Szombat 14 órára demonstrációt szervezett a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a Magyar Orvosok Szakszervezetével (MOSZ) közösen a Parlament elé, annak érdekében, hogy felhívják a döntéshozók figyelmét a hazai egészségügy problémáira, többek között az alulfinanszírozottságára, aminek szerintük szerepe van abban, hogy uniós szinten megelőzhető halálokokban nálunk a legkedvezőtlenebbek az adatok. A Kossuth térre a társszakmák képviselői mellett a téma iránt elkötelezett embereket is hívták „A magyarok egészsége többet érdemel!” felszólítással, amire már februárban figyelemfelhívó kampányt indított a MOK. A tüntetésről az Index a helyszínről tudósított.
15.55: Még kisebb csoportokban maradtak emberek a helyszínen, de a rendezvény hivatalosan véget ért. A nagyobb tömeg békésen elvonult.
15.40: Álmos Péter szavaira Svéd Tamás úgy reagált: „mindannyian egy egészségesebb és boldogabb Magyarországért dolgozunk, a magyarok egészsége többet érdemel. Vigyázzunk magunkra, egymásra, köszönjük, hogy eljöttek”.
A színpadi műsor végeztével az emberek lassan elhagyták a teret, de a demonstráció üzenete még sokáig látható maradt a kézzel írt transzparenseken és táblákon. Az egyik molinó figyelmeztetett: „A rendszer pácienseket az út szélén hagy”, míg egy másik táblán az állt: „Önálló egészségügyi minisztériumot”.
Hábetler András a beszéde alatt megkérdezte, hogy ki az, aki nem az egészségügyből jött, mire több mint a jelenlévők fele feltette a kezét. Civil ruhában orvosok, szakdolgozók, rezidensek voltak jelen. Most már csak „a magyarok egészsége többet érdemel” MOK-kampányvideó zengi be a teret.
15.30: Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke felszólalásában elmondta: „Az egészség alapjog, de elveszett a bizalom abban, hogy elérhető lesz a megfelelő ellátás, mikor valóban szükség lesz rá” – kezdte beszédét. Kiemelte, hogy évente 70 millió orvos-beteg találkozás történik Magyarországon, és szerencsére ezek többsége nem traumatikus élménnyel zárul.
A technikai felszereltség hiányosságaira is rámutatott: „CT- és MR-készülékek arányában messze lemaradtunk az unióban, sőt még Bulgáriához vagy Romániához képest is” – hangsúlyozta, amire a tömegből pfujolás hallatszott. Különösen aggasztó tényként emelte ki, hogy „a magyarok költenek az EU-ban a legtöbbet zsebből az egészségügyre (fizetésükhöz képest)”.
Közölte azt is: „Az orvosi protokollok, etikai szabályozás nem lehet a politika eszköze, mert ez az önök bőrére megy”. Álmos Péter ezt követően elnézést kért, „ha a túlhajszoltságban az egészségügyben dolgozók rosszul kommunikálnak az emberekkel”, hangsúlyozva, hogy „valójában mindannyiuk szívügye a gyógyulásuk”.
A MOK elnöke a legszükségesebb lépésnek a gyorssegélyt nevezte meg: „A kormány évente 500 milliárd forinttal növelje az egészségügyi költségvetést és ezzel együtt az ellátás színvonalát”. Majd kijelentette:
ahonnan olyan kritika érkezik, hogy az ehhez hasonló társadalmi kiállás csak politika, annak nem annyira fontos, hogy javuljon az egészségügy helyzete.
Határozott reményét fejezte ki, hogy „együtt elérjük, hogy ne kelljen utcára vonulni gyermekeinknek egy társadalmi alapjogért”.
15.20: A résztvevők Csongrád-Csanád, Tolna, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Győr-Moson-Sopron, Bács-Kiskun, Heves, Nógrád megyei, MOK által készített táblákat fognak, helyszíni tudósítónk információi szerint valóban megyei orvosok érkeztek a helyszínre. Fogorvosok, pszichológusok, természettudósok is vannak köztük. A demonstráción a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSz) is képviseltette magát zászlóval.
15.10: A rendezvény következő felszólalója Hábetler András orvos és operaénekes volt, aki elmondta, hogy a demonstráció napjának délelőttjét kislánya szalagszakadása miatt a Semmelweis Egyetem gyermekklinikáján töltötte. Meglepetésének adott hangot a nagy létszámú résztvevő miatt, ami szerinte azt bizonyítja, hogy „mégis van szolidaritás ebben az országban”. Megosztotta személyes tapasztalatait is: a kétezres évek elején kezdett háziorvosi praxisban dolgozni, jelenleg két praxisban helyettesít, és hajléktalanellátóban is tevékenykedik. Megjegyezte, hogy hosszú operaénekesi kitérő után, 2021-ben kezdett újra praktizálni.
Hábetler határozottan kijelentette, hogy nem tart attól, hogy bármi atrocitás érné azért, mert egy társadalmi szolidaritást kifejező rendezvényen felszólal. Ezt követően megosztotta saját egészségügyi tapasztalatait: 2018-ban veserákot diagnosztizáltak nála, és a Covid-járvány előtt az ország egyik legjobb specialistája műtötte meg, aminek köszönhetően meggyógyult. Később azonban rádöbbent, hogy a gyors műtéti ellátást annak köszönhette, hogy az orvosi egyetemen széles kapcsolatrendszerre tett szert. „Úgy vélem, mindenkinek egyenlő hozzáférés kellene az egészségügyi ellátáshoz” – hangsúlyozta.
Hábetler András külön kiemelte, hogy a koronavírus-járvány alatt elképesztő hősöknek látta az egészségügyben dolgozókat. „Az emberek a betegellátás során félnek, és kiszolgáltatottak” – folytatta. „Elfogadhatatlan, hogy az ember a méltóságát is elveszítse a szakemberhiány miatt”. Felidézte a sürgősségi osztályon tapasztalt körülményeket, ahol 12 órás műszakokban dolgoznak az egészségügyi szakemberek, miközben a betegek közül sokan több órát várnak az ellátásra, és „szorult helyzetükben jámborul tűrik” a körülményeket.
Nem repülőtérre, stadionra, az ellátórendszerre kellene többet költeni. Ha ez működik, ide nekem az oroszlánt is. Az egészségügyben mind egy hajóban evezünk – betegek, orvosok, szakdolgozók –, ami most lélekvesztő, tenni kell azért, hogy ez luxusjacht legyen.
Elmondta, hogy praxisában gyakran elszundít a kimerültségtől az ellátás pillanatnyi szünetében az asszisztense, aki gyakran plazmát ad, hogy meg tudjon élni. Ez tarthatatlan – húzta alá. Hábetler András azt is hozzátette, hogy a szakdolgozók a béremelések, a ki nem adott szabadságok miatt becsapva érzik magukat.
„Folyamatos harcban és háborúban állunk az egészségügyben, a végén mindig a halál győz, mi nem tesszük le a fegyvert, ilyen körülmények között küzdünk. Együttes harcra szólítom a politikusokat a magas vérnyomás, a tumorok, az infarktus ellen” – mutatott rá.
Hábetler beszéde után Svéd Tamás közölte: „Örülünk, hogy megmaradtál, az lenne a cél, hogy mindenki megmaradjon”.
15.05: Tapasztó Orsi mentálhigiénés szakember és kutatófizikus felszólalásában kiemelte, hogy a hátrányos helyzetű régiókban születő gyermekek különösen veszélyeztetettek. „Több mint 100 ezer gyermeknek nincs háziorvosa, a szakellátásról ne is beszéljünk” – jegyezte meg. Rámutatott az egészségnevelés hiányára is, amelynek következménye, hogy minden negyedik gyermek túlsúlyos.
Hangsúlyozta, hogy az egészséges életmód követése sokba kerül, és a hátrányos régiókban egyre több gyermek él szuvas foggal. „Nem dönthetik el, hogy hova szülessenek” – mondta a szakember, utalva a regionális egyenlőtlenségekre. A mentálhigiénés stratégia hiányának súlyos következményeire is felhívta a figyelmet:
Egyre több az iskolai zaklatás és az ebből eredő tragédia. A fiataloknál a második leggyakoribb halál az öngyilkosság.
Véleménye szerint elegendő szakember közreműködésével időben fel lehetne fedezni a szorongásos, depresszív tüneteket. „A gyerekek egészségéért az intézmény felelős. Ha a rendszer rossz működését titkolni akarják, az óhatatlanul áldozatokkal jár” – hangsúlyozta.
Beszédét azzal zárta, hogy „minden társadalmat az határoz meg, hogyan bánik az elesettekkel, a jövőjét pedig az, hogyan bánik a gyerekekkel”. Megköszönte a résztvevők jelenlétét, különösen azokét, akik sokat kockáztatnak ezzel. Végezetül határozottan kijelentette, hogy „egy dolgot mindenképpen követelne ebből az épületből” – mutatott a Parlamentre –, „tiszteletet az egészségünk iránt”.
15.00: Svéd Tamás a színpadra lépve a Covid-járványra emlékezve kérte a résztvevőket, hogy 1 perc néma csenddel emlékezzenek az áldozatokra.
14.50: Srádi Péter, a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) elnöke arról beszélt, hogy az egészség kérdése bizonyos szempontból mindig háttérbe szorult. A magyarok rosszabb egészségi állapotának hátterében az eszközhiány, a szakemberhiány, a túlterheltség áll. Pedig hivatásának az egészségügyet azért választja, mert gyógyítani szeretne, a beteg pedig gyógyulni szeretne. Ez nem luxuskérdés, hanem befektetés abba, hogy gyermekeink egészségben nőjenek fel, minél tovább legyen mellettük nagyszülő.
Gyógyító szakemberekre, nem válságmenedzserekre van szükség – jelentette ki Srádi Péter, amit a tömeg tapssal fogadott. Egy nem kiszámítható, büntető rendszernek nincs megtartó ereje. A teljesíteni tudó és akaró embereket csábítja így el a külföldi munkalehetőség. A magyar egészségügy olyan, mint a zuhanóspirálba kerülő repülő, nincs már a rendszerben felhajtóerő – fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy ezen változtatni kell, ahogy azon is, hogy a több beteg ellátása veszteséget termel. Egy magyar ember egészségére 720 ezer forinttal kevesebb jut éves szinten, mint más uniós átlagpolgáréra – tette hozzá.
14.45: Gryllus Dorka színésznő is felszólalt. Elmondta, hogy az élete legnehezebb pillanatában vele voltak az orvosok, nagyapja halálánál, gyermekei születésénél, ezért amikor hívták, ő is jött erre a rendezvényre.
Nem tudhatjuk, hogy mikor leszünk páciensek. Ezért nem mindegy, hogy milyen állapotban van az egészségügy, ahol az emberen szorult helyzetében segítenek
– hangsúlyozta.
14.40: Sodró Eliza színésznő személyes történetet olvasott fel, majd a felolvasott esettel kapcsolatban elmondta: kiszolgáltatott helyzetbe kerül az ember az egészségügyben, ami olyan, amilyet kiharcolunk magunknak. Az orvostól nem pusztán együttérzést, hanem gyógyulást várok – említette, hozzátéve, hogy ilyen attitűddel fordul az egészségügyhöz.
Ezt követően Svéd Tamás, a MOK főtitkára elmondta, hogy orvosként végtelenül hálás az elhangzottakért.
14.30: Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke a szakdolgozók túlterheltségéről számolt be, akik gyakran nem kapják meg a törvényes mértékű pótlékot, pihenőnapot. Heti 72 órát, sokan 270 órát is dolgoznak egy hónapban.
Mint mondta, mindez azért van, mert kevés a szakember, a mentődolgozókat is gyakran vidékről irányítják Budapestre. Szakmai, anyagi előrehaladásukra vonatkozó terv gyakran nem ismert, ami miatt nem lehet új embereket felvenni. Közölte, az állami kiadás az uniós országok felét sem éri el, s idén még ennél is kevesebbet terveznek erre költeni. Közben a tömeg is hangosan felmorajlott.
Soós Adrianna a hónapos, éves műtéti várólistákat is megemlítette: „Nem akarjuk, hogy évente városnyi embert veszítsünk el a nem megfelelő ellátás miatt”. A dolgozói életpályamodellre, a minőségbiztosításra stratégiát kell kidolgozni – húzta alá, hozzátéve, hogy ez utóbbi alapja a betegelégedettségi visszajelzés. A szakmában dolgozók megtartására, visszahívására is stratégia kell és arra, hogy a fiataloknak is vonzó legyen a pálya. További problémaként említette az eszközhiányt, majd azzal zárta: „Drága az életünk, szeretnénk, ha tovább tartana”.
14.20: Gálvölgyi János színművész nem tudott ott lenni az eseményen, de levélben üzent, amit Svéd Tamás olvasott fel. A színész a két évvel korábbi eseményekre utalt vissza, amire akkori állapota miatt lányai és a sajtó jobban emlékezik.
A két évvel korábbi sürgősségi ellátása kapcsán azt írta: a kórházban kitartóan küzdöttek érte, de túlterheltek az orvosok, késlekednek a mentőautók. Felelevenítette, az esettel kapcsolatos reakciót, miszerint nem számít ki híres, ki nem, csak a beteg állapota számít, amire Gálvölgyi utólag már némi iróniával azt írta, reméli nem úgy értették, hogy „tök mindegy, ki vagy, egyformán meg fogsz dögleni”. Laikusként szurkol az orvosi kamarának, az egészségügyi dolgozóknak, „de legfőképpen magunknak, volt és leendő betegeknek, hogy végre olyan ellátást kapjunk, amit mindannyian megérdemelnénk a pénzünkért”– zárta sorait.
14.12: Svéd Tamás, a MOK főtitkára lépett elsőként a színpadra, aki a nemzetközi nőnap alkalmából köszöntötte a nőket. Mint mondta, a szakdolgozók többsége nő, ők azok, akik a vállukon viszik az egészségügyet. Hálás köszönet érte – mondta.
A bírák tüntetésére is visszautalt, szolidaritását fejezte ki velük. Mint aláhúzta, a döntéshozóknál szeretnék elérni, hogy jusson az egészségügyre több pénz és akarat a rendszer fejlődése érdekében. A MOK főtitkára azt kérte, tartsák tiszteletben, hogy ez politikamentes rendezvény.
14.07: A MOK azt szeretné, hogy több forrást vonjanak be az egészségügybe, és konzultáljanak a szakmai szervezetekkel. Úgy vélik, hogy a magyarok egészségtudatossága alacsony, ehhez intenzívebb állami prevenciós kampányra van szükség.
14.04: A demonstráció elején egy kisfilmet vetítettek, amely összefoglalta, hogy Magyarország évente az uniós átlagköltés felét fordítja az egészségügyre, a kórházak adóssága 2024-ben mégis 200 milliárd forint volt. A magyarok egészsége többet érdemel című videóban az is elhangzott, hogy a hosszú várólisták miatt sokan a magánegészségügy felé fordulnak, amelynek bevétele így 1 év alatt 40 százalékkal nőtt, és hogy csaknem 1 millió embernek nincs háziorvosa.
14.00: Szombat délután több száz ember gyűlt össze a Kossuth téren a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) közös tüntetésén. Civilek, szakdolgozók, valamint orvosok és fogorvosok érkeztek a Parlament elé az ország több megyéjéből.
„Minden magyar ember érdeke, hogy megfelelő ellátást kapjon, ha beteg lesz. Hogy ne kelljen hónapokat vagy éveket várni egy életmentő műtétre. Hogy a szakdolgozók és az orvosok ne hagyják el tömegesen az országot. Mert az egészség nem lehet kiváltság, az alapvető emberi jog” – hangsúlyozta a Magyar Orvosi Kamara az esemény meghirdetésekor. A szervezők azt is kiemelték, hogy pártpolitikától független kiállásról van szó, ezért minden résztvevőt arra kértek, hogy ezt tartsák tiszteletben.
A hazai ellátórendszer alábbi problémáira mielőbbi megoldást várnak a döntéshozóktól, annak érdekében, hogy javuljanak a magyarországi egészségügyi mutatók:
Ezekkel kapcsolatban az eseményen a társadalom és az egészségügy különböző szereplői osztották meg személyes történeteiket.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)