Mint beszámoltunk róla, egy hónappal ezelőtt jelentette be a tüntetést a Magyar Orvosi Kamara, ahova a Magyar Orvosok Szakszervezetével együtt más társszakmák részvételét is várták.

A társszakmák is velük tartanak?

Időközben kiderült, hogy a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, valamint a Magyar Gyógyszerészi Kamara is távol marad szervezetileg a szombati orvostüntetéstől, de a tagjaikra bízzák, hogy egyénileg részt kívánnak-e azon venni. 

Balogh Zoltán, a MESZK elnöke közölte, hogy a szakdolgozók visszajelzése alapján a legtöbben a bérükkel elégedetlenek, így érdekképviseleti szervezetként elsősorban a bértárgyalásokban szeretnének előrelépést elérni, de a mostani megmozdulás nem erről szól. A tagjaik között végzett felmérés szerint 80 százalék ért egyet a döntéssel. Ugyanakkor magánszemélyként a helyi elnökök 11 százaléka, a küldöttek 23 százaléka jelezte, hogy ott lesz a rendezvényen.

A MOK hangsúlyozta, hogy pártpolitikusok részvétele nélkül akarják megvalósítani a rendezvényt, aminek az „egészségügy mindenkié” üzenetére hivatkozva nem kérik, hogy uniformisban, fehér köpenyben jelenjenek meg a szakdolgozók vagy az orvosok. Felhívásuk szerint az ágazatban dolgozók mellett a demonstrációra minden jó szándékú, a téma iránt elkötelezett ember jelenlétére számítanak.

Miért vonulnak utcára az orvosok?

Álmos Péter, a MOK elnöke a demonstráció bejelentésekor hangsúlyozta, hogy éves szinten 2500 milliárd forint hiányzik az egészségügyből, az állam az EU átlagának felét sem költi a magyar emberek gyógyítására, mindez a kamara szerint jelentősen felelős azért, hogy a régióban nálunk halnak meg a legtöbben rosszindulatú elváltozások miatt. 

Évente 60 ezren vesztik életüket olyan betegségekben, amelyek elkerülhetők lettek volna. Ezzel szemben Csehországban ez a szám 40 ezer, de uniós összevetésben háromszor rosszabbak a magyar adatok – mutatott rá a kamara elnöke.  A MOK következtetése szerint 20 ezer azoknak a haláleseteknek a száma, amelyek közvetlenül az egészségüggyel függnek össze: több száz napos várólisták, nem jutnak időben szűrővizsgálathoz az emberek. 

„Tapasztalat, hogy a magyarok nem kapnak olyan minőségű ellátást, mint a nyugat-európaiak” – emelte ki a kamara elnöke, megjegyezve: a CT- és MR-készülékek száma is messze az uniós átlag alatt van. Ami az infrastruktúrát illeti, közlésük szerint a kórházak külső-belső felújítására is szükség lenne, csakhogy folyamatos adóssággal küzdenek, miközben az ellátatlanságot folyamatosan számon kérik. Svéd Tamás, a MOK főtitkára erről azt mondta, hogy a vezetést így két irányból kérik számon, de a két elvárás üti egymást. A betegek mellett saját magukat is a rendszer áldozatának tartják az orvosok – olvasható a Magyar Orvosi Kamara közleményében. Az orvosokat nap mint nap szembesítik azzal, hogy tevékenységük nemcsak „nem hoz hasznot”, de egyenesen „veszteséget termel”. Sokszor csak 10 perc jut egy betegre, ahhoz, hogy a finanszírozást „összekapargassák”.  A költségvetési lékek betömködéséhez pedig már általánossá vált az az utasítás, hogy naponta hány beteget kell elbocsátani, vagy a hónap hanyadik napjától kell visszafogni az ellátást. 

A kamara kitért a humánerőforrás-hiányra is: az egészségügyi dolgozók alacsony száma túlhajszoltsághoz vezet, az alapellátásban pedig a háziorvosi praxisok kiüresedése okoz egyre jelentősebb problémát. „Egymillió magyar embernek már nincs saját háziorvosa” – húzta alá a MOK. Meglátásuk szerint az, hogy a rendszerből hiányzó szakemberek pótlása sokszor helyettesítéssel történik, ahhoz vezet, hogy az elöregedő háziorvos-társadalomból egyre többen inkább a nyugdíjazást választják, ezt a folyamatot pedig az ügyeleti rendszer átalakítása felgyorsította. Álmos Péter hangsúlyozta, hogy a hazai egészségügyi rendszer az alapellátásra épül, amit szükséges megerősíteni ahhoz, hogy a kedvezőtlen statisztikákban javulást érjenek el. 

Álmos Péter kiemelte, az elmúlt 30 év minden kormánya felelős a kialakult helyzetért, a rendszerváltás óta mindig félre volt téve az egészségügy. Megjegyezte: az elmúlt években tettek erőfeszítéseket azért, hogy a helyzet változzon, de úgy tűnik, nem érvényesültek a szakmai érvek. Az idei évre vonatkozó költségvetés is ezt mutatja meg, aminek eredményeként továbbra is forráshiányos marad a rendszer. Ennek érdekében „évente sok száz milliárd forinttal kell növelni az egészségügy költségvetését a következő évtizedben”. Második pontként transzparens kommunikációt szeretnének, hogy az érintett felekkel nyíltan beszélhessenek a problémákról és azok megoldásáról.

Kiemelték, hogy a jelenlegi helyzet fenntarthatatlan, valamint társadalmi és politikai konszenzus kell arról, hogy „az egészségügy a nemzet értéke, az állam működésének egyik fontos tényezője”, ami nem alapulhat egy gazdasági paradoxonon.

Már február elején indítottak ezzel kapcsolatban kampányt a közösségimédia-felületeken és órásplakátokkal. Most pedig utcai demonstrációval igyekeznek változást elérni. A MOSZ és a MOK közleményében kiemelte, tisztában vannak azzal, hogy hosszú évekbe telhet az ilyen mértékű átalakulás, de a legsürgetőbb lépéseket az alábbi három pontban foglalták össze:

1. Azonnali gyorssegély az egészségügyi kasszának, a legkritikusabb területeket célozva (kórházi ügyeletek, háziorvosi ellátás, eszközhiány).
2. A betegellátás minőségének javítása és nyilvános reformterv készítése érdekében ágazati egyeztető fórum haladéktalan összehívása a szakmai kamarák, ágazati szakszervezetek és betegképviseleti szervezetek bevonásával.
3. A 2026-os költségvetésben 500 milliárd forinttal fordítson többet a kormány az egészségügyi kiadásokra és változtatásokra, majd 5 év alatt az egészségügyi költés érje el az európai átlagot.

Reagált a Belügyminisztérium

A Magyar Orvosi Kamara szombatra meghirdetett demonstrációjának egyértelműen politikai és nem szakmai töltete van – nyilatkozta a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára, Takács Péter az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában. Az államtitkár azt mondta, a kamara helyében feltenné a kérdést, hogy mikor volt jobb orvosként dolgozni Magyarországon: 2010-ben vagy most. Hozzátette, a kollégák döntő többsége szerint „jó ma Magyarországon orvosként dolgozni”. „Átlagbérüket 338 ezerről 2,2 millióra emeltük; olyan bérszínvonalat értek el az orvosok Magyarországon, ami mutatja, hogy mind a magyar kormány, mind a társadalom nagyon megbecsüli őket” – közölte az egészségügyért felelős államtitkár. 

„Amikor betegek vagyunk, vagy egy hozzátartozónk beteg, az orvosokban bízunk, hogy gyógyulást hoznak. Azért fontos az orvosok anyagi megbecsülése, hogy minél jobb szakemberek dolgozzanak a kórházakban, és így minél tovább legyünk egészségesek”– jegyezte meg ezzel kapcsolatban közösségi oldalán Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Majd azzal folytatta, hogy Magyarországon a legmagasabb az orvosok bére az átlagbérhez viszonyítva, ennek több mint ötszörösét teszi ki a fizetésük itthon. „Ezzel az elsők vagyunk az OECD rangsorában”– jegyezte meg.

Takács Péter elmondta, hogy 2005 és 2010 között egy pályakezdő rezidens bruttó alapbére 130 ezer forint volt, ez az összeg ma 690 ezer forint.

„A húsz éve pályán lévő kollégák akkoriban bruttó 190 ezer forintos alapbérrel rendelkeztek, ezt másfél millió forintra emeltük. Aki harminc éve volt a pályán, nagyjából 230 ezer forintot keresett, most 1,8 millió forintos alapfizetésre számíthat. A nyugdíj előtt álló, negyven éve pályán lévők 262 ezer forintot vihettek haza 2010-ben, ez most 2 millió 380 ezer forint”– részletezte, megjegyezve: ez minden esetben az alapfizetés, ami kiegészül különböző mozgó bérelemekkel, pótlékokkal, ügyeleti díjakkal – és az esetleges magánpraxisból befolyó pluszjövedelmekkel is.

Takács Péter fontosnak nevezte a szakdolgozók méltó megbecsülését is, ennek kapcsán felidézte, hogy az ő bérüket két év alatt, két lépcsőben 18, majd 20 százalékkal emelték. Ma átlagosan bruttó 800 ezer forint az ápolói fizetés, és ez „versenyképesnek mondható” – idézte szavait az MTI. Az elvándorlásról szólva arról beszélt, hogy harmadára esett vissza ennek aránya a másfél évtizeddel ezelőttihez képest. A béremelések következményének nevezte, hogy fiatalodik az orvostársadalom. „Több fiatal szakorvos csatlakozik a rendszerhez, sokkal többen lépnek be a rezidensképzésbe, mint néhány évvel ezelőtt” – tette hozzá az egészségügyért felelős államtitkár. 

(Borítókép: Álmos Péter a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke sajtótájékoztatót tart megválasztása után Budapesten 2023. november 25-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)