Önerőből újították fel a fővárosi ügyvédek az idén 150. évfordulóját ünneplő Budapesti Ügyvédi Kamara székházát. Az Index stábjának még beköltözés előtt mutatta meg az újjávarázsolt épületet a kamara vezetője, Tóth M. Gábor, akit a beruházáson kívül az ügyvédség helyzetéről, a politika hullámveréseiről és a bírák közelmúltbeli tüntetéséről is megkérdeztünk.
Idén ünnepli fennállásának 150. évfordulóját a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK). E jeles alkalomra készülve még 2022 tavaszán, az éves rendes közgyűlésen merült fel a gondolat, hogy megérett a felújításra a Szalay utca 7. szám alatti patinás székház. Az önerőből megvalósított beruházás során, amely 2300 négyzetmétert érintett, és alig egy évig tartott, megújultak az épület gépészeti, elektromos és tűzvédelmi rendszerei, a ház helyiségei, új liftet építettek, befedték a belső udvart, ahol oktatótermet alakítottak ki, és annak tetején – a klub mellett – a tagság számára terasz és zöld tetőkert kapott helyet.
Az Index stábja közvetlenül a beköltözés előtt, az elsők között járta be a megújult létesítményt, méghozzá Tóth M. Gábor kamarai elnök társaságában. Idegenvezetőnk elmondása szerint az elmúlt két-három évtizedben alaposan megkopott belülről a székház régi fénye, a használatból adódó hibák és korábbi átalakítások miatt az épülethez nem illeszkedő megoldások és sérülések jelentek meg.
A székház építése egyébként egészen 1893-ig nyúlik vissza, amikor is Budapest Székesfőváros Tanácsa háromszáz négyszögöl telket ajándékozott a Budapesti Ügyvédi Kamarának az V. kerületi Szalay utcában, kizárólagosan kamarai célokra. Az épület megtervezésével két kiváló építészt, Korb Flórist és Giergl Kálmánt bízták meg, akiknek a nevéhez fűződött többek között a Zeneakadémia megálmodása is. Az alapkövet 1895 májusában rakták le, és egy év alatt, 1896-ra fejezték be a kivitelezést, az akkori tagság vagyoni hozzájárulásából.
Az épület a második világháborúban súlyos károkat szenvedett, így a fővárosi ügyvédek újra bizonyíthatták kötődésüket székházukhoz, hiszen adományaikkal teremtették elő a helyreállítás költségeit. A felújítási munkálatokkal 1947-re végeztek. Az öt évvel későbbi államosítás után a BÜK társbérlőként maradhatott az épületben, hiszen a magasföldszinti helyiség bérlője a Magyar Jogászegylet lett. A rendszerváltozás után a székház sorsáról tárgyalások kezdődtek az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) vezetésével, amit megnehezített, hogy az ingatlan tulajdonjogát időközben törvénnyel az V. kerületi önkormányzatnak adták át. A tárgyalások egyik izgalmas epizódja volt, amikor Bánáti János, a BÜK akkori elnöke meghívottként az önkormányzat ülésén meggyőzte a jelenlévőket, hogy
a tulajdon visszakerülése a kamarához történelmi jóvátétel lenne.
Jelképes vételáron vissza is vásárolta az ügyvédség a hivatásának függetlenségét és méltóságát jelképező épületet, amelynek magasföldszintjére 2006-ban beköltözhetett a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) is.
A Budapesti Ügyvédi Kamarában több mint 8500 ügyvéd és kamarai jogtanácsos van. Az ügyvédjelöltekkel, jogi előadókkal és az európai közösségi jogászokkal együtt a tagok és nyilvántartottak együttes létszáma már 12 ezer fő. A 16 ezres hazai ügyvédtársadalomnak több mint a fele Budapesten praktizál.
Tóth M. Gábor tájékoztatása szerint a fővárosi ügyvédség csaknem kilencven százaléka egyéni ügyvéd vagy egyszemélyes ügyvédi iroda. Ha az ügyforgalom nem is fordítottan arányos, de a nagyobb társas irodáknál koncentrálódnak a bonyolultabb gazdasági tranzakciók. A kamara elnöke szerint jól megfér egymás mellett a nagy irodai és az, úgymond, kisebb irodai ügyvédi lét, hiszen eltér egymástól a szolgáltatások célközönsége. Mint megjegyezte:
Általános tapasztalat, hogy a magánszemélyek mindennapi peres és peren kívüli ügyeit általában a kisebb praxisok vállalják.
Ezután a BÜK elnökét, akit 2018 után 2022-ben is megválasztottak négy évre a köztestület élére, arról kérdeztük, minek tulajdonítja, hogy a kamarát elkerülték a politika hullámverései. Tóth M. Gábor erre azt válaszolta, hogy a területi kamara vezetőjeként a fővárosi ügyvédség függetlenségére – elődeihez hasonlóan – kiemelten vigyáz. Azzal együtt, hogy emiatt több kollégájában néha hiányérzet támad, de értük is teszi azt, amit tesz. Hozzátette: nem az ő véleménye a fontos, mert neki a sokszínű fővárosi ügyvédséget kell képviselnie, az összhangzattant megteremtve.
A politika vizeire evezve arról is megkérdeztük a kamarai elnököt, mi a véleménye a bírák február 22-én rendezett demonstrációjáról. Meglepően politikusi választ kaptunk:
Az ügyvédségnek is elemi érdeke az igazságszolgáltatás függetlensége, mert bírói függetlenség nélkül nincs ügyvédi függetlenség sem.
És ezt el is fogadtuk végszónak.
Tóth M. Gábor 1973. július 13-án született Budapesten. 1991-ben a fővárosi Eötvös József Gimnáziumban érettségizett. 1997-ben az ELTE jogi karán szerzett diplomát. Szakdolgozatát a kábítószerrel visszaélésről írta. Még joghallgatóként megnyerte a perbeszédverseny ügyészi kategóriáját, ezután az egyik zsűritag, Bánáti János ügyvédjelöltnek hívta az irodájába. 2000 óta ügyvéd. 2006-tól a BÜK elnökségének, 2014-től a MÜK elnökségének is tagja. 2018-ban választották meg a BÜK elnökének, majd 2022-ben újraválasztották. Ügyvédként elsősorban büntetőügyekben lát el védelmet és sértetti képviseletet. Jelenlegi legismertebb ügyei közé tartozik a Hableány sétahajó 2019-es dunai katasztrófájához kötődő eljárás, amelyben a Viking szállodahajó kapitányát védi, illetve a halálos siklóernyős baleset ügye, amelyben ő a sértetti jogutód képviselője.
(Borítókép: Tóth M. Gábor. Fotó: Papajcsik Péter / Index)