Az Oktatási és Képzési Figyelő, amely az Európai Bizottság hivatalos, évente megjelenő elemzése, megvizsgálta Magyarország 2024-es nevelési és oktatási helyzetét. A jelentés olyan főbb kérdéseket érint, mint a bölcsődei férőhelyek csökkenése, a társadalmi mobilitás hasznossága vagy az, hogy miként teljesítenek a hazai diákok az Európai Unió többi tagállamához képest.
Kiadták a 2024-es évre vonatkozó, évente megjelenő Oktatási és Képzési Figyelő jelentését, amelyben az Európai Bizottság helyzetképet ad az uniós országok oktatási és képzési rendszereiről.
A felmérés mind a 27 tagállamot vizsgálja, így Magyarországot is, idén a következő szempontok mentén:
Az elemzés azt vizsgálja, hogy az egyes országokban miként valósulnak meg az Európai Unió (EU) oktatási céljai.
A gyermekek csaknem egyharmada jár fenntarthatósági tanulási programot megcélzó óvodába, aminek keretein belül legalább három napon át tartó szabadtéri környezetvédelmi programokat szervezhetnek, amelyek célja a gyermekek környezettudatosságra és természetszeretetre való nevelése.
A jelentés különösen is kiemeli a Fenntarthatósági Témahét hasznosságát, annak iskolánkívüliségét és hosszúságát, több ilyen lehetőséget javasol.
Ugyanakkor kifogásolják, hogy az Ökoiskola Hálózat nincs jól kiépítve, továbbá nem egyértelműen kimutatható a hatása. Az elemzés szerint az egész területre kimondható, hogy nincs egyértelmű szakpolitikai keret.
A jelentés szerint ezen a területen a részvétel megfelel az uniós átlagnak, ugyanakkor a bölcsődébe járók száma csökkent, ami
az anyák otthon maradásának növekedésével, illetve a férőhelyek számával van összefüggésben.
Kifogásolják, hogy a kormány enyhítette a feltételét annak, hogy ki lehet óvodapedagógus – 2024 januárjától középfokú végzettséggel is lehet –, ezzel pedig a nevelés színvonala is gyengült.
A vizsgálat főleg arra tér ki, hogy a matematika terén gyengén teljesítők aránya magas, különösen is a hátrányos helyzetű diákok körében, ami egyértelműen korlátozza Magyarország versenyképességét és innovációs lehetőségeit.
TÍz diákból három gyengén teljesít matematikából, minden negyedik gyerek pedig szövegértésből.
A matematika eléri az uniós átlagot, ugyanakkor a szövegértés valamennyivel alatta helyezkedik el.
A diákok fizikai és mentális jólléte erősen hatással van a teljesítményre is. A diákok 80 százaléka fejez ki valamilyen kötődést az intézményéhez, 20 százalék pedig arról számolt be, hogy havonta valamiféle bántalmazást kell megélnie. A hátrányos helyzetű diákok nagyobb eséllyel lesznek bántalmazás áldozatai, illetve határozottan gyengébben teljesítenek, mint társaik.
A korai iskolaelhagyás csökkent, viszont így is meghaladja az uniós átlagot.
A 40 százalékos tanárhiány gyengíti az oktatás minőségét, ami főleg a vidéki intézményeknek okoz nehézséget, amelyek jóval le vannak maradva a fővároshoz képest.
Az elmúlt években Magyarország számos intézkedést hozott a szakképzés vonzerejének és munkaerőpiaci relevanciájának javítása érdekében, de
további intézkedésekre van szükség a kihívások kezeléséhez.
2023-ban a frissen végzetteknek csak a negyede szerzett munkahelyet, ugyanakkor a szakképzésben végzettek foglalkoztatási rátája meghaladja az uniós átlagot.
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a magasan képzett munkaerő iránti növekvő kereslet ellenére alacsony.
A felsőfokú végzettséggel rendelkező 25–34 évesek aránya (29,4 százalék) Magyarországon a legalacsonyabbak között van az EU-ban. A frissdiplomások foglalkoztatási rátája (94,7 százalék) meghaladja az uniós átlagot. A jelentésből továbbá az is kiderül, hogy a végzettséggel nem rendelkező szülők gyermekei kisebb valószínűséggel szereznek diplomát.
A jelentés szerint erre oda kellene figyelnie az államnak, ezzel is segítve a társadalmi mobilitást, amely Magyarországon kifejezetten elmaradott.
A jelentkezők száma a tavalyi évhez képest csökkent, ugyanakkor még így is magasnak számít.