„A műhús előállításának és forgalomba hozatalának tilalmáról” – ezzel a címmel került napirendre a parlamentben egy kormánypárti javaslat. Az előterjesztés a laboratóriumi hús előállítását és forgalomba hozatalát általánosan tiltaná.

A tilalom alól csak a legszűkebb körben lehetnek kivételek, kizárólag orvosi és állatgyógyászati célú felhasználást tennének lehetővé. A törvényjavaslat így definiálja a laboratóriumi hús fogalmát: „állati sejtekből vagy szövetből mesterséges körülmények között, az élő szervezeten kívül izolált vagy előállított termék”.

Nagy István: Semmi sem indokolja, hogy ilyen módon hozzunk létre emberi fogyasztásra szánt élelmiszereket

Nagy István szerdán a parlamentben, előterjesztői beszédében kifejtette: „A törvényjavaslat a laboratóriumi hús hazai előállításának és forgalomba hozatalának általános tilalmára tesz javaslatot. A kormány elkötelezett az emberi egészség és a környezet védelme, valamint az agrárium fenntartható termelése és a hagyományos vidéki életforma védelme mellett. A laboratóriumi hús előállításának és forgalmazásának lehetővé tétele, elterjedése ezeket az értékeket veszélyezteti.”

A miniszter aláhúzta, a hazai élelmiszer-gazdaság jövőjének szempontjából kiemelt jelentősége van a hagyományos állattartáson alapuló húselőállításnak, különös tekintettel az élelmiszer-termelés fenntarthatóságára, valamint a vidék megtartó szerepére. A laboratóriumi hús előállításának térnyerése az agráriumra és a vidéki életkörülményekre egyaránt káros hatást gyakorolhat.

Nagy István szerint egyre több olyan élelmiszer jelenik meg a kínálatban, amelyeket a hús helyettesítésére fejlesztenek ki. Ide sorolható a világ néhány országában már a fogyasztóknak is hozzáférhető – az Európai Unióban még nem engedélyezett – laboratóriumi hús, amelyet állati eredetű szövetek mesterséges körülmények között történő tenyésztésével állítanak elő.

Semmi sem indokolja, hogy ilyen módon hozzunk létre emberi fogyasztásra szánt élelmiszereket. Elborzasztó az a technológia, amelyben kivesznek egy élő állatból egy szövetet, majd egy kádban, mesterséges körülmények között, sejtszaporítással növelik. Ez lényegében a teremtésbe történő beavatkozást jelenti

– hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve: a leghatározottabban fel kell lépni, és ragaszkodni kell ahhoz, hogy minden élelmiszert a termőföldhöz kötve állítsanak elő. „A kultúra akkor kezdődött, amikor az ember elkezdte megművelni a földet, és addig tart, amíg megműveli” – fogalmazott Nagy István, azzal folytatva, hogy nem szabad megszakítani a termőföld és az ember munkájának kapcsolatát. Ha elterjed a műhús, „a hagyományokat és a kultúrát bontjuk fel, ami olyan gyökértelenséghez vezet, aminek beláthatatlan következményei lehetnek”, elveszíthetjük az identitásunkat, sőt a miniszter kijelentette: „Az európai létforma kerülhet veszélybe, ha elfogadjuk a művileg előállított húsok forgalmazását.”

Nagy István úgy vélekedett, hogy „a vidéki hagyomány, kultúra és életmód kerülhet válságba, amikor olyan témák kerülnek elő, hogy együnk-e műhúst, rovarfehérjét, sáskát, tücsköt vagy éppen bogarat”, ezért fellépnek a folyamat ellen. A miniszter azzal is érvelt, hogy a föld, a hagyomány, a vidék megtartóerőt jelent, a megélhetéshez és a jövőképhez mindig szükség lesz hagyományos mezőgazdasági termékekre.

Élelmiszer-biztonsági és etikai aggályok

Nagy István több aggályt is megfogalmazott a laboratóriumi hússal kapcsolatban:

• Az élelmiszer-biztonság fenntartása. A kormány nem támogat olyan kezdeményezést, amely lehetővé teszi, hogy ezek a termékek megfelelő egészségügyi és környezeti kockázatértékelés nélkül kerüljenek forgalomba. Az előzetesen vélelmezett negatív hatások miatt már most jogszabály útján biztosítanák a tilalmat.
• Etikai kérdések. Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy a laboratóriumi hús előállítása is állatok leölésével jár, ezért kérdéses, hogy ez a termelési mód az állattenyésztés állatbarátibb alternatívájának tekinthető-e.
• Gazdasági szempontok. A miniszter kifejtette, hogy az állattenyésztés biztosítja a vidéki területek életképességét, ráadásul a laboratóriumi hús engedélyezése esetén monopóliumok jöhetnének létre az élelmiszer-gazdaságban, amelynek egyes, jelenleg autonóm szereplői függő helyzetbe kerülnének.
• Kérdéses az is, hogy az állattartás jelenlegi formája nélkül fenntarthatók maradnának-e a gyepterületek és az extenzív gazdálkodási gyakorlatok, amelyek egyéb környezetvédelmi hatások mellett biztosítják a szén-dioxid tárolását.
• Nem ismert a laboratóriumi hús előállításának tényleges karbonlábnyoma sem.
• Egyenlőtlenségek jöhetnek létre a fogyasztók között a valódi hústermékek megfizethetősége miatt.
• Közegészségügyi kérdések. Nagy István a szempontok közé emelte: hogyan garantálható a sejtalapú technológia biztonságossága a fogyasztók egészségügyi kockázatainak elkerülése érdekében?

A kacsamáj előállítása már napirenden van

Az Európai Bizottságnál jelenleg két olyan kérelem elbírálása van folyamatban, amely a laboratóriumi hús új élelmiszerként való engedélyezésére irányul:

• Egy francia vállalkozás kacsamájat állítana elő,
• egy holland cég szarvasmarhazsírt készítene ilyen módon.

Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy a laboratóriumi húsok szektora 2030-ra akár 25 milliárd dolláros piaccá bővülhet.

(Borítókép: Nagy István agrárminiszter expozét tart a műhús előállításának és forgalomba hozatalának tilalmáról szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. március 19-én. Fotó: Kovács Attila / MTI)