgálat oldalán Izrael továbbra is a kiemelt biztonsági kockázatot rejtő ország kategóriájába van sorolva.

„A nők együttműködnek az ilyen döntésekkel, hiszen nem akarják kockáztatni, hogy egy bírósági eljárásban a hátrányukra értékeljék, hogy nem tesznek eleget egy bírósági határozatnak, és ezáltal a másik szülőnek ítéljék a gyerekeiket” – teszi hozzá Tekes Mariann, aki nagyon gyakran találkozik ilyen ügyekkel a Magyarországon élő külföldiek körében. Szerinte több esetben úgy kezdődik el a hágai eljárás, hogy korábban a két szülő szóban megállapodik a másik országba költözésről, mint ahogy ez megtörtént Liora esetében is.

Liora sem tud mást tenni, fejet hajt a döntés előtt, és reménykedik abban, hogy nem az életükbe fog kerülni az apai jogok érvényesítése Izrael egyik legveszélyesebb környékén.

A szerző a Kalligram és a Park Kiadó írója, rendszeresen publikál a nők társadalmi helyzetéről és a zsidóságról szóló írásokat, cikkeket.

(Borítókép:  Liora Ruth)