Januártól csak az Oktatási Hivatal által szervezett képzés elvégzése után lehet valaki iskolaigazgató Magyarországon, de a jelentkezést előzetesen a fenntartóknak kell jóváhagyniuk. A tanárok továbbképzési rendszerét is átalakítják, ahol kiemelt szerepet kap a nemzeti öntudat erősítése.
Az Oktatási Hivatal (OH) napokban kiadott tájékoztatója szerint 2025 januárjától az új iskolaigazgatói megbízások feltétele lesz egy kétszer féléves „köznevelési igazgatóképzés” elvégzése. A képzésre azonban csak fenntartói – állami iskolák esetében a tankerületi központok – jóváhagyásával lehet jelentkezni, valamint a résztvevők számát Pintér Sándor belügyminiszter is korlátozhatja – írja a Népszava.
Bár a korábban megszerzett egyetemi intézményvezetői szakvizsgákat továbbra is elfogadják, 2025. január 1-től ilyen képzést már nem lehet elkezdeni. Így aki ezután szeretne iskolaigazgató lenni, annak kötelezően az OH által szervezett, idén szeptembertől induló képzésen kell részt vennie – ha a fenntartó jóváhagyja a jelentkezését és belefér a miniszter által meghatározott keretszámba.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint ez a rendszer lehetőséget teremt a potenciális igazgatójelöltek előzetes szűrésére, ahol nem szakmai, hanem politikai vagy megbízhatósági szempontok alapján válogathatják ki az iskolavezetésre alkalmasnak ítélt személyeket.
A változás része a 2025/2026-os tanévtől induló új pedagógus-továbbképzési rendszernek is, amelyben a tanároknak ötévente 120 kreditet kell teljesíteniük. Ennek legalább felét a kötelező, „tartalmi megújító” képzéseken kell megszerezni, amelyeket kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lehet elvégezni. Ráadásul a pedagógusok ezeket a kötelező képzéseket nem választhatják meg szabadon, azokon „egyedi igazgatói kijelölés alapján” kell részt venniük.
A képzések listáján jelenleg 104 tartalmi megújító program szerepel, közülük legalább 30 olyan, amelynek kiemelt célja a „nemzeti öntudat” és a „hazafias nevelés”. Ezek többsége irodalom- és történelemtanításhoz kapcsolódik, de megjelenik a természettudományos tárgyaknál is.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője szerint „ideológiával átitatott, hazafias lózungokkal tűzdelt kötelező továbbképzési programok indultak az NKE keretében”, amelyeket más szakmai műhelyek nem indítanának. Hozzátette: az idei évben a NAT felülvizsgálatára kellene összpontosítani, hogy kikerüljenek az „ideológiai sallangok”.
Az iskolaigazgatóknak idén április 30-ig kell elkészíteniük a következő tanévre vonatkozó intézményi továbbképzési programokat, amelyeket a határidő lejárta előtt a fenntartóknak is jóvá kell hagyniuk.
A változtatásokkal kapcsolatban kerestük a Belügyminisztériumot, akik válaszukban hangsúlyozták, hogy az iskolaigazgatókat eddig sem a belügyminiszter nevezte ki, és ez a gyakorlat a jövőben sem változik.
Úgynevezett »közoktatásvezetői« szakirányú továbbképzést több mint 30 felsőoktatási intézmény kínált négy félévben, eltérő szakmai tartalommal és minőségben, nem kevés tandíjért. Ezeket a képzéseket évente 400–600 fő végezte el. A jövőben az Oktatási Hivatal szervezi a köznevelési igazgatóképzést, kettő félévben, egységes szakmai tartalommal és minőségben, ingyenesen. A felvehető létszám a 2025. évben 1500 fő, ami az előző években végzett létszám háromszorosa, tágra nyíltak a lehetőségek a leendő vezetők előtt
– közölte megkeresésünkre a tárca.
(Borítókép: Pintér Sándor 2024. november 19-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)