A magyar emberek érzelmi polarizációját vizsgálta meg az Europion a politikai hovatartozásra vetítve. A magyarok 43 százaléka véli úgy, hogy a vele hasonló gondolkodók vannak többségben, az ellentétes álláspontot 20 százalék képviseli. Az ellentétes politikai közösségekről a megkérdezettek többsége a csalódottságot és a szomorúságot emelte ki. Élethelyzeteket tekintve a párkapcsolat megléte lenne nehezebb a felek között, ami azonban biztosnak tűnik, hogy baj esetén meglenne az együttérzés. A politikai táborok leginkább hiszékenynek és naivnak tartja a máshogyan gondolkodókat.
A magyar emberek érzelmi polarizációjáról készített kutatást az Europion, amit az ATV szúrt ki. A felmérés célja az volt, hogy az intézet kiderítse, hogyan viszonyulnak egymáshoz a különböző politikai nézeteket képviselő állampolgárok.
Érdekesség, hogy a megkérdezettek 20 százaléka gondolja úgy, hogy a másképp gondolkodók lennének többségben, míg 43 százalék szerint kevesebben vannak az „ellen oldalon”.
A kormánypárt és a Tisza Párt szimpatizánsai is 53 százalékban érzik úgy, hogy ők lennének többségben.
Településekre bontva a résztvevők 49 százaléka véli úgy, hogy többen vannak az „ellentáborban”, ezen belül a legtöbben a nem megyei jogú városokban gondolják ezt (55 százalék). Mikroközösségekben a tágabb ismeretségi körökben a megkérdezettek 41 százaléka érzi többségben a másképpen gondolkodókat, ez az arány pedig közösségek nagysága szerint csökken.
A kutatás azt is megvizsgálta, mit gondolnak a magyar állampolgárok a nézeteivel ellentétes politikai közösségekről. Az érzelmek spektrumán a csalódottság (33 százalék) és a szomorúság (27 százalék) vezet. Pártpreferenciákra bontva a Fidesz és a Mi Hazánk szavazóira inkább a csalódottság jellemző (34 százalék, illetve 35 százalék), míg a Tisza- és a többi párt szimpatizánsaira szomorúság a domináns érzelem (41 százalék, illetve 47 százalék).
Különböző élethelyzetekben a megkérdezettek kevésbé vennék figyelembe a politikai hovatartozást, a párkapcsolatot utasítaná el a résztvevők 35 százaléka. Figyelemreméltó, hogy a válaszadók közel fele (45 százalék) egyik élethelyzetet sem ellenezné hevesen. A párt nélküliek körében ez az arány 55 százalék.
Az ellentáborral kapcsolatos sztereotípiák közül a megkérdezettek 54 százaléka gondolkodik úgy, hogy a másik oldalon állók hiszékenyebbek, naívabbak, és „agymosottabbak”. Sokan egyetértenek az intoleranciában, elnyomásra való hajlamban (49 százalék), a gyűlölködésben (45 százalék), az önzőségben és az empátiahiányban (40 százalék), az alacsonyabb intelligenciában (40 százalék), a nemzeti érdek semmibe vételében (39 százalék) és a tisztességtelenség (37 százalék) kérdésében is.
Politikai közösségek terén másak a „vádak”, ugyanis a kormánypártiak a nemzeti érdek elhanyagolásával vádolják a legtöbben az ellentábort (51 százalék). A Tisza-szavazóknál a „hiszékenység, naivitás, agymosottság” (71 százalék) és az intolerenciára, elnyomásra való hajlam (63 százalék) a leggyakoribb sztereotip gondolat.
Összefogás azonban akkor valósulna meg a választópolgárok között, ha valaki bajba kerülne. A megkérdezettek 58 százaléka tanúsítana együttérzést ez esetben a szenvedő féllel.