Erdő Péter bíboros és Depaula Flavio atya a Duna partján, a Batthyány térnél jelentette be, hogy indítványozták Ervin Gábor, zsidó származású pap boldoggá avatását. Ervin Gábort a nyilasok hurcolták el a családjával együtt 1944 decemberében, majd megkínozták, megkorbácsolták, végül édesanyjával együtt a Dunába lőtték. Éppen azon a helyen, ahol a bíboros most bejelentette vértanúságának gyümölcsét.
1944. december elején a nyilasok betörtek Ervin Gábor katolikus pap és hittantanár otthonába, elhurcolták a családjával, a Kapás utcai nyilas székházban édesanyjával együtt megkorbácsolták, majd a Batthyány térnél mindkettőjüket a Dunába lőtték. Az 1934-ben pappá szentelt, majd budaörsi káplánná kinevezett egyházfi 1936-tól a Salvator tanítóképző intézetben, majd 1943-ban a Patrona Hungariae Leánygimnáziumban tanított.
Bár papként nem lett volna számára kötelező, de a szolidaritásból mégis hordta a sárga csillagot a német megszállás után, emellett hangosan tiltakozott is a zsidók elhurcolása ellen – ezért be is vitték a rendőrök. A zsidótörvényekben érintettek védelmére alakult Magyar Szent Kereszt Egyesület munkáját is segítette – melynek vezetője volt többek között Apor Vilmos is –, 1944-ben az egyesület titkárának nevezték ki, haláláig itt szolgált.
Erdő Péter bíboros március 18-án, kora délután a Dunába lövetés helyszínén jelentette be, hogy elindítja Ervin Gábor vértanú pap boldoggá avatását, posztulátornak Depaula Flaviót nevezte ki.
„December 3-án volt 80 éve, hogy ezen a helyen halt vértanúhalált egyházmegyénk kiváló papja, Ervin Gábor” – kezdte meg beszédét a bíboros a Duna-parton, majd bejelentette, hogy
az ő boldoggá avatásának megkezdését kezdeményezi az egyházmegye, méghozzá vértanúság címén.
Ezután elmesélt néhány dolgot Ervin Gábor életéből, például hogy zsidó származású volt, hétéves korában keresztelkedett meg, kiváló képességekkel rendelkezett, számos könyvet kiadott, tagja volt a Magyar Filozófiai Társaságnak. Halálának 40. évfordulóján Bécsben jelent meg róla egy megemlékezés Hanák Gábor tollából, ahol nyitott szellemiségét emelte ki, aki a 40-es évek Magyarországán az egész társadalommal tudott párbeszédet folytatni.
Erdő Péter a vértanúhalált halt szerző Krisztusi nagykorúság című írásából is idézett, amelyben a Szentlélek ajándékairól értekezett Ervin, s a lelki erősségről szólt.
Az úr azért úr a pokolban is, mert az erős, férfias jellem a legnyomorultabb környezetben, a legméltatlanabb bánásmód, a legkínzóbb fájdalmak, a legsajgóbb megaláztatások között is megőrzi méltóságát. Tehetnek vele, amit akarnak, érheti akármi, érezhet velőkig hasogató fájdalmakat: az úr akkor is úr, azaz fegyelmezett, makulátlan, belsőleg, lelkileg érintetlen marad. Innen van, hogy az erős jellem egyúttal tiszta jellem is
– idézte, hozzátéve, hogy Ervin szinte prófétaként látta előre a saját sorsát, ugyanis amikor a nyilasok korbácsolták a székházban, szemtanúk szerint azokat a fájdalmakat élte végig, amelyeket előtte megírt. Majd utána édesanyjával a Dunába lőtték, „szóval ha valaki a szolidáris szeretetnek a vértanúja, akkor egyházmegyénk papja, Ervin Gábor biztosan az” – fejezte be a történetet.
Éppen ezért kérték ki a Magyar Katolikus Püspöki Kar hozzájárulását, hogy elkezdhessék a szentté avatást. Ehhez összegyűjtik a szemtanúk vallomásait, a visszaemlékezéseket és a történelmi iratokat, ennek vezetését Depaula Flavio atya végzi. Az ő gyűjtését tárják majd az Apostoli Szentszék elé. „Bízom abban, hogy nem csak egy új égi közbenjáróval, de egy új példaképpel is gyarapodni tud magyar egyházunk” – zárta szavait.
Ezután Depaula Flavio beszélt arról, hogy posztulátorként az adatok gyűjtése a feladata, ezt a munkát pedig már el is kezdték a az országos és a budapesti levéltárakban, az állambiztonsági hivatalokban és az egyetemeken is. Az ELTE 2012-ben emlékezett meg először Ervin Gábor munkásságáról, amikor egy könyvet is kiadtak róla.
Az atya elmondta, hogy rengeteg másodlagos tanúvallomás van Ausztráliából, Londonból, Amerikából, ahol olyan emberek mesélnek Ervinről, akikkel a szüleik osztották meg a zsidó származású pap történetét.
Nagyon szép elolvasni azt angol nyelven, hogy mit tudnak róla, hogy élte meg a hitet, a szeretetet, a reményt
– mondta Depaula Flavio. Hozzátette, hogy Ervin a Maros utcában lakott, ahol van róla egy emléktábla is, ugyanis nemcsak a saját lakásában, de az egész házban zsidókat bújtatott. Megerősítette, hogy rengeteg apróságot összegyűjtöttek már Ervin Gábor életéről. „Nem csak pap, nem csak vértanú, nem csak filozófus, nem csak hittanár, hanem egy nagyon szép személyiség, egy példakép lehet” – foglalta össze.
Erdő Péter bíboros ezután még visszakérte a szót, és elmesélte, ahogy a sorokban terelt zsidók mellett kiállt Ervin, és kiabált, hogy „ez az emberi jogok arcul köpése, engedjék el őket”. Véleménye szerint ilyet más nem tett volna, majd kiegészítette azzal, hogy hiába nem volt kötelező, Ervin a saját reverendájára varrta a sárga csillagot, így állva ki „zsidó testvérei mellett”. Ez ugyan sokakat megijesztett, de rajta kívül ebből senki másnak nem lett baja. „Ez is a vértanúság csodálatos történései közé tartozik, hogy a saját személyét kockáztatta, de másokat nem sodort bajba” – egészítette ki a bíboros.
(Borítókép: Erdő Péter bíboros 2025. március 18-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)