Az előző héten jelentette be Donald Trump, elképzelhető, hogy Németországból Magyarországra vezényelnek amerikai katonákat. Ez azért furcsa, mert előzőleg arról beszélt az elnök, hogy külföldről vezényel vissza csapatokat, amelyeket egyenesen a mexikói határra küldenek, megerősítendő a határőrizetet.
Kis-Benedek József úgy véli, ezek a kijelentések azt mutatják, Donald Trump nem akarja teljesen feladni az európai jelenlétet, hiszen a kontinensen most is nagyjából 100 ezer amerikai katona állomásozik.
A biztonságpolitikai szakértő elismerte, hogy jelenleg az ukrán hadsereg a leginkább harcedzett kontingens Európában, amit csak erősít az a tény, hogy az utóbbi két évben a legkorszerűbb nyugati katonai technikához jutottak hozzá, és azt terepen, harci körülmények között tanulták meg használni.
A szakértő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy néha túlzóak az európai védelmi erőkről terjengő állítások. Ugyanis a NATO-tagállamokban pontosan előírják, hogy egy-egy haderőnek milyen fegyverekből, lőszerekből, eszközökből mennyivel kell rendelkeznie.
Ukrajna támogatásként a kötelező meglévő fegyvereken túli felesleget, vagy a cserére szoruló eszközöket kapta meg. Ami az európai hadseregek működéséhez szükséges eszközöket illeti, azok megvannak. Európában sokfelé a pótlás érdekében indították be a hadigyárakat.
A lőszereknél egyébként nem kedvelik a túlgyártást, mert idővel lejár a szavatosságuk, és akkor egyszerűen meg kell semmisíteni. Tehát ez drága játék
– tette hozzá a szakértő. Az európai védelem terén olyan képességeket kell létrehozni, amelyekből a jövőben le kell vonni az amerikaiakat. Viszont az is kérdés, hogy az amerikaiak hozzájárulnak-e ahhoz, hogy amerikai fegyvereket amerikai licencek alapján Európában gyártsunk. A szakértő ezzel együtt úgy véli, lakosságarányosan jobban állunk az USA-nál, technológiában még nem, de behozható Európa hátránya, igaz, nem egy hónapon belül.
A NATO nem szűnik meg Kis-Benedek József szerint, viszont miért ne lehetne e mellett létrehozni egy különálló európai haderőt, Amerika nélkül – tette fel a kérdést.
Ez a csoport azon országokat fogná egybe, amelyek igenis elkötelezettek, és hogyha kell, együtt védekeznek Európában. Nagyon régóta lebeg a terv, hogy hozzanak létre egy önálló európai haderőt, korábban már a központját is kijelölték, de eddig ezt nem sikerült működőképesen összehozni.
Jelenleg ott tartunk, hogy ha most egy európai védelmi szervezet formálódik, amelynek nem uniós államok, hanem azon kívüliek – Nagy-Britannia és Kanada – szintén tagjai lehetnek,
akkor egy európai haderő jön létre, de az nem az Európai Unió hadserege lesz.
Szóba került az is, hogy az USA az elmúlt hetek fordulatával miért támogatja szinte nyíltan az orosz expanzionizmust. A szakértő úgy véli, Donald Trump szeretné lépéseivel leválasztani Moszkvát Kínáról, amely ténylegesen az USA fő ellensége. Ha ez nem sikerül, akkor hosszabb távon komoly bajba kerülhet az Egyesült Államok.
Bár több szinten elkezdődtek és jelenleg is tartanak a tárgyalások, azonban a biztonságpolitikai szakértő szerint egy sor kérdést még nem, vagy csak nehezen tudunk megválaszolni. Nyilván először tűzszünetet kellene kötni. Utána viszont jönnek a nyitott kérdések, hogy hol húzódnak majd a határok, és ki fogja azokat ellenőrizni.
A műsorban szó volt még arról is, hogy