Az Alaptörvény tizenötödik módosításával egységessé válik a bírói és az ügyészi korhatár, ami azt jelenti, hogy 2026. január 1-jétől az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár helyett az ügyész hetvenedik életévének betöltéséig állhat fenn.
Mint arról beszámoltunk, a Fidesz parlamenti frakciója március 11-én késő éjszaka benyújtotta az Alaptörvény tizenötödik módosítását, amelynek általános vitáját március 18-án kezdi meg az Országgyűlés.
A tizenegy cikkből álló javaslat egyik rendelkezése eddig kis figyelmet kapott. Az előterjesztés 6. cikke ugyanis módosítja az Alaptörvény 29. cikk (3) bekezdését. Az új rendelkezés így szól:
Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket. A legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya az ügyész hetvenedik életévének betöltéséig állhat fenn.
Ezzel szemben a jelenlegi szabályozás szerint az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.
A javaslat indoklása úgy fogalmaz, hogy a bírói és ügyészi pálya egymástól elválaszthatatlan, és egyenlően járul hozzá a jogállamiság és az igazságszolgáltatás működéséhez. Ezért „az igazságszolgáltatás stabilitása megköveteli, hogy a tapasztalt, nagy gyakorlattal rendelkező bírák és az ügyészek szolgálati jogviszonya – az életpálya lezárására vonatkozó szabályok tekintetében – hasonló elvek mentén kerüljön szabályozásra”.
Az Alaptörvény-módosítás, amely előreláthatóan 2026. január 1-jén lépne hatályba, várhatóan enyhíti az ügyészség létszámgondjait is.
Polt Péter legfőbb ügyész legutóbbi országgyűlési beszámolója szerint két éve az engedélyezett ügyészi álláshelyek száma 2017 volt, amelyből 2023 végén 153 betöltetlen maradt. Emellett a dokumentum arra is kitért, hogy
az ügyészi szolgálati viszony megszűnések csaknem kétharmadát a nyugdíjazások tették ki.
2023-ban a 60. életévüket betöltött ügyészek száma 162 volt, így – hangsúlyozta a beszámoló – a következő öt évben az ő nyugdíjazásuk várható.
Az Alaptörvényt legutóbb 2024 decemberében módosították, akkor arról döntöttek, hogy a legfőbb ügyészt ne csak az ügyészek közül lehessen választani. A tizennegyedik módosítással az Alaptörvény 29. cikk (4) bekezdése helyébe 2025. január 1-jétől a következő rendelkezés lépett:
A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Vagyis az Alaptörvényből kikerült „az ügyészek közül” kitétel. Vejkey Imre, az Igazságügyi Bizottság KDNP-s elnöke, az indítvány benyújtója ezt így indokolta: „A rendszerváltoztatás óta a legfőbb ügyészi tisztséget betöltő három személyből kettő előszöri megválasztásakor nem volt ügyész, így a módosítás a hazai gyakorlathoz igazítja a szabályozást. Egyúttal a nemzetközi gyakorlathoz is, tekintettel arra, hogy számos európai országban (így Hollandiában, Lengyelországban, Dániában vagy Svédországban) a legfőbb ügyészi tisztség betöltésének nem feltétele, hogy a legfőbb ügyész ügyészi múlttal rendelkezzen. A módosítás értelmében az Országgyűlésnek lehetősége lesz arra, hogy a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül választhassa.”
És ahogy erre az indoklás is utalt, a rendszerváltozás utáni három legfőbb ügyész közül ketten valóban a civil világból érkeztek: 1990-ben Györgyi Kálmán az ELTE büntetőjogi tanszékének egyetemi docenseként lett az ügyészség vezetője, míg a Györgyit 2000-ben váltó Polt Péter korábban az ombudsman általános helyetteseként tevékenykedett.
(Borítókép: Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. december 13-án. Fotó: Kovács Attila / MTI)