Kisbajcs után újabb marhatelepen jelent meg a száj- és körömfájás Győr-Moson-Sopron vármegyében, Levél településen. A járvány terjedése miatt 2300 állatot kell leölni. A levéli marhatelep ugyan távolabb esik a megfigyelési körzettől, mégsem kerülte el a betegség − szúrta ki a Telex.

Szerda reggel érkeztek meg a szakemberek a Nyugati Kapu Termelő, Szolgáltató és Kereskedő Szövetkezethez, amely Paul Meixner tulajdonában van. Az osztrák származású férfi 1992-ben költözött Magyarországra Nickelsdorfból, őstermelő, családi gazdálkodó. Két fia közölte, hogy már kedden észleltek gyanús tüneteket az állatokon, amelyek közül néhány nyáladzott, csámcsogó hangot adott ki, habzott a szája, hólyagzott a tőgye, valamint az egyik üsző sántítani kezdett.

A szakemberek a vérvétel pozitív eredménye után elrendelték a levéli marhatelep állatainak leölését. Megjegyezték, hogy a közelben egy sertéstelep működik, amelyet figyelemmel kísérnek.

Ahogy korábban megírtuk, március elején jelent meg ismét Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás, több mint ötven év után. A vírust Győr-Moson-Sopron vármegyében, egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen azonosították. A hatóság elrendelte a helyszínen lévő 1400 állat leölését, a tetemeket Bábolnán ásták el, amit március 14-én fejeztek be. Emiatt több ország betiltotta a magyar hús- és tejtermékek importját.

Mint beszámoltunk róla, a cseh rendőrség megelőző intézkedésként bejelentette, hogy péntektől újraindítják a határellenőrzést a Szlovákiával közös határátkelőhelyeken, amire a terjedő ragadós száj- és körömfájás miatt volt szükség. Az ellenőrzés a szarvasmarhákat, juhokat, kecskéket és sertéseket szállító járműveket érinti.

Pénteken viszont már három, magyar határ közelében elhelyezkedő szlovákiai szarvasmarhatelepen is megjelent a betegség. Emiatt Pásztor Szabolcs országos főállatorvos elrendelte a megfelelő hatósági intézkedéseket.

A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat, szarvasmarhákat, sertéseket, juhokat, kecskéket, bivalyokat, vadon élő kérődzőket érinti. A betegség fő tünetei közé tartozik a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban, illetve a lábvégeken.

A ragadós száj- és körömfájás emberekre nagyon ritkán terjed át, az állatállományokban azonban rendkívül nagy ragályozó képessége és gyors terjedése miatt megjelenése súlyos gazdasági következményekkel jár.

A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így ha egy gazdaságban akár csak egy állatnál is megerősítik a betegséget, az összes párosujjú patást meg kell semmisíteni. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felhívta a fertőzésre fogékony állatokkal foglalkozó gazdálkodók figyelmét, hogy továbbra is ügyeljenek a járványvédelmi előírások betartására. „Az elrendelt szigorú hatósági intézkedések betartása érdekében állataik megbetegedését azonnal jelentsék állatorvosuknak” – áll a közleményben.