Navracsics Tibor önkormányzati és területfejlesztési miniszter zárt körű egyeztetése nem oszlatta el az önkormányzati vezetők aggodalmait a helyhatóságok gazdálkodását érintő új kormányzati tervekkel kapcsolatban. A legvitatottabb javaslat szerint július 1-től a Magyar Államkincstár egy kellően homályos paragrafus alapján határozatlan időre küldhetne költségvetési biztosokat az önkormányzatokhoz.
Navracsics Tibor miniszter keddi tájékoztatóján ismertette, hogy a Versenyképes Járások Program keretében a kormány a települések iparűzési adójából 65 milliárd forintot vonna el és csoportosítana át egy külön alapba. Erre pályázhatnának az önkormányzatok.
A pályázatok elbírálásához egy járás polgármestereinek kétharmados többségi döntése szükséges. Ennek hiányában a települések konzorciumot alkothatnak. Ha azonban a konzorciumi tagok sem tudnak kétharmados többséggel megegyezni, akkor már közvetlenül a miniszter dönthet a források elosztásáról.
Október 1-től a megyei jogú városok, a főváros és a kerületi önkormányzatok kötelesek lennének a megelőző évi költségvetési kiadásuk 5 százalékát meghaladó pénzeszközeiket a Magyar Államkincstárnak (MÁK) utalni. Ez a kötelezettség fokozatosan kiterjedne minden önkormányzatra: 2027-től a városi önkormányzatokra, 2028-tól pedig valamennyi helyhatóságra.
Navracsics a MÁK által fizetendő 6,5 százalékos éves kamatot ígért, ami költségmentesen feltörhető lenne. Ez elsőre előnyösnek tűnhet, de a kamatszint nincs garantálva hosszú távon.
A tervezet szerint az intézkedéssel mintegy 400 milliárd forinttal javulhat az államháztartás egyenlege. A két legnagyobb önkormányzati számlavezető bank (OTP és MBH Bank) várhatóan más szolgáltatásaik drágításával kompenzálja majd a kieső bevételeket – írja a Szabad Európa.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) 14 pontban fogalmazta meg kifogásait. Véleményük szerint a törvény alkotmányosan aggályos, mivel sérti az önálló önkormányzati gazdálkodás elvét, amit az Alaptörvény is rögzít.
Problémát jelent az is, hogy az önkormányzatok sok olyan pénzt kezelnek (például illetékek), amelyeket csak beszednek, majd továbbutalnak. Ha ezeket az összegeket a kincstár elvonja, és csak külön kérésre utalja vissza, az hosszabb ügyintézést és károkat okozhat. A MÖSZ szerint megnő annak a kockázata, hogy az önkormányzatok önhibájukon kívül késve teljesítik fizetési kötelezettségeiket.
A legtöbb aggodalmat kiváltó törvénymódosítási javaslat szerint a Magyar Államkincstár elnöke költségvetési biztost nevezhet ki minden olyan önkormányzathoz, amelynél „súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzetet” tapasztal. A jogszabály azonban nem határozza meg pontosan, hogy mikor minősül egy önkormányzat pénzügyi helyzete „romlónak” vagy „súlyosnak”.
A költségvetési biztos gyakorlatilag teljhatalommal rendelkezne, hiszen minden kiadáshoz az ellenjegyzése lenne szükséges. Ráadásul a törvénymódosítás szerint a biztos maga dönthetne arról, hogy véleményeit és megállapításait nyilvánosságra hozza-e – ami éppen az átláthatóságot veszélyeztetheti.
Az önkormányzati vezetők attól tartanak, hogy a homályosan megfogalmazott kritériumok lehetőséget adhatnak politikai alapú kinevezésekre. Bennfentes források szerint az első célpont a Fővárosi Önkormányzat lehet, de a jövőben bármely önkormányzat sorra kerülhet. A magyar helyhatóságok jelentős része jelenleg is anyagi gondokkal küzd, részben a helyi adóbevételek kormányzati elvonása és az alacsony központi finanszírozás miatt. Sok önkormányzat folyamatosan kénytelen folyószámlahitelt felvenni, ami tovább nehezíti gazdálkodásukat.
(Borítókép: Navracsics Tibor 2024. december 10-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)